Szigorúbban ellenőrzik a jövőben az Egyesült Államok hatóságai az úgynevezett vízumlottó révén elnyert tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalókat fogadó cégeket – közölte ma az amerikai belbiztonsági minisztérium.
Az e-kereskedelem szabályozása és a kettős termékminőség megszüntetése áll a fogyasztóvédelem középpontjában az idén, de kiemelt feladat maradt a termékbemutatók ellenőrzése is – mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára sajtótájékoztatóján. Az internetes vásárlók kiszolgáltatottságának enyhítése érdekében létrehozták a súlyosan jogsértő webáruházak adatbázisát.
Rendszeresen nyilvánosságra hozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az előre meghatározott ellenőrzési helyszíneket – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! A NAV utólagos ellenőrzést tartott egy cégnél. A készletet vizsgálta és az általa számított árrés alapján adóhiányt állapított meg. A jegyzőkönyvre észrevételt tettünk, mivel az átlagárrést nem tartottuk valósnak, hiszen túlnyomó többségében az alacsony árrésű termékek értékesítéséből származott a bevétel. Az észrevételhez nem lettek bizonylatok csatolva, hiszen megelőzőleg a hatóságnál parkolt a teljes anyag, rálátásuk volt, nem gondoltuk, hogy külön csatolnunk kellett volna, hogy bizonyítsuk álláspontunkat. A NAV az észrevételt figyelmen kívül hagyta, mivel bizonyíték csatolása nem történt és az eredetileg a jegyzőkönyvben kihozott adóhiányt állapította meg határozatban. Kérdésem, hogy ha a fellebbezéshez csatolunk minden tőlünk telhetőt, van-e esély arra, hogy a NAV helybenhagyja reklamációnkat s újraszámol, vagy a hibás észrevétel miatt elutasítja azt? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szerkesztőség! Ezzel a cikkel kapcsolatban szeretnék kérdezni: http://adozona.hu/munkajog/Kinek_jar_garantalt_berminimum_Igy_kell_meg_DA6DTT Az világos, hogy a garantált bérminimumra jogosultságnak kettős feltétele van, jogszabálynak kell előírnia, hogy az adott munkakörben szakképzettség szükséges, illetve ezzel a végzettséggel a munkavállalónak rendelkeznie is kell, de a kettő között ellentmondást érzek. A mindennapokban a munkáltatókat nem a bizonyítványok, hanem a gyakorlat és a személyes kompetenciák érdeklik. Egyszerűbb feladatokra, például pékségben eladó vagy koktélbárban pultos nem várnak el szakképzettséget vagy középfokú végzettséget, amikor pár nap alatt betanítanak egy 8 általánossal rendelkező, vagy egy érettségi bizonyítvánnyal le nem zárt gimnáziumi tanulmányokat folytató, esetleg egy egészen más szakképzettséggel (például varrónő vagy könyvelő végzettséggel) rendelkező munkavállalót. Ha jól értem, a kettős feltétel értelmében ilyen esetben elegendő a minimálbér. Felmerül azonban, hogy a munkáltató megteheti-e, hogy az ágazati jogszabályokban megfogalmazott, szakképzettségre vonatkozó követelmények ellenére szakképzettség nélkül foglalkoztat valakit? Milyen hivatal, milyen jogszabály alapján ellenőrzi ezt, kell-e a valamilyen szankciótól tartania, amennyiben szakképzettséget igénylő munkakörben az adott szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalót alkalmaz? Köszönettel: Fehér Beáta
Családi házat építtető magánszemély más magánszemélyeket is megbízhat egyes feladatok ellátásával. A hatóságok – a munkaügyi hatóság és az adóhatóság – megítélése szerint ugyan a családi ház építése nem adóköteles gazdasági tevékenység, mégis az építtető vagy az építést végző magánszemély kifizetőnek és munkáltatónak minősül, és be kell jelentenie a ház körül munkát végző magánszemélyeket.
Az ellenőrzött 12 508 munkáltató 80 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrök az év első kilenc hónapjában, a felügyelők 367 esetben összesen 86,43 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében.
Lehet-e kimentési lehetőség a büntetés alól, ha a NAV azért büntet, mert a fuvarozó nem jelentette a feladó felé az áru átrakodását másik gépjárműre? Az adatok módosítása megtörtént az ellenőrzéskor? Ha igen, milyen indoklással, magyarázattal?
Közös akciót tartott november 15-17. között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az ellenőrök 326 gépjárművet vizsgáltak meg, 48 esetben találtak szabálytalanságot – ismertették közös sajtótájékoztatójukon a hatóságok.
Milyen céllal használhat kamerarendszereket a munkáltató, hogyan kell ebbe beavatnia a munkavállalókat, meddig tárolhatók a felvételek, milyen szabályok vonatkoznak a vagyonőrökre? Ismertetjük.
Az ukrán főügyészség ellenőrizni fogja azokat a parlamenti képviselőket és más tisztségviselőket, akik a vagyonbevallásukban 100 ezer dollárnál nagyobb készpénzt vallottak be, hogy befizették-e az adót a megjelölt összeg után – jelentette ki Jurij Lucenko főügyész keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
Az adóhatóság a kiegészítő ellenőrzést elrendelő végzése tartalmi kereteihez kötve van. Jogellenesen elrendelt kiegészítő ellenőrzés során végzett eljárási cselekmény nem eredményezi a határidő nyugvását. A határidőn túl foganatosított cselekmény, az annak nyomán beszerzett bizonyíték a döntéshez nem használható fel – rögzítette ma közzétett határozatában a Kúria.
Tüzetesen ellenőrzik az osztrák hatóságok, hogy a magyar munkavállalók Magyarországon is felvesznek-e családi pótlékot gyermekeik után.
Tisztelt Szakértő! Önszámlázás témakörében a következőkben kérném a segítségüket: külföldi partnerek esetében miképp tudjuk ellenőrizni, hogy a partnerünk magánszemély-e vagy egyéni vállalkozó? Nem áfakörös külföldi önszámlázó esetén mivel kell ezt igazolni? És ebben az esetben megfelelő-e, ha 0 százalékot tüntetünk fel a számlán? A partnerek adószámának feltüntetésével kapcsolatban vannak-e formai előírások és ezt miképpen kell igazolni? Amennyiben ezek nem felelnek meg a hazai törvényeknek, úgy a cégünk mint a számla befogadója büntethető-e? Segítségüket előre is köszönöm!
Több szabálytalanságot is feltártak egy Győr-Moson-Sopron megyei autószerelő műhelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei. Nem kaptak nyugtát a próbavásárlásról, továbbá szerzői jogok és iparjogvédelmi jogok megsértésének gyanúja miatt több eszközt lefoglaltak és feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál. Az okozott kár megközelíti a nyolcmillió forintot.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték