12 találat a(z) előszerződés cimkére

Ingatlan adásvétele Kérdés

Kamatkedvezményből származó jövedelem Kérdés

Előszerződésben vételár megnevezése Kérdés

Így tartsuk meg munkavállalóinkat a járvány utáni időre! Cikk

A járványügyi helyzet következtében a munkáltatók többsége a túlélésért küzd. Ennek keretében első körben lazítanak a foglalkoztatás feltételein, majd pedig annak eredménytelensége esetén a munkaviszony megszüntetésének eszközéhez nyúlnak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen módozatok léteznek a munkaerő átmentésére a veszélyhelyzet elmúltát követő időre.

Ingatlaneladásnál előszerződés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. a magánszeméllyel előszerződést kötött a lakás eladására 2019 decemberében. A magánszemély a foglalót kifizette, és 2019. dec. 31-ével az építési napló szerint kiszámlázta a kft. a vevőnek készültségi foknak megfelelően (90%) a lakásvételárrészt. Az előszerződés ezt megengedte. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a foglaló és vételárrész az előlegnek minősül, vagy lehet árbevételnek tekinteni? A kft. a lakásépítéséhez külső alvállalkozókat vett igénybe, ezeknek a költségeit a 2019. évi ipabevallásban le lehet vonni? Köszönöm a választ.

Előszerződés ingatlan Kérdés

Tisztelt Cím! Társaságunk egy társasházban meglévő irodahelyiségre előszerződést kötött szeptemberben. A vevő szintén tulajdonos a társasházban. Az előszerződés szerint a végleges adásvételi szerződés megkötésére 2020 nyarán fog sor kerülni. A vevő a vételárat 2019. december 15-ig köteles átutalni. A vevő a megvásárolandó irodahelyiségnek már birtokában van, ezt a tényt az előszerződés is rögzíti. Kivezethető az ingatlan az eladó nyilvántartásából a fentiekben ismertetett előszerződés alapján? Illetve ezzel összefüggésben az irodahelyiség számlázható a vevő részére? Milyen teljesítési időponttal? Válaszukat köszönjük!

Ingatlan adásvétele áfa szempontjából Kérdés

Áfa szempontjából mikor valósul meg a teljesítés, mikor kell számlázni az ügyletet? Milyen áfával az adásvétel tárgyára (építési telek, beépített ingatlan vagy föld-e), ingatlan típusára tekintettel? Áfakörös adóalanyok ingatlanra adásvételi előszerződést kötöttek eladó tulajdonát képező szántóra.(Földforgalmi törvény szerint Vevő nem vásárolhat szántót.)Ideiglenes művelés alóli kivonással Vevő saját csarnok beruházást valósíthat meg a területen. Végleges művelés alóli kivonást követően, amennyiben a használatbavételi engedély 19.12.31-ig kiadásra kerül, végleges adásvételi szerződést kötnének a területre. Ráépített épület nem képezi az adásvételt, annak tulajdonjogát eladó elismeri a ráépíttető tulajdonának. Földterület, ráépült épület egy hrsz.marad. Előszerződésből: „Vevő ingatlan teljes vételárat a végleges adásvételi sz. megkötését követően utalja,eladó addig semmilyen jogcímen nem szed be ellenértéket a területre.” Ingatlan vevő saját tulajdonába kerülésével a szerződést teljesítéseként elfogadják.”Vevő beruházás megvalósítása érdekében még szántó megnevezésű - de művelés alól ideiglenesen kivont - beépítetlen ingatlan birtokába lép. Vevő az ingatlan birokba vételétől kezdődően húzza az ingatlan hasznait és viseli az annak használatával felmerülő terheteket.” Meghiúsulás esetén vevő köteles eredeti állapotot helyreállítani.”Végleges szerz.előtt a tul.lapon „kivett parkoló gépjármű tároló és javító csarnok épület” a megnevezés. Eladó nem tette adókötelessé ingatlanértékesítéseit.

Ingatlan előszerződés alapján II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fenti témájú kérdésben szereplő ingatlan tulajdonjogát nem jegyezte be a földhivatal, a vételár összegéhez az eladó csak a földhivatali nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg juthat hozzá, addig a pénzösszeg ügyvédi letétben van. Ügyvédi tájékoztatás szerint is van lehetőség a végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére. Továbbiakban is fenntartja a véleményét, hogy az ügylet megoldása csak az ingatlan továbbértékesítése lehet? Amennyiben nem, kérem térjen ki a számviteli és adójogi vonzatokra is. Köszönettel.

Ingatlan előszerződés alapján Kérdés

Ügyfelem vállalkozása ingatlan adásvételi előszerződést kötött belterületi ingatlan (raktár) meghatározott tulajdoni hányadának megvásárlására. Az előszerződésben az eladó tájékoztatta a vevőt, hogy az ingatlan további albetétekre felosztása folyamatban van. A felek egyben vállalták, hogy amennyiben az albetétek a földhivatalnál bejegyzésre kerülnek, egymással végleges adásvételi szerződést kötnek. Eladó az ingatlan vételáráról számlát állított ki, de a végleges adásvételi szerződés megkötésére jelenleg még nem került sor. Eladó az ingatlan értékesítését adókötelessé tette, így a fordított áfás számlát az általános szabályok szerint bevallottuk. A „vételár” összege ügyvédi letétben van. Vevő ügyfelem egy másik, kapcsolt vállalkozásával kívánja a végleges adásvételi szerződést megkötni. Kérem, szíveskedjenek az ügylet helyes számviteli és adóelszámolásáról tájékoztatni, különös tekintettel eladó számlázására, hiszen az előszerződés 2015. év folyamán kötődött, az ingatlan kiszámlázása, és a pénzügyi letét megfizetése is tavalyi. Az ingatlan birtokunkba került, aktiváltuk, az értékcsökkenést és a közüzemi díjakat is elszámoltuk. Milyen jogcímen, illetve bizonylat alapján fog az ingatlan a könyveinkből kikerülni? Hibás a 2015. évi beszámolónk? A végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére van mód, a vételár engedményezésére is, tehát ügyfelem a kétszeres illetékfizetési kötelezettség miatt nem kívánja „átszámlázni” az ingatlant. Köszönettel.

Adásvételi előszerződés és számlázási szabályai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét segíteni, hogyan kell eljárni, hogyan kell kezelni számvitelileg, ha a felek adásvételi előszerződést kötnek, amely alapján a Vevő a vételár egy részét kifizeti az Eladó részére? Milyen számlát kell kiállítania ilyenkor az Eladónak? Hogyan kell eljárni, ha az Eladó rosszul (fordított adózás helyett egyenes áfásan) állította ki a számlát? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

2006. évi szja-visszaigénylés Kérdés

Magánszemély építési telket apportált 20 millió forint értékben 2006. évben egy kft.-be, és ezzel üzletrészt szerzett. A ingatlan-értékesítés után az apportáló 2006-ra bevallást adott, a 25 százalék szja-t 2007-ben megfizette. Az üzletrészét még 2006. évben "előszerződéssel" eladta 20 millió forintért a társaság másik két tagjának. Végleges szerződés nem készült, a vevő tagok a 20 millió forintot nem fizették meg az eladónak, mondva, hogy színlelt volt az előszerződés. 2011. óta per volt folyamatban. 2015-ben az ítélőtábla (helybenhagyva a törvényszék ítéletét) az üzletrész adásvételi szerződést "megkötötte", de az apport 2006-os értékét 13 500 000 forintra csökkentette, szakértői vélemény alapján és kötelezte az üzletrész vevőit a 13 500 000 forint megfizetésére. A vélhető csalásra tekintettel van-e valamilyen lehetősége a a magánszemélynek a 6 500 000 forint apportérték-különbözet szja-vonzatának visszaigénylésére?

Erre kötelez az előszerződés Cikk

A részvénycsomag adásvételével kapcsolatos ügyben a Kúria elvi jelleggel kifejtette, hogy téves az a gyakorlat, amely szerint a bíróság az előszerződést annak ellenére, hogy a felek szándéka kifejezetten ilyen szerződés megkötésére irányult és az a tartalma alapján is előszerződésnek minősült, végleges szerződésnek minősít.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Német gépjármű tartós bérlete

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Folyamatos teljesítés helyesbítése

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások köre

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 április
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink