Egyéni vállalkozó áfa alanya, alanyi mentes őstermelőtől vásárol kockázatos terméket (vöröshagymát), amit a nagybani piacon értékesít. Előre nem tudja, hogy ki lesz a vevő, és milyen mennyiséget visz, meghaladja-e az 500 kilogrammot. Nekem, mint eladónak a piaci értékesitéskor kell-e ekáerszámot kérni? Sürgős vállaszt kérnék.
Nem találtam meg a 2015. 09. 04-én a 123. számú Magyar Közlönyben a kockázatos termékek körének változását. Kérem, írja meg pontosan a jogszabály számát! Köszönettel: Csabai Anikó
Tisztelt Szerkesztőség! Kérdésem a következő lenne: Adott egy magyar áfakörös mezőgazdasági vállalkozó, aki Szerbiába, nagybani piacra szállítana étkezési szőlőt. Terhel-e, és kit ekáerbejelentési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
"A" magyarországi kft. német ("B") cégtől terméket vásárol, mely terméket azonnal tovább is értékesít szintén magyarországi "C" kft.-nek. Az áru elszállítását a német telephelyről már a végfelhasználó "C" végeztetné el fuvarozó társaság igénybevételével. Az áru kockázatos termék, és értékhatárt meghaladó. Ez esetben kinek kell ekáerszámot igényelni, és a CMR, valamint a számla kinek a nevére kell, hogy szóljon?
„Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként mindenképpen üdvözlendő, de adóalanyként nem szabad vakon bízni az ekáerben” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner osztrák gyökerű adótanácsadó cég vezető tanácsadója.
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó tűzifa-értékesítéssel foglalkozik. A tevékenysége: tüzelőanyag értékesítése házhoz szállítással. Első kérdés: az erdészetnél szedd magad akcióban termelt fát értékesítheti-e, melyről hivatalos számlával rendelkezik? Második kérdés: ekáerköteles-e a szállítás mind a vásárlás, mind az értékesítés alkalmával? Válaszát előre is nagyon köszönöm: Mo
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági termelő a saját terményét beszállítja egy bértárolóba. Kell-e ekáerszámot kérnie, ha később annak értékesíti a terményt, akinél bértárolja, tehát szállítás és árumozgatás nem történik, mert az áru már a tárolóban van? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy hipermarket áruházlánc egységeit szolgáljuk ki országosan. A kamionunk felteszi az áruházak áruját, szállítólevelét, elviszi egy logisztikai központba. Odaérkezik az áruházlánc minden beszállítójától az aktuális áru. Az általunk vitt árut leveszik a kamionról, mi távozunk, majd a logisztikai központ összeszedi egy-egy áruház minden áruját, és továbbítja azokat az egységnek. A szállítóleveleken feltüntetett értékek önmagukban messze nem érik el az ekáerhatárt, de az összes mennyiség a súlyhatárt igen. Gondolom, ekáerszámot mindenképpen kell adnunk, de csak egyet, mert a kamion összes áruja teszi ki az előírás szerinti súlyhatárt. És utána az áruházlánc nekünk jelenti, hogy mikor vették át az árut. Az ekáerjelentést úgy csináljuk, hogy mi vagyunk a felrakás helye és a feladók, a logisztikai központ a lerakodás helye, a címzett a hipermarket központi megnevezése. A gyűjtőfuvarra vonatkozó 2015. június 1-jétől életbe lépett jogszabályváltozás szerint helyesen járunk-e el, vagy másképpen kell a fuvart jelentenünk? Segítségét köszönöm szépen.
A gyűjtőfuvarok szempontjából lényeges ponton módosult az ekáer rendelet: júniustól akkor is csak egy ekáerszámot kell kérni, ha egy feladó, több felrakodási címről, vagy egy címzett, több kirakodási címére történik a szállítás – mutat rá a MAZARS. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint ugyanakkor az egyszerűsítésnek szánt módosítás nem hoz valódi megkönnyebbülést az érintetteknek, sőt, a logisztikai partnerrel dolgozó cégeknek mostantól még nehezebb a szabályok jogkövető alkalmazása.
Egy belföldi magánszemélynek van Szlovákiában egy kft.-je, és a szlovák cég Lengyelországból vásárol szalonnát, és a szalonnát behozza Magyarországra (határ szélen laknak), mert ott van, ahol fel tudja dolgozni a zsírszalonnát tepertővé. Majd ezt kiszállítja Szlovákiába, és ott is értékesíti (a szlovák kft), akkor kell-e ekáerszámot kérnie? (A magánszemély Magyarországon mezőgazdasági kistermelő, ahol ő a saját termékeit feldolgozza.)
Június 1-jétől ismét módosult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer működéséről szóló 5/2015. NGM-rendelet. Május végéig az ekáerszám igénylésével az adóalany egy feladótól, egy címzett részére, egy gépjárművel történő fuvarozás adta a bejelentés egységét. Júniustól viszont akkor is elég egy ekáerszám, ha egy feladó, több felrakodási címéről, vagy egy címzett, több kirakodási címére történik a fuvarozás.
Tisztelt Cím! Murvabányából vásárolunk murvát – ami a rendelet szerint kockázatos termék –, viszont nem közvetlenül a murvabánya számlázza részünkre a murvát, mivel azt egy másik cég veszi meg, amely elvileg a szállítást is rendezi, és ő számlázza felénk a murvát szállítással együtt. A murvát a közvetlenül az építkezésekre szállítják. Kinek kell ebben az esetben ekáerszámot kérni, illetve a kockázati biztosítékot megfizetni? Értelmezésem szerint a címzett abban az esetben jelentheti be, ha nem kockázatos terméket szállít vagy szállíttat. Kérem szíves tájékoztatásukat.
Eredményes és sikeres az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése, a rendszer hozzájárul a magyar gazdaság fehéredéséhez, már több uniós tagállam adóhatósága is érdeklődött a NAV-nál a bevezetés tapasztalatairól – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára kedden Budapesten a tárca sajtótájékoztatóján.
Tisztelt Szakértő! Egy gépjárműszerelő vállalkozás lerobbant gépjárművek szállításával is foglalkozik. hH jól értelmezem, nem kell ekáerszámot kérniük a tevékenységükre? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tislérné
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állásfoglalást adni: Egy virág-nagykereskedelemmel foglalkozó kft. vágott virágot hoz be Hollandiából saját útdíjköteles tehergépkocsijával. Az áruit a szigetszentmiklósi (bejelentett telephelyre), a nagybani virágpiacra szállítja, az ekáer-bejelentést megteszi, Hollandia és Szigetszentmiklós viszonylatában, több felrakodási címről egy átvételi címre. A kérdésem a következőképpen szólna: ha a fent említet autó, amely az árut hozza, útközben megáll Győrnél, és ott lead valamennyit a már Szigetszentmiklósig bejelentett virágból egy vagy több vásárlójának, a vásárló már rendelkezik a leadáskor egy forintos megrendelővel, a leadott áru értéke nem éri el sem a súly-, sem az értékhatárt vásárlóként (a vágott virág most még nem kockázatos termék, így 2500 kilogrammig és 5 millió forintig nem kell bejelenteni), a 5/2015-ös számú NGM rendelet 15. § 4-6. bekezdése értelmében kell-e külön ekáerszámot kérni, vagy csak elég az egy ekáerszám, amit a az induláskor kértem? Ha nem kell új ekáerszámot kérni, és tegyük fel, adok le virágot Győrben, és engem ellenőriznek Szigetszentmiklóson, és ott nem egyezik a mennyiség a számlával, mert leadtam belőle Győrben, akkor jár ez e valamilyen következménnyel? Vagy az 5/2015-ös MNG számú rendelet 6. bekezdés b) pontja esetében kell eljárni, és minden átvételi címet be kell külön-külön jelenteni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték