Egy magánszemély kft.-ben való részesedését megvásárolja egy másik kft. A vételár megfizetésekor van-e a vásárló kft.-nek szja-, eholevonási, -bevallási, -befizetési kötelezettsége, vagy ezt majd a magánszemély teszi meg?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2015-ben 700 ezer forint jövedelemhez jutott ingóság eladásából. Az adóbevallásában mennyi szja-t és ehót kell bevallania, illetve megfizetni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytató kft., melynek szervezésében egész napos szakmai rendezvényre kerül sor. A rendezvényen a vetőmag-kereskedő cégek képviselői jelennek meg, akikkel marketingszolgáltatási szerződést szeretnénk kötni. Ennek értelmében társaságunk lehetőséget biztosít a reklámanyagaik (például plakát, szórólap) kihelyezésére, illetve a rendezvényhez kapcsolódó sajtómegjelenések során megemlítjük az adott céget. Ennek ellenértékeként fix összeget fizet társaságunknak a "szponzor" cég (cégek). Helyesen gondolom-e, hogy ebben az esetben áfás számlát vagyunk kötelesek kiállítani (27 % áfával növelten) marketingszolgáltatás megnevezéssel? Amennyiben az egész napos rendezvény végén az összes vendéget meghívjuk egy vacsorára, ennek a költsége reprezentációnak minősül, és az áfája nem vonható le, illetve szja, valamint ehoköteles lesz? A szakmai részhez kapcsolódóan felmerülő szállítási költség (a központunkból a szakmai rendezvény helyszínére) elszámolható költségként, és az áfája levonható? Segítségét előre is köszönöm! Tímea
Tagi kölcsön kamata után milyen adó- és járulékkötelezettséggel kell számolni, ha a tag személyesen közreműködik a kft.-ben?
Tisztelt Válaszadó! Egy kft. tulajdonosai 50-50 %-ban anya és lánya. 2015-ben osztalékelőleget vettek fel, és ennek szja-vonzatát az akkori 16 % kulccsal a cég levonta, bevallotta, megfizette. Az édesanya e héten váratlanul elhunyt. A cég számviteli politikájában február utolsó napjáig tudomására jutott információkat könyveli az előző év kapcsán. A mérleg az előlegnél magasabb osztalékfizetésre ad lehetőséget. Az eredeti szándék szerint a mérleget elfogadó taggyűlésen döntöttek volna az előleggel egyező összegű osztalékról, és ezt követően került volna megállapításra az ehokötelezettség. Kérdések: Mi történik az előleggel a cég szempontjából, és mi az elhunyt magánszemély szempontjából? Hogyan rendezhető az előleg és az osztalék szja-kulcs változásból eredő 1 %-os különbözete és az eho? Mit kell tenni abban az esetben, ha a mérleg-közzétételi kötelezettségig lezárul a hagyatéki eljárás, és mit, ha nem? Kérem, segítsenek e váratlan helyzet megoldásában!
Tisztelt Szakértő! Cég által bérelt lakás esetén, amit a cégvezető és tulajdonos használ, amikor a cégnél tartózkodik, 1. az áfa levonható-e, 2. a cégnek keletkezik-e a bérlet után szja- és ehokötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Fehér Mária
Az egyesület alkalmazottja részére internet- és telefonköltség-térítést szeretne fizetni. Az előfizető és a számla az alkalmazott (nem az egyesület) nevére szól. Kérdéseim: kifizethető e a költségnek egy része vagy egésze? Ha igen, van-e szja- vagy járulékfizetési kötelezettség utána, mi terheli a kifizetést? Költségként elszámolhatja-e az egyesület a nem a nevére szóló számlákat? Milyen más megoldás lehetséges, ha el akarják számolni a költségeket? Köszönöm a válaszokat! Zsóka
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó cég Molnál tankol, rendszámra szóló kártyákkal. Lehetőség van arra, hogy a céges autók tankolásakor a gépkocsivezetők a cég által igényelt multipont kártyákkal pontokat gyűjtsenek, és azt ablakmosóra, kávéra stb. beváltsák. Ha kiosztjuk a gépkocsivetőknek a kártyákat, a pontbeváltások után kell-e adózni, és, ha kell, akkor kinek?
Tisztelt Szakértő! Két kérdésre keresem a választ közös tulajdonú ingatlan bérbeadásával kapcsolatban: 1. Az ehónál az 1 millió forintos jövedelemhatárt személyenként kell vizsgálni vagy az adott ingatlan bérbeadásából származó teljes jövedelem figyelembevételével, függetlenül attól, hogy ez a jövedelem hogyan oszlik meg a tulajdonosok között? 2. Ha az ingatlannak két tulajdonosa van és a bérbeadásból származó jövedelmet nem a tulajdoni arányuk szerint szeretnék megosztani (tulajdoni arányuk 60-40 százalék, de a jövedelmet 50-50 százalékban osztanák meg), az erről szóló megállapodást milyen formában kell megtenni (milyen adatokat kell szerepeltetni, tanúk kellenek-e hozzá, milyen szövegezéssel szokták ezeket megírni)? Kérem küldjön erre vonatkozóan egy mintamegállapodást, ha tud! Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Süveges Orsolya
Tisztelt Szakértők! Egy kft. jelenleg két magánszemély taggal működik, az üzletrészek aránya 48-52 százalék, a jegyzett tőke 2,5 millió forint. Harmadik magánszemély szeretne új tagként belépni 4,1 millió forint befizetésével. A kft. saját tőkéje jelenleg 732 466 eFt. Kérdésem lenne, hogy az új tagként belépő magánszemélynek keletkezik-e szja- és esetlegesen ehofizetési kötelezettsége a szokásos piaci érték rá jutó része (455 008 eFt) és a befizetett 4,1 millió forint közötti különbözetre? Három telefonos NAV-válasz szerint az szja 77/a paragrafusra tekintettel 15 százalékos különadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónkat tehergépkocsi-vezető munkakörben foglalkoztatjuk. A hatályos jogszabályok alapján, hogy tovább vezethesse a cég tehergépkocsiját, a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”, a GKI-vizsga megszerzése szükséges. Amennyiben cégünk kifizeti a tanfolyam díját (tanulmányi szerződést nem kívánunk kötni, nem iskolarendszerű a képzés), származik-e a magánszemélynek adóköteles bevétele ebből, illetve terheli-e a munkáltatót valamilyen adófizetési kötelezettség? Köszönöm válaszát!
Egy közműszolgáltatást végző cég ezen tevékenységét befejezte, a tevékenység végzését jogszabály alapján átadta más közműszolgáltató cég részére. A tevékenység folytatása során kintlévőségei keletkeztek, amiket a szolgáltatást igénybe vevők nem fizettek meg. Az adósok kizárólag magánszemélyek. A vevőkövetelések nem minősülnek behajthatatlan követelésnek. Tehát a társaság nem köteles az elengedett összeggel a társaságiadó-alapot megnövelni. Viszont az elengedett követelés után a társaságnak 27 százalékos ehofizetési kötelezettsége keletkezik. Kérdésem, hogy az ehofizetési kötelezettséget át lehet-e hárítani a magánszemélyekre? Tehát a magánszemély fizetné az elengedett követelés után az szja-t és a 27százalékos ehót is. Várom szíves válaszukat.
Sportegyesületeink esetében minden évben a beszámoló készítésekor az étkezésre fordított költségeket kiemelten vizsgáljuk, miután eddigi ismereteink szerint a kiadási főösszeg/bevételi főösszeg (kettő közül a kisebb) 10 százaléka feletti rész után szja- és ehofizetési kötelezettség keletkezik. Most olvastam egy cikküket, amely 2012. 07. 23-án jelent meg (Milyen juttatás lehet adómentes a versenysportolóknak?), és ezt a témakört járta körbe. Ebben az írták, hogy: "Az a szolgáltatás is adómentes, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség az edzőtáborok keretében az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének". Ezek szerint, amikor a megyei kettőben futballozó vidéki kis csapat (minden játékosa amatőr) a meccs végén kap egy tál ételt és italt, az adómentes volna? Miután a versenyeztetéssel összefüggésben kapják, jogviszonyban kizárólag amatőr sportolóként állnak az egyesülettel... A cikkben lejjebb viszont Önök is említik az általunk alkalmazott szabályt. Ezek után kérdés, hogy adómentes-e, avagy sem, a fenti meccs utáni étkezés és ital...?
Adóköteles-e a munkahelyen kihelyezett bérelt kávégép? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Egész életre szóló életbiztosítás visszavásárlása esetén a biztosító társaság a visszavásárlási összeget az szja levonását követően kifizette a biztosított részére. A biztosító egyben munkáltató és kifizető is. A kiadott igazolásban az szerepel, hogy a biztosított a részére kifizetett összeg 78 százalékának a 27 százalékát köteles eho jogcímen a továbbiakban a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizetni. A fenti esetben a magánszemélynek milyen számítási képlet szerint van eho-fizetési kötelezettsége, mely határidőig és mekkora összeget kell (kellene) megfizetnie?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték