2017-ben az eho mértéke hány százalék lesz, ha 2017-ben veszi ki egy társas vállalkozásból egy magánszemély az osztalékot, amit az előző években, 2014-2015-ben nyereségként termelt ki a saját cége? (A kft. a mérlegében jóváhagyta a kifizetést.) Hány százalék ehót kell majd fizetni? Kérdésemet azért most teszem fel, mert eho mértéke tudomásom szerint 2017-től a 14 százalékról megemelkedik. Válaszát várva, tisztelettel: M. N. Ildikó
Tisztelt Szakértő! Külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon lakástulajdont szerez, melyet bérbeadással hasznosít. Az éves jövedelme meghaladja az 1 millió forintot. Egyéb biztosítási kötelezettséggel járó belföldi jogviszonya nincsen. Kell-e a bérbeadásból származó jövedelméből ehót fizetnie 450 ezer forintig, illetve a kifizetőnek kell-e ehót levonnia? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát azonos című kérdésemre. Pontosításképpen, hogy jól értelmezem-e, a számlán akkor a végösszeg a bruttó összeg? Illetve a számlán fel kell tüntetnem, hogy az szja és az eho összege levonásra került? Fő kérdésem, hogy a kifizető levonhatja-e ezt az összeget (szja és eho) a bérbeadótól vagy sem? Valamint a külön rezsiszámlából is kell vonnom szja-t és ehót? Válaszát köszönöm!
A kft. magánszemély tagja hárommillió forintos üzletrésztőkéjét kívánja értékesíteni, ezen összeget jóval meghaladó áron. A kft. saját tőkéje tízmilliós nagyságrendű negatív tőke, eszközértékének fedezete idegen forrás, így kötelezettsége is jelentős. A kft. üzletrészének piaci értéke a fentiek alapján negatív. Kérdés, hogy mi számít piaci értéket meghaladó összegnek, és a magánszemélynek mely összeg után kell szja-t fizetnie, milyen formában, és milyen mértékű az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Berghofferné
Hogyan kell kiszámolni az egyéni vállalkozó adóelőlegét? Milyen költségek, kedvezmények vehetők figyelembe, és melyek nem? Milyen adókötezettséggel jár a vállalkozói kivét? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértők! Egy kft. társasági szerződését 2016 májusában úgy módosították, hogy az osztalék a tagokat törzsbetéteik arányától eltérő mértékben illeti meg. A társaság már a 2015. évre megállapított osztalékot is az új szabályok figyelembe vételével szeretné kifizetni. Önök szerint van-e erre lehetőség, illetve mi a véleményük azzal kapcsolatban, hogy az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is az "eltérített" arányok szerint, a tagok nyilatkozatát alapul véve kell megállapítani? Így ugyanis mindösszesen kevesebb ehót kell vonni ahhoz képest, mintha az osztalék kifizetésére a törzsbetétek arányában került volna sor. Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
Közeleg a magánszemélyek második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettsége. Ismertetjük, hogyan kell kiszámolni a bevételt, az adót és az ehót, miként vehető igénybe kedvezmény.
Egy végelszámolás alatt lévő társaság saját tőkéjének adatai a következők: jegyzett tőke: 500 ezer forint, eredménytartalék: 2500 ezer forint. A társaságnak nincs kötelezettsége, tehát a jegyzett tőkén felül a vagyonfelosztás során tagoknak 2500 ezer forint jövedelem kerül elszámolásra. A kifizetéshez rendelkezésre áll a szükséges készpénz. Az egyik tag Ausztriában biztosított, rendelkezik magyarországi lakcímmel, rendelkezik A1 igazolással az oszták biztosítási jogviszonyáról. Kérdésem: a külföldön biztosított tag esetében szükséges-e egészségügyi hozzájárulást levonni és fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem (2500 ezr forint) után? A végelszámolási folyamat mely időpontjában fizethető ki a 2.500 EFt vállalkozásból kivont jövedelem és mikor kell az adót megfizetni utána?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság kiskorú tagjára tekintettel (3 és 10 éves), nemleges nyilatkozat tétel esetén, kell-e fizetni százalékos ehót? Köszönöm a segítségét! Tisztelettel: Temesvári Éva
Szeretném megkérdezni, hogy külföldi magánszemély (EU-n belüli és harmadik országbeli) részére nyújtott kölcsön elengedésekor kell-e a kifizetői 27 százalékos ehót megfizetni az elengedő társaságnak? Egyéb kötelezettség van-e? Köszönettel: Papp Éva
A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit
Adószámos magánszemélytől befogadott számla oktatásról, havi 100 ezer forintról szól. Nem áfás az illető. Mit kell a kifizető kft.-nek levonni, és utána befizetni? Kérem, ne a törvény szövegét másolja ide, hanem saját szavaival megfogalmazott, egyszerű választ kérnék.
1./ Ha az egyik üzleti partneremmel szerződés kötök, hogy az éves forgalmának (mindegy, hogy mennyi az elért forgalom) például a 2 százalékáért ingyen árut kap tőlem, akkor van-e ennek adóvonzata – szja, eho, áfa, taoadóalap-növelés stb. – nálam? 2./ Ha az egyik üzleti partneremmel szerződést kötök, hogy az éves forgalma eléri az általunk meghatározott értéket, (esetleg sávonként) például 2 százaléknyi ingyenárut kap tőlem utólag, akkor van-e ennek adóvonzata nálam, szja, eho, áfa, taoadóalap-növelés stb.? Az ingyenárut hogyan adom át szabályosan az üzleti partneremnek?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy amennyiben egy munkáltató a dolgozói kiskorú gyermekeinek táboroztatását szeretné megoldani, abban az esetben ez az összeg adó- illetve járulékköteles lesz-e? X Kft. szerződést köt Y Kft.-vel, melyben megrendeli Z gyermek táborozását. A munkavállaló közvetlenül nem kap sem utalványt, sem pénzt, mert a számlát a két cég egymás között rendezi. Köszönöm válaszát.
Egy kft. 2011-2013. években felhasználói szerződés keretében felhasználási díjat (royaltyt – jogdíjat) fizetett egy magánszemélynek. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjból (munkavégzés nem kapcsolódik hozzá) a kft. a felek között fennálló szerződés értelmében nem vont le személyi jövedelemadót, és nem fizetett utána egészségügyi hozzájárulást (a szerződés szerint az átadó kötelezett az szja, járulék, eho stb. fizetésére). A kérdéseim a következők lennének: – Helyesen járt-e el a kft., hogy nem vonta le az szja-előleget (a magánszemély nem nyilatkozott és nem adott számlát sem)? – A magánszemélynek ez esetben negyedévente kellett volna megállapítania, és megfizetnie az szja-előleget? – Ha a kft. a szerződés értelmében nem vont szja-előleget, akkor a jövedelmet szerző magánszemély köteles az ehót is fizetni? – Ha a kft. a szerződés értelmében – de nem a jogszabályok alapján – nem vont szja-előleget, akkor a magánszemélynek kellett volna az egészségügyi hozzájárulást is megállapítania, negyedévente megfizetnie, és az éves adóbevallásában bevallania? – Milyen adókötelezettség terheli az egyes adóévekben a kft.-t és a magánszemélyt? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték