Tisztelt Szakértő! Igaz-e, hogy a eho százalékos mértéke emelkedik 2017-ben és mennyivel? Ha igaz a hír, a 450 ezer forintos úgynevezett "plafon" is változik? Most kötnék egyéves ingatlanbérleti szerződést, s tudnom kell, mivel számoljak. Mielőbbi válaszukat kérem. Köszönöm M.N.Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalapot terhelő 14 százalékos ehót el lehet-e költségként számolni?
Tisztelt Szakértő! 2015. évi jóváhagyott osztalékot szeretne felvenni a magánszemély tulajdonos 2016-ban. Az osztalék összege meg fogja haladni azt a határt, hogy a 14 százalékos ehót a 450 ezer forintos határig kelljen fizetni. A kifizetéskor a magánszemély nyilatkozhat-e arról, hogy a kifizetésig más jövedelmeiből levont természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulékot a 14 százalékos összegű ehóból a kifizető levonja? Nekem a törvényből úgy tűnik, hogy a magánszemély csak arról nyilatkozhat, hogy meghaladja-e a 450 ezer forintot vagy nem a levont egészségbiztosítási járulék. Tehát a kifizetőnek a 450 ezer forint ehót kell az osztaléknál figyelembe vennie, nem vonhatja le évközben a más jövedelmekből levont egészségbiztosítási járulékot. Ezt a magánszemélynek kell majd év végén rendeznie az szja bevallásában. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e az eho törvény idevonatkozó részét? Köszönettel:
Társaságunk kifizeti a jóváhagyott osztalékot a társasági szerződésben rögzítettek szerint, vagyis a jóváhagyott osztaléknak a 30 százaléka a törzsbetétek arányában, a 70 százaléka pedig az üzletrész-képviselet arányában kerül kifizetésre. Az eltérített osztalék egyéb jövedelemként adózik (szja. 28. §). Eltérített osztalékot kapnak olyan tagok, akik alkalmazottak is a cégnél, és olyan tagok, akik nem alkalmazottak, de máshol van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk, vagy nyugdíjasok. Az a kérdésem, hogy járulékköteles kifizetésnek minősül, vagy csak ehofizetést vonz maga után?
Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;
Korábbi kérdésemet az ügynöki jutalék szja és eho kötelezettséggel kapcsolatosan tettem fel, melyre választ is kaptam. A kérdésemből kimaradt a következő: a kifizetőnek van ugyan magyar adószáma, de németországi cég magyar fióktelepe. Az elszámolólevélen szerepel, hogy a kifizetés Németországban nem adóköteles. Azt szeretném tudni, ha a kifizető nem vonja le az adókat, büntethető-e az ügyfelem (aki a jutalékot bruttó összegben megkapja), ha ő egyéb jövedelemként bevallja (2015. évre vonatkozóan ezt tette), befizet 16, illetve 15 százalék szja-t és 27 százalék ehót, a 450 ezer felső korlátot utóbbira nem alkalmazza. Az adót és hozzájárulást a kapott összeg 78 százaléka után állapítja és fizeti meg. Az adóra, járulékra negyedévente előleget fizet.
Üdvözlöm! A következőkben kérném szíves tájékoztatását. Képzőművészeti galériaként előfordulhat, hogy magától a festményt készítő művésztől veszünk át festményt aukcióra. A kép értékesítését követően két eset lehetséges: a művész számlát ad, vagy csak beadóként kezeljük, mint a nem művész értékesítőket. Ez utóbbi esetben a 1608M-05 nyomtatvány 362. sorában lejelentjük a kifizetett összeget, mint ingóság aukciós értékesítéséből származó bevételt. Kérdésünk az lenne, ha a festményt készítő művésznek fizetünk az általa készített képért, van-e kifizetőként szja vagy eho levonási kötelezettségünk akár a számlás, akár a számla nélküli értékesítés esetében? Válaszukat megköszönve, üdvözlettel: Varga Róbert
Ügyfelem magánszemélyként magyar adószámos vállalkozástól ügynöki jutalékot kapott. A jutalékból nem vontak személyi jövedelemadót és semmilyen járulékot, csupán egy elszámolást kapott a teljesítményéről és az őt ezért megillető összegről. Kérdésem: a magánszemélynek (aki nem vállalkozó, csak adóazonosító száma van), milyen típusú jövedelemként kell bevallani, továbbá milyen mértékű adó- és járulék terheli? Az eho esetében kérdésem a százalék mértéke, valamint a 450 ezer forintos felső plafon alkalmazhatósága. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! Sportegyesület átigazolás után amatőr sportolókkal indul a 2016/2017-es szuperligás telebajnokságban. A sportolók, akik más jogviszonyokban biztosítottak (munkaviszony, nappali tagozatos középfokú intézmény tanulója, illetve felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatója, főállású anya, gyedben részesülő személy) részére egyszeri szerződéskötési díjat fizet az egyesület. Véleményem szerint a kifizetett szerződéskötési díjból származó jövedelem a kifizetés időpontjában lesz adóköteles, amely után 15 százalék szjS-t kell levonjon az egyesület a magánszemélyektől és 27 százalék eho-fizetési kötelezettsége áll fenn a kifizetőnek. Kérem a témában szíves segítségük megadását. Köszönettel:Borsosné Pál Ildikó
Évi százezer forintot kedvezményesen adózó, béren kívüli juttatás formájában adhatnak a munkáltatók a munkavállalóiknak jövőre, miután mai ülésén az Országgyűlés elfogadta az ezt a módosítást is magában foglaló adótörvénycsomagot. Új adómentes juttatásként nyújtható a dolgozók számára az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás. Többe kerül viszont a munkáltatóknak, ha a korábban megszokott juttatásokat – mint például üdülési szolgáltatást, munkahelyi étkeztetési, iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, illetve képzésiköltség-hozzájárulást – szeretnének adni a munkavállalóknak.
Cégünk idén 25 éves. Ebből az alkalomból egy külföldi szakkiállításon a standhoz látogatóknak egy-egy üveg pezsgőt ajándékozunk. Megtehetjük ezt a személyi jellegű kifizetéseket terhelő adók befizetése nélkül? Milyen dokumentáció szükséges?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bruttó 10 millió forint osztalékelőleget osztott ki tagjai között 2015 decemberében. A 2015. évi beszámoló elkészültekor pontosan ezt a 10 millió forintot hagyták jóvá osztalékként. 2015-ben megfizették a levont forrásadót, azonban az egészségügyi hozzájárulást nem. Kérdésem az volna, hogy ilyen esetben az egészségügyi hozzájárulást a társaság részére vissza kell-e téríteni, hogy a kifizető a 08-as bevalláson fel tudja azt tüntetni? Bizonytalan vagyok, hogy törvényesen milyen eljárást kell alkalmazni. A tag fizesse meg az ehót, és a 2016-os adóbevallásában pedig majd feltünteti, mint már megfizetett előleget? A munkáltató pedig számfejti az osztalékká vált osztalékelőleget a levont forrásadóval, és erről igazolást állít ki? Sok eshetőség lehet, ebben kérnék iránymutatást! Válaszát előre is köszönöm! Gyenes Ferenc
Tisztelt Szakértő! Társaságunk az egész évre járó/választott SZÉP-kártyás juttatás összegét az első negyedévben átutalta a munkatársak SZÉP-kártyájára/alszámlájára. Az utalt összeg a munkatársak nevére a terhelés napjával számfejtésre került, a juttatás utáni munkáltatót terhelő adó- és járulék megfizetése mellett. Egyik munkatárs a következő hónapban ki fog lépni. A részére időarányosan nem járó, SZÉP-kártyára utalt összeget nem kívánjuk a szolgáltatótól visszakérni, hanem a munkatárs nyilatkozata alapján azt a nettó munkabéréből vonjuk le. A levont összegnek megfelelően korrekciózzuk a SZÉP-kártyás juttatás számfejtését, így a többletként kiutalt összeg utáni munkáltatót terhelő adó- és járulék is visszavonásra kerül. Helyesen járunk-e el?
A kérdésem a külföldi internetes szerencsejátátékból (sportfogadás) szerzett pénz utáni adózásra vonatkozik. Adott egy külföldi weboldal, amelynek a neve bet365. Regisztráltam erre az oldalra, befizettem 200 ezer forintot, az egy vagy 2,5 hónap alatt volt kb. 150-160 fogadásom, amelyek közöttt volt nyertes és vesztes is. A végére sikerült 8 millió forintot nyernem, amit meg is kaptam. Kérdésem hogy ez után hogyan tudok adózni? Tudomásom szerint ez egyéb külföldi jövedelemnek számít, amely után 6 százalék személyijövedelemadó-előleget és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig kell befizetni. Viszont ezt hogyan tudom kiszámolni? Összesen a nyereség a kifizetett 8 millió forint után 43 % kell fizetnem? Nincs esetleg eho esetén például maximum határ? A pénzt egyösszegben kaptam a számlámra, 2016. màjus 25-én.
Az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló 1998. évi LXVI. törvény tételesen meghatározza az eho alapjául szolgáló jövedelmek körét, külön nevesítve azokat a juttatásokat is, amelyek nem szolgálnak az említett közteher alapjául. Ugyanakkor tartalmaz a jogszabály néhány előírást is, amelyek általánosságban határoznak meg eho alóli mentességeket; írásunkban ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték