4191 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére
Munkaviszony felszámolás esetén II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az azonos címmel feltett és megválaszolt kérdésemmel kapcsolatban kérdezném, hogy a munkavállalónak át kell-e jelentkeznie főállású egyéni vállalkozónak? A munkavállaló nem dolgozik, nem kap fizetést, de nem is értesítették semmiről. Hivatalos felszámolás még nem indult. Köszönöm!
Felfüggesztett adószám? Ne essen kétségbe!
Cikk
Mit tehet az átalányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó, ha felfüggesztették az adószámát? Egy konkrét esetben a felfüggesztés – adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt – 2016. 07. 15-én történt. A vállalkozó 2016. szeptember 30-áig folytatta a tevékenységét, nyugtát állított ki. Beadhatja-e a 2016. évi szja-bevallását mint átalányadózó – kiegészítő tevékenységű – egyéni vállalkozó, illetve az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége hogyan alakul 2016. 10. 01-jétől, ha nem volt bevétele? A továbbiakban maradhat-e átalánydíjas egyéni vállalkozó? – kérdezte egyik olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Zrt. szakértője válaszolt.
Katás egyéni vállalkozó – MNB-árfolyam bejelentése a NAV-hoz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni. Alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó, időnként külföldi pénznemben számláz külföldi illetőségű magánszemélynek. A szolgáltatás részben a bejelentett telephelyén, de interneten keresztül is történik. Helyesen gondolom-e, hogy utalás esetén a számlán történő tényleges jóváírás napján, készpénzfizetéskor a számla kiállításakor (átvételkor) érvényes MNB hivatalos árfolyamon számolom át a bevételt forintra? Alanyi adómentesként be kell-e jelenteni a NAV-nak az MNB-árfolyam alkalmazását? A katatörvény 2. § 12. pont f) bekezdés alapján az én értelmezésem szerint nem kell jelenteni, hiszen a törvény kötelezően írja elő az alkalmazását, de lehet, hogy tévedek, és ebben az esetben görcsölhetek. Megtisztelő válaszát előzetesen is megköszönöm. .
Adószámos magánszemélyből egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Adott egy adószámos magánszemély (aki egyben őstermelő is). Egy pályázat miatt szükséges lenne, hogy a jelenleg adószámos magánszemélyként bejelentett tevékenységeit egyéni vállalkozói formában folytassa. A kérdésem az lenne, hogy fenntarthatja-e mindhárom adózási formát egy időben (őstermelőként is azonos tevékenységet végez), ha igen, milyen módon kell megkülönböztetnie a bevételeit, kiadásait adózási formák szerint? Illetve milyen módon lehet az adószámos magánszemélyes tevékenységet átalakítani egyéni vállalkozói formává? Megoldható-e a webes ügysegéden keresztül, vagy az önkormányzatnál, illetve az adóhivatalnál tudnak-e ebben segíteni? Előre is nagyon köszönöm a segítségét, válaszát!
Bérbeadás adózása
Kérdés
Egyéni vállalkozó üzlethelyiséget ad bérbe, hogyan kell szabályosan adóznia? Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan kell elszámolnia a költségeket (például 500 kilométer átalány), vagy csak a felmerült rezsi- és felújitási költségeket veheti figyelembe a bevallásnál (szja-bevallás 13-as lapon)? Vagy vállaszthatja azt a lehetőséget, hogy mint adószámos magánszemély adja bérbe a helyiséget, és az önálló tevékenység szabályai szerint készíti el bevallását. Vállalkozói tevékenységei között nem láttam bejelentve a bérbeadást. Ha mint magánszemély akarja bérbeadni az üzletet, de nem szünetelteti az egyéni vállalkozást, akkor be kell ezt jelentenie a NAV felé?
Fiatal gazda támogatásból életbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fiatal gazda támogatást kapott egy nem főállású mezőgazdasági tevékenységű egyéni vállalkozó. A támogatást 2015-ben kapta meg. 2016. évben a támogatás összegéből 3 millió forintot felhasznált egy egyszeri díjfizetésű befektetési egységekhez kötött életbiztosításra. A biztosítás ismérvei: kockázatviselése határozatlan időtartamú, lejárati ideje nincs, a szerződő és a biztosított is a kérdésben szereplő magánszemély, a kedvezményezett az egyéni vállalkozó felesége, közlekedési baleseti halál esetére. A biztosítási díj megfizetésére során a vállalkozói bankszámláról a vállalkozó magán bankszámlájára utalt 3 millió forintot, majd ezt az összeget továbbutalta a biztosító felé. 1. A biztosítási díj nem lehet költsége biztosítási díjként az egyéni vállalkozónak, mivel azt nem az alkalmazottja javára kötötte (szja-törvény 11. mellékletének 1/5 pontja). Viszont nem költség a 11. fejezet 1/9. pontja alapján sem, mivel a biztosítás célja nem a vállalkozói bevétel vagy annak megszerzéséhez szükséges feltételek biztosítása. 2. Így tulajdonképpen az egyéni vállalkozó saját magánbiztosítási céljaira felhasznált 3 millió forintot, amit nem önálló tevékenység bevételének minősíthetünk. A felhasznált összeg járulék-, szocho- és szja-terheit kell megfizetnie, bevallania? A felhasznált támogatás vállalkozói bevételként, a 3 milió forint plusz az adói pedig – mint vállalkozói kivét – költségként lesznek elszámolhatók? Válaszukat előre is köszönöm! Bolcsik Anita
Árusító stand
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alábbi ügyben kérném állásfoglalását. Egyéni vállalkozó, aki áfaalany, virágdísznövény-termesztéssel foglalkozott. Termékeit a szigetszentmiklósi nagybani virágpiacon értékesítette. A piacon árusító standdal rendelkezik, amelyet annak idején magánszemélyként vásárolta, bérleti jogot fizetett érte. Az egyéni vállalkozásában ez nem szerepel. A vállalkozásának tevékenységi körében szerepel az ingatlan-bérbeadás, adókötelessé tételt választott a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan(ingatlanrész) bérbeadására. Ez a tevékenység azért szerepel a vállalkozásában, mert egy üzlethelyiséget ad bérbe, melyet vállalkozóként vásárolt, tárgyi eszközként. 6820 szakmai kód szerepel a tevékenységi körében. A virágdísznövényi tevékenységet 2017.01.31-ével befejezte. Az árusító helyet(standot) szeretné bérbe adni. Kérdésünk, hogy magánszemélyként bérbe adhatja-e a standot, illetve milyen módon számlázhatja azt? Tisztelettel: Tóth Mária
Csed, gyed II.
Kérdés
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Köszönöm a katás egyéni vállalkozó csed-gyed kérdésemre adott válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_16_csde_gyed_ihp A válasz 3.) pontja szerint jól értem, hogy a két éven belüli 365 napos biztosításnak jogviszonyonként kell fennállnia, és nem úgy, ahogy én értettem: 2013.06.10-2017.11.30-ig katás egyéni vállalkozóként biztosított, majd 2017.12.01-2018.02.28-ig munkaviszonyban biztosított, azaz megvalósul a 2 éven belüli 365 napos biztosítás? A válasza alapján kérdezem: Ha a katás vállalkozó 2017.05 31-én kilép a kata alól, és belép egyéni vállalkozóként az szja alá, majd 2017.06.01-től a 2018.02.28-ai szülésig 255 ezer forint kivét után fizeti a járulékot, akkor jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonyában van két éven belül 365 nap biztosítása, a 180 nap jövedelmet 2017.11.30-tól visszafelé nézik, 2017.06.01-2017.11.30. között 183 nap, így 255 ezer forint lesz a csed és a gyed alapja, ennek 70 százalékát, bruttó 178 500 Ft/hó csed-gyed ellátást kapna? Jól tudom, hogy a gyedben részesülő nem katás egyéni vállalkozó a gyermek egyéves kora után dolgozhat a vállalkozásában, és mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, a szochót, illetve a járulékait csak a tényleges kivétje után kell megfizetnie? Visszatérhet-e a gyed folyósítása alatt az anya a kata alá, érinti-e ez a folyósított gyed összegét? Segítségét előre is köszönöm.
Kft. és egyéni vállalkozó biztosítása
Kérdés
Egyéni vállalkozó kft.-t alapított 2017 januárjában. Hol lesz főállású vállalkozó? Hol kell fizetnie maga után a járulékot? Válaszukat előre is köszönöm.
Alanyi adómentességi határ összege 2016-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2016.11.24-én érte el a 8 millió forint árbevételt. Kérdésem, hogy innentől kezdve keletkezett áfás bevétele, vagy 6 millió forint feletti összegnél már áfás volt a bevétele? Köszönettel: Ildikó
Őstermelőből mezőgazdasági vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelő hogyan folytathatja mezőgazdasági tevékenységét vállalkozóként?
Fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az előző években képzett fejlesztési tartalékát szeretné felhasználni új üzlet építtetése kapcsán. A beruházás 3 évet érinthet, 2016-2017-2018. A kérdésem az lenne, hogy az építkezés megvalósítása során a 2016-ban kifizetett számlák alapján, az adott évben beruházásra fordított összeggel a fejlesztési tartalékot feloldhatom-e, (még aktiválás előtt) és a fennmaradó fejlesztési tartalékot majd a következő években az adott üzleti évben építésre kifizetett 2017-es és 018-as építési számlák alapján oldhatom-e fel?
Vállalkozói osztalékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjának meghatározásában szeretnénk segítséget kérni. A vállalkozó 2016 decemberében 10 millió forintért megvásárolt egy új gépet, melyet 2017 januárjában tudott csak üzembe helyezni. A gép kizárólag vállalkozási célokat szolgál. A gép beruházásával a 2015-ös évben képzett 2 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználja. (A gépre évi 20%-os értékcsökkenést számol el.) Kérdésünk, hogy e beruházásra tekintettel hogyan alakul a vállalkozói osztalékalap 2016-ban és 2017-ben? Köszönjük!
Egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy az egyéni vállalkozó a 2011-es és 2012-es adóévekre vett igénybe kisvállalkozói kedvezményt. Az idén márciustól szünetelni szeretné a vállalkozást. Érinti-e ez a kedvezményeket? Egyáltalán: lejártak-e a 4 éves kötelezettségek? Ha nem, akkor az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének számít-e a szünetelés?
Egyéni vállalkozó negyedéves adóelőlegfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
