4191 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére
Katás egyéni vállalkozó banszámlanyitási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném válaszukat: Főállású katás, nem áfás adóalany egyéni vállalkozó bevételeinek egy részét átutalással kapja. Továbbá egy alkalmazottat is foglalkoztat (akinek a fizetését készpénzben adja ki, közterheit pedig csekken rendezi). Kötelező-e egyéni vállalkozói bankszámlát nyitnia, vagy használhatja magánbankszámláját bevételei befogadására és az esetleges NAV felé teljesítendő (egyéb) adók teljesítésére? Válaszukat várva tisztelettel maradok!
Kötelező bevallások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy heti 40 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély. Az éves 53-as bevallásokat határidőben beadta 2011-12-13 évekre. A vállalkozásban nem volt vállalkozói kivét egyik évben sem. 2013. 12. hónapban a vállalkozóit visszaadta. Februárban felszólította az adóhatóság, hogy az adott évek minden hónapjára adja be az 58-as és 08-as bevallásokat. Minden bevallást nullásan kell beadni. Kérdésem az, hogy valóban be kell-e adni ezeket a bevallásokat? Például az 58-as bevallás a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozik, akkor miért kell annak is beadni, aki nem főállású? Az 53-as bevallásban nem szerepeltetett vállalkozói kivétet, akkor miért kell, kell-e 08-as bevallásokat beadni? Köszönettel: Tamásné
Egyéni vállalkozó, csed, gyed, táppénz 2
Kérdés
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Köszönöm az egyéni vállalkozó csed, gyed, táppénz kérdésemre adott válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_9_egyeni_vallalkozo_csed_ksn Az alábbi táblázat szerepelt a kérdésben a 180 napra eső jövedelem kiszámításához, csak "szétestek" a sorok: 2017.01.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:31,NAV egbizt.alap.:90.000 Ft, 2017.02.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:28,NAV egbizt.alap.:90.000 Ft, 2017.03.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:31,NAV egbizt.alap.:90.000 Ft, 2017.04.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:30,NAV egbizt.alap:500.000 Ft, 2017.05.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:31,NAV egbizt.alap:497.500 Ft, 2017.06.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:30,NAV egbizt.alap:241.500 Ft, 2017.07.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:31,NAV egbizt.alap:380.000 Ft, 2017.08.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:31,NAV egbizt.alap:241.500 Ft, 2017.09.hó,kieső nap:0,jöv. ellát.nap:30,NAV egbizt.alap:241.500 Ft, 2017.10.hó,kieső nap:31, jövedelem. ellát.nap:0, NAV.egbizt.alap.jövedelem.:0 Ft, A csatolt adatok alapján helyes-e a korábbi kérdésben leírt csed, gyed összege? Ha lehetséges, kérnék szépen a csatolt táblázatban szereplő kieső napok illetve a jövedelem adatok alapján dátum és összegszerűen választ az alábbi kérdésekre: Hogyan változik a csed-gyed számítási időszaka és összege, ha az anya 2017.08.01-től a csed igénylésének napjáig táppénzen lenne? Mi a 2017.08.01-09.30 közötti táppénz számítási időszaka és mennyi a táppénz összege? Segítségét előre is köszönöm.
Kft. ügyvezetője katás egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. társaság vállalkozója katás egyéni vállalkozást indítana. Kérdésem, hogy az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése elegendő ahhoz, hogy a kft.-ben ne legyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Vagy ahhoz a magasabb tételes összeget kell megfizetni a katás egyéni vállalkozásban? Előre is köszönöm,
Katás egyéni vállalkozó mezőgazdasági földterület értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, értékesítené a szántó művelési ágban nyilvántartott földterületét, melyet tulajdonában és használatában tart. A tulajdonjogot még a vállalkozás megkezdése előtti időszakban szerezte, de a vállalkozásában gazdálkodást végez rajta. Az értékesítésből származó bevételt magánszemélyként kell figyelembe vennie a termőföld értékesítésére vonatkozó szja-szabály szerint, vagy katás bevétel lenne? Válaszát előre is köszönöm.
Kézműves vásáron történő beszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egy kézműves piacon egy adószámos magánszemélytől nagyobb értékben vásárolt fel saját készítésű fonott táskákat. Mivel adószámos magánszemélytől vásárolt, ezért személyijövedelemadó-levonási kötelezettség ilyen esetben is terheli az egyéni vállalkozót? Az ehofizetési kötelezettség ilyen esetben a magánszemélyt terheli, vagy azt az egyéni vállalkozónak kell megfizetnie? Előre köszönöm válaszukat! Sajnos, ahogy egyre többször olvasom az ehotörvényt, egyre bizonytalanabb vagyok, mikor kell azt a magánszemélynek, és mikor a kifizetőnek fizetni.
PTGSZLAH – egyéni vállalkozónak kiállított számlák
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Autószerelő műhely számlát bocsát ki minden esetben a javításokról. Abban az esetben, ha a magánszemély neve mellett az adószáma is szerepel a készpénzes számlán (egyéni vállalkozó), be kell-e, hogy kerüljön az adatszolgáltatásba? Véleményem szerint, ha megadta az adószámát, akkor az azt jelentené, hogy számlát kért, és nem nyugta helyett lett kiállítva a számla a magánszemély részére. Köszönöm.
Így kell meghatározni a vállalkozói osztalékalapot
Cikk
Hogyan határozandó meg az egyéni vállalkozó osztalékalapja, ha a vállalkozás céljaira szolgáló gép költsége az előző évben keletkezett, de az üzembe helyezésre csak a következő évben kerül sor? – kérdezte egyik olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Ingatlan-bérbeadás tételes költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (fodrász) magánszemélyként adja bérbe saját tulajdonában álló lakását négy kifizetőnek, akik fodrászként, illetve kozmetikusként dolgoznak a lakásból kialakított "szépségszalonban". A tulajdonos hölgy is itt dolgozik, mint fodrász, katás egyéni vállalkozóként, az ingatlannal kapcsolatban felmerült rezsiköltségeket nem számolja el a vállalkozásában. A bérbeadást mint magánszemély számlázza ki önálló tevékenység bevételeként. A kérdésem az lenne, hogy az ő esetében lehetséges-e, hogy a 10%-os költségátalány figyelembe vétele helyett tételes költségelszámolással állapítsa meg az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét? Amennyiben igen, a rezsiköltségeket milyen arányban veheti figyelembe? Például a saját és a bérbevevői által, a szalonban ledolgozott idő figyelembevételével állapítsunk meg egy arányszámot? Segítségét megköszönve!
Egyéni vállalkozó – értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, ha elszámolná az egész évre az értékcsökkenést a tárgyi eszközeire, akkor veszteséges lenne. Nem szeretne veszteséges lenni, megteheti-e, hogy az értékcsökkenés egy részét számolja csak el költségként? Köszönettel.
Áfatörvény alkalmazása
Kérdés
Az alábbi kérdést tették fel ügyfeleim egy szakértőnek: Van egy áfakörös egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági (őstermelői) tevékenységet is folytat mellette, őstermelői jogviszonyban. Tudomásom szerint egy természetes személy egy adószámmal rendelkezik! 1.) Az egyéni vállalkozónál tiszta, hogy áfaalany, viszont ilyenkor az őstermelői tevékenységére is az általános forgalmi adó szabálya szerint kell eljárni, mert áfakörös az adószáma? 2.) 27%-os áfát számít fel az őstermelő az általa kiállított számlán? 3.) Ilyenkor az őstermelő kompenzációs felár érvényesítésére nem jogosult, igaz? 4.) Nincs rá mód és lehetőség, hogy az őstermelésre külön nyilatkozzon, és más adózási módot válasszon? Az ügyfél a következő választ kapta: mikro- és önálló vállalkozás (25%-nál nincs nagyobb részesedése, nem kapcsolt vállalkozó), akkor az egyéni vállalkozó áfaalanyisága mellett a mezőgazdasági tevékenységére választhatja a kompenzációs felár megtérítésére az igényét. Be kell jelenteni (egyéni vállalkozó változás-bejelentő lap 17T101E B1 lapon (5) rovat – magánszemélyként végzi, plusz F1 lapon (5) 1-s pont, plusz ezen a lapon (6) 7-s pont), hogy a mezőgazdasági tevékenységét magánszemélyként végzi (nem vállalkozóként), és a kompenzációs felár megtérítésére tart igényt, áfás adószám mellett is lehet. Ez így helyes? Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel.
Nyugdíjas katás vállalkozó egyben kft. ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alább linkelt cikkben kifejtettek szerint, ha valaki nyugdíjas katás egyéni vállalkozó, a katával mintegy "megfizette" az egészségügyi szolgáltatási járulékot, így a kft. ügyvezetőjeként ezt a járulékot nem kell megfizetnie. http://adozona.hu/2017_es_valtozasok/Tevedesek_es_nem_szabalyozott_kerdesek_a_ki_SS6M6D A NAV más állásponton van. Szerinte a nyugdíjas katás vállalkozó nem is tartozik a Tbj. hatálya alá, egészségügyi szolgáltatási járulékot egyáltalán nem is kellene fizetnie, így – mivel nincs megfizetve az egészségügyi szolgáltatási járulék – a kft. ügyvezetőjeként meg kell fizetnie ezt. Ez idén havi 7110 forint pluszt jelent. Kérem válaszát, hogy milyen gyakorlatot kell követni ebben az esetben.
Az egyéni vállalkozó és a pénzforgalmi szemlélet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Egyéni vállalkozó ingatlanfelújítással foglalkozik. Megvásárolja, felújítja, majd eladja az ingatlanokat. A vásárlás és a felújítás 2015. évben történt. Az eladásról 2015 decemberében kötötték meg az adásvételi szerződést, melyre foglaló és előleg címén beérkezett az eladási ár egy bizonyos része, ám a fennmaradót csak januárban kapta meg az adott egyéni vállalkozó. Amennyiben a pénzforgalmi szemléletre alapozzuk az elszámolást, úgy 2015. évben nagy vesztesége keletkezik, mivel az értékesítésből származó, decemberben beérkezett összeg jóval kevesebb, mint az ingatlan bekerülési és felújítási értéke. A következő évben viszont, amikor a bevétel nagyobb részét megkapja, akkor pedig (mivel a kapcsolódó kiadásokat az előző évben elszámolta) rengeteg nyeresége keletkezik, melyre hatalmas összegű adót kell fizetnie amiatt, hogy az áthozott veszteségből csak az adóalap 50 százalékáig tud elszámolni összeget. Az lenne a kérdésem, hogy van-e bármilyen jogszabály, ami ez esetben a pénzforgalmi szemléletet felülírja, és megengedi, hogy az értékesítés teljes ellenértékét az előző év decemberében vegye az adott egyéni vállalkozó figyelembe? Abban az évben, amikor a kapcsolódó kiadások is felmerültek? Hiszen ellentétes esetben jelentős mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezik amiatt, mert a pénzforgalmi szemléletet kell figyelembe venni! Köszönöm a választ!
Egyéni vállalkozó – csed, gyed, táppénz
Kérdés
2013.06.10. óta katás, főállású egyéni vállalkozó nő gyermeket vár, a szülés várható napja: 2017.10.29. 2013. június 10. óta folyamatos a biztosítása, 2013.06.10-től 2017.03.31-ig 50 ezer forint tételes adót fizet, majd 2017.03.31-én kilép a kata alól, és belép egyéni vállalkozóként az szja alá. 2017.10. 01-től igényli a csedet, a 2017. évi jövedelme: 2017. Kieső napok Tárgyhó jöv. ellátott napok NAV-hoz bevallott, eg.bizt.jár. alapját képező teljes havi jöv. 1. 31 90 000 2. 28 90 000 3. 31 90 000 4. 30 500 000 5. 31 497 500 6. 30 241 500 7. 31 380 000 8. 31 241 500 9. 30 241 500 10. 31 0 0 Az anya a fentiek alapján rendelkezik 2 éven belül 365 nap biztosítási idővel. Kérdésem: jól számolom-e a csed és gyed időszakát és összegét? 1.) Csed megállapítása: – irányadó időszak: 2016.01.01-2017.07.31. – számítási időszak: 2017.02.02-2017.07.31., a 180 nap jövedelme 1 657 286 forint, a csed napi alapja 9207 forint, a csed összege 6,445 forint/nap. 2.) Gyed megállapítása: Csed folyósítás 168 nap után, 2018.03.18-től gyedet igényel. – irányadó időszak: 2016.01.01-2017.12.31. – számítási időszak: 2017.04.04-2017.12.31., a 180 nap jövedelme 1 928 450 forint, a csed napi alapja 10 713,6 forint, a csed összege 7499,5 forint/nap, a gyed napi maximuma – 5758 forint – miatt a havi összeg 178 500 forint. 3.) Hogyan változna a csed-gyed számítási időszaka és összege, ha az anya 2017.08.01-től a csed igénylésének napjáig táppénzen lenne? 4.) Mi a 2017.08.01-09.30 közötti táppénz számítási időszaka, és mennyi a táppénz összege?
Családi gazda egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés
2002-ben regisztrálták azt a családi gazdaságot, melynek egyik tagja egyéni vállalkozó, a másik tagja pedig akkor kiskorú személy volt. Nagykorúvá lett, és őstermelői igazolványt váltott ki, a másik tag pedig egyéni vállalkozó maradt. Kizárólag mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származott a bevétele. Járulékbevallást az egyéni vállalkozó havonta nyújtott be, s mivel elegendő a családi gazdaság bevétele és jövedelme, a garantált szakmai minimum bér feletti összeget alapul véve készült a járulékbevallás, és ezt mindig meg is fizette. A másik tagnál negyedévente, a minimálbér után fizettek járulékot. Olvastam, hogy ilyenkor az egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét nem értelmezhető. Kérdés:a családi gazda egyéni vállalkozás tagja fizethet-e, bevallhat-e a garantált bérminimumnál magasabb járulékot? Szja-bevallásában helyes-e, ha az úgynevezett 12-es táblát tölti csak ki, és nem tüntet fel vállalkozói kivétet? Köszönettel: Magyar Jánosné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
