Üdvözlöm! Szerzői jogdíjjal kapcsolatos a kérdésem: Egyéni vállalkozó esetében a jogdíjból származó bevétel a vállalkozói adóalapot növeli-e (beleszámít-e), illetve van-e a jogdíjjal kapcsolatos kedvezmény, amit érvényesíthet az adózásban? Cégnél (kft.) a szerzői jogdíjból származó bevétel a társasági adó alapjába beleszámít-e? Illetve: van-e a jogdíjjal kapcsolatos kedvezmény, amit érvényesíthet az adózásban? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2018. június 30-án az egyéni vállalkozónak megszűnt nappali tagozatos jogviszonya az egyetemen. 2018.07.01-től főállású vállalkozónak minősül-e, vagy ameddig a diákigazolványa (2018.10.31-ig ) érvényes, nem főállású vállalkozó? Köszönettel
Egyéni vállalkozó (áfában alanyi mentes) 2018.02.01-től katás, előtte az szja szerinti tételes szabályok vonatkoztak rá. 2018.10.01-től szüneteltetné tevékenységét. Az alábbi kérdésekben kérném szakértői véleményüket: - A katára áttérés előtti napon számba vette a készletét, a szünetelés okán van-e ezzel teendő? Jól értelmezem-e, hogy a számba vett készlet növeli a bevételét, ha visszatér az szja hatálya alá, illetve ha megszünteti a tevékenységét, akkor katás bevételnek számít? - Van-e annak jelentősége az előző kérdéshez kapcsolódva, ha a kata időszak alatt a készlet értékesítésre került? - Az szja-s időszak alatt fejlesztési tartalék képzés történt, amit 2020-ig kell felhasználni. A szünetelés befolyásolja-e a fejlesztési tartalék felhasználásának időszakát? - Áfa szempontjából szükséges-e a 8 millió forintos alanyi mentesség határát időarányosítani 9 hónapra? Válaszuk sürgős lenne, amennyiben lehetséges, kérem szíveskedjenek mielőbb válaszolni!
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó 2018.10.01. napjával át kíván térni vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozói jogállásúra – tekintettel arra, hogy 2018.09. hónapjában kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kataalanyiság időszakában kifejezetten jövőbeni továbbértékesítési céllal beszerzett árukészletnek mi lesz a sorsa? Az árukészlet értékesítésére csak 2018.10.01. napja után kerülne sor. Kell-e a kataalanyiság megszűnésekor azokat bevételként számba venni, vagy lehetőség van azok költségkénti elszámolására abban az időszakban, amikor a készletek ténylegesen értékesítésre kerülnek? Esetleg a kata hatálya alól milyen kedvezőbb adózási formára történő áttérést javasolna a kereskedelmi tevékenységet figyelembe véve? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Több mint 20 éven át éllelmiszer-vegyes-kiskereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó voltam, vagyok. A jövedelmeimet 2013-ig az általános szja szabályai szerint számoltam el. 2013 áprilisában áttértem a kata hatálya alá. A katás időszakban az áthozott készleteket, valamint a tárgyi eszközök nagy részét értékesítettem. 2013 októberétől a katás vállalkozásomat szüneteltettem – ezen időszak alatt bevételem nem volt. 2018 októberében lejár az 5 éves szüneteltetési időszak, és megszüntetem a vállalkozásomat. Kérdéseim: 1./ Milyen bevallási kötelezettségem keletkezik, és milyen határidőben? 2./ A még meglévő tárgyi eszközök után keletkezik-e adókötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek van két alkalmazottja, könyvviteli szolgáltatással foglalkozik. A vállalkozó végzettsége mérnök, csak a kettő részmunkaidős munkavállalónak van könyvelői végzettsége. A vállalkozó főállásban egy mérnökirodában dolgozik, ahová szeretnék felvenni egyik részmunkaidős alkalmazottját adminisztrátor (egyéb ügyintéző) munkakörbe. Abban az esetben, ha a mérnökiroda könyvviteli szolgáltatását át szeretné venni a jelenlegi könyvelőjétől, és az egyéni vállalkozásból kiszámlázni a mérnökiroda felé, ütközne-e valamilyen jogszabállyal, illetve felmerülne-e a bujtatott munkaviszony kérdése? A könyvelést ugyanaz a személy végezné, aki az adminisztratív munkakört látná el a mérnökirodában. A járulékot mindkét munkáltatónál fizetnék, a munkavállaló az egyéni vállalkozás eszközeit használná, viszont a mérnökiroda kft. és az egyéni vállalkozás székhelye megegyezik. Jelentene ez bármilyen szabálysértést? Ezen kívül a fent említett kft. ügyvezetője jelenleg az egyéni vállalkozó (egyben a mérnökiroda munkavállalója) édesanyja, de a közeljövőben valószínű, hogy ügyvezetői pozícióba kerül. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kellene kezelni a két vállalkozást, vagy csak az ügyvezetővé válás után? Válaszát előre is köszönöm. Zsanett
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném segítségét kérni. Nappali tagozatos egyetemista családi gazdaság tagja negyedévente az előző év őstermelői árbevétele alapján a bevallást elkészíti és megfizeti. Szeretné kiváltani a vállalkozói igazolványt. Kérdésem: melyik jogviszonyában lesz biztosított, mi alapján fizeti a járulékokat? Köszönöm szépen.
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, mely az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is érinti.
Kedves Adózóna Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok, jógát és angolt tanítok. Szeretnék egy jógastúdiót nyitni, ahol nemcsak én tanítanék, hanem más tanárok is, akik fizetnének a teremhasználatért. Ez klasszik bérbeadás szerintem. Az önkormányzatnál azt mondták, hogy magánszemélyként nem adhatok bérbe, ha katás vagyok, csak a vállalkozás keretein belül. Máshol pont fordítva írják, hogy katás nem veheti fel a bérbeadást a tevékenységei közé. Megint máshol, hogy a kizárás csak akkor történik, ha bevétele is származik bérbeadásból. Kérdésem, hogy mi a javaslatuk, tudok-e jógastúdiót működtetni katás egyéni vállalkozóként, vagy csinálnom kell rá egy céget? Esetleg magánszemélyként adhatok-e bérbe a katás egyéni vállalkozás mellett? Mert akkor magánszemélyként bérelném a stúdiót és adnám tovább bérbe a többi oktatónak. Köszönöm előre is a válaszukat! Üdvözlettel: Judit
Tisztelt Szakértő! A jelenleg főállású katás egyéni vállalkozó 2019-ben egyszemélyes kft.-t alapít, ahol természetesen a társaság ügyvezetői feladatait, valamint a társaság bevételszerző tevékenységét egymaga látja el. Kérdéseim a következők: az ügyvezetői feladatokat megbízási jog viszonyban díjazás nélkül, a társaság tevékenységéhez kapcsolódó feladatokra létesíthet-e önmagával munkaszerződést, és ezek után átjelentkezhet-e főállás melletti egyéni vállalkozónak? Kérem a segítségét hogy a fentiekben vázolt helyzetben mi a megfelelő eljárás és ehhez milyen adófizetési kötelezettséggel kell számolni? Válaszát várva fáradozását előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett egyéni vállalkozó ügyfelem egy kft.-nek 25 százalékban tulajdonosa. A kft. likviditási problémái miatt az egyéni vállalkozó szeretne kamatmentes tagi kölcsönt átutalni a kft. részére, viszont az egyéni vállalkozó csak azzal a bankszámlával rendelkezik, amit egyéni Vállalkozóként nyitott, mivel ő pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett. Utalhatja-e erről a számláról az egyéni vállalkozó a kamatmentes tagi kölcsönt a kft. részére? Amennyiben nem, milyen megoldást tudna javasolni? Válaszát tisztelettel megköszönve.
Egyéni vállalkozó vagyok. 2017 évre megkaptam a befizetendő összegről az értesítést. Nem értem a számításukat. 2016-ban "0" Ft volt a befizetendő adó. 2017-ben 20 000 Ft. 40 000 Ft-ot kell befizetnem. Az illetékessel beszéltem. Arról tájékoztatott, hogy 2 évet vesznek figyelembe. Az összehasonlítási alap szerint, mivel 2016-ban "0" Ft volt az adó ezért kell duplán fizetnem most. Mi köze van 2016-nak a 2017-es évhez? Üdvözlettel: József
A kiegészitő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá társas vállalkozó a társasából származó jövedelme után meg kell-e fizetnie a járulékokat, vagy a mentesség csak a munkaviszonyos nyugdíjas foglalkoztatására vonatkozik?
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó lehet-e családi gazdaság tagja? Milyen feltételek mellet lehet tagja egyéni vállalkozó a családi gazdaságnak? Ha lehet tag, akkor az egyéni vállalkozó tulajdonában álló termőföld területek esetében dönthet-e, hogy mely földterületet használja az egyéni vállalkozásban, mely földterületet kerül használatra a családi gazdaságban? Válaszát, segítségét köszönöm.
Elszámolható-e az egyéni vállalkozó üzemanyagköltsége számla nélkül, a menetlevél alapján? – kérdezte olvasónk. Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték