4191 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére
Egyéni vállalkozói kivét kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét egyéni vállalkozó, vállalkozói kivéttel kapcsolatosan. 2016.december hónapban a vállalkozói kivét összege bruttó 200 000 forint. A 1658-as 12. havi bevallásban bevallva, járulék 2017. január hónapban kifizetve, viszont maga a kivét 2017. január 10-én került átutalásra a vállalkozó bankszámlájára. A 1653-as bevallásban a vállalkozói kivét soron a december hónapot tartalmazó összeg kerül be, ez egyezne a számfejtés összegével 2016-ra, vagy nem kerül bele? Ha 2016. december hónapra számfejtett, bevallott vállalkozói kivét is benne lesz és nem kellene, akkor 2016. évre a költségek összege helytelen lesz és a 2016. évi eredmény is? Köszönöm a segítséget.
Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő tehergépjármű és busz üzemanyag és egyéb költség elszámolása
Kérdés
Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő tehergépjárművével fuvarozási és oktatási tevékenységet is végez. A fuvarozással kapcsolatban az üzemanyag-elszámolásra az alábbi képlet használata helyes-e: Alapnorma=9,5+0,00047 x(megengedett legnagyobb tömeg+saját tömeg)+0,050 x meghajtómotor teljesítménye? Az így kapott alapnorma van felszorozva a megtett kilométerrel és a NAV által közzétett üzemanyagárral. Valamint az oktatásra az alábbi képlet használata szintén helyes-e: tanóra x 18km/tanóra:100 x 9,5L alapnorma x 1,8 alapnorma átalány x NAV üzemanyagár? Valamint az oktatáshoz kapcsolódóan jármű használati költségként van elszámolva tanóra x 836Ft/tanóra. Az oktatáshoz kapcsolódó 9,5 L alapnorma az egyszerűsített elszámolás alapján lett meghatározva, mert ha a kormányrendelet 1. melléklet illetve 1/A melléklete alapján határozom meg az alapnormát, akkor a törvényben meghatározott adattartamú útnyilvántartásra van szükség. A fent leírtak helyénvalóak-e?
Tárgyi eszköz elszámolása
Kérdés
1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.
Egyéni vállakozás szüneteltetése 2017. január 1. után
Kérdés
Megváltozott a szüneteltetés éveinek száma 2017. január 1-jétől, maximum 2 év lehet. Ha lejárt a 2 év, utána mennyi idő múlva lehet ismét szüneteltetni? 1 hónapot dolgozik, aztán ismét 2 év szüneteltetés lehet? Köszönöm előre is válaszát.
Áfa átalányadózó egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó naplófőkönyvet vezet. A kimenő és bejövő számlák akkor kerülnek könyvelésre, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Az áfa ugyanekkor kerül elszámolásra. (Illetve amelyik kimenő számla 45 napon belül nincs kiegyenlítve, az megjelenik abban az áfa időszaknak az elszámolásában, ahol a 45 nap letelik a számlán megjelölt teljesítési időpontot követően.) Helyes-e ez az eljárás áfa szempontjából? Ehhez szükséges-e külön a pénzforgalmi áfa elszámolást bejelenteni az általános szabályok helyett?!
Bérleti díjról kiállított számla adattartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Kisvállalkozói kedvezmény egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következő kérdésben tájékoztatást adni. Főállású egyéni vállalkozó 2014-es évben igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt személyautóra. Ezt az idei évben önellenőrzés alá akarja vonni, megteheti?
Egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó, mivel minden megszerzett bevétele után keletkezett nyereséget leadózza, így megteheti, hogy a december 31-én a pénztárban, illetve a bankban lévő egyenlegét kiveszi és csak egy minimális összeget hagy meg nyitásra? Vagy miként juthat hozzá a leadózott összeghez? Miként kell ezt dokumentálni? Köszönöm!
Kata kft.-tulajdonrész mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.
Hipa egyéni vállalkozónál, aki őstermelő is
Kérdés
Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?
Tag közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 25 százalékos tulajdonrészű tagja közreműködéséért egyéni vállalkozóként számláz a társaságának, piaci árat meghaladó összegért. Társaságiadóalap-korrekció merül fel, vagy milyen más következménye van? Köszönettel: Papp Éva
Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2016. évben egy épületberuházásba kezdett, de ebben az évben még csak a hatósági engedélyekhez szükséges terveket, illetékeket, áramcsatlakozási díjat fizette ki. Ezeket beruházási értékként nyilvántartjuk, nem kerültek költségként elszámolásra, és aktiválás sem történt. 2017. 02.01-től a vállalkozó a kata szerinti adózási módot választotta az addigi vállalkozói bevétel-költség elszámolás helyett. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Feloldható-e a képzett fejlesztési tartalék a 2016-ban megkezdett, fent felsorolt kiadások beruházásként nyilvántartott összegében? 2. 2017-ben további előkészületek várhatók, de elképzelhető, hogy az épület felépítése még nem fog megtörténni. Ennek keretében kerítést épít a vállalkozó. A tevékenysége olyan jellegű, hogy szigorú hatósági engedélyek birtokában végezheti csak. Vegyszerek, méreganyagok tárolására lesz szükség, amelyre kerítés nélkül engedélyt sem kapna. Feloldható-e a kerítésépítésre a fejlesztési tartalék? 3. Az, hogy időközben a katás adózási módra tér át, befolyásolja-e a folytatott beruházás értékében a fejlesztési tartalék feloldásának lehetőségét? 4. Amennyiben az épület felépítése mégsem egyéni vállalkozásban valósulna meg, mert például hitelt csak a tulajdonában lévő egyszemélyes kft.-je kapna, akkor a fejlesztési tartalék feloldással érintett, még üzembe nem helyezett beruházási értéket átszámlázhatja-e a kft.-nek anélkül, hogy ehhez valamilyen szankció tartozna? Válaszukat köszönöm. Némethné
Egyéni vállalkozó 08-as, 58-as bevallás kiváltása (NY)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, alkalmazottja nincs, vállalkozói kivétet nem vesz ki év közben. Kiválthatja-e a 08-as és 58-as bevallásokat NY nyomtatványon? A NAV azt a tájékoztatást adta, hogy a 08-ast a szakképzési hozzájárulás miatt havonta kötelező beadni, még akkor is, ha nullás. Valóban így van ez? Ha egyik hónapban (igaz, hogy nullásan) beadta valamelyik nyomtatványt, akkor a következő hónaptól az év hátralevő részéig lehet még NY jelűt leadni? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó gyes mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több válaszban is olvasható, hogy az egyéni vállalkozó, ha személyesen nem végzi vállalkozói tevékenységét, akkor gyes mellett nem köteles megfizetni a járulékait legalább a minimális járulékalapok után. Kérdésem az lenne, hogyan igazolható, hogy nem végzett személyesen vállalkozói tevékenységet? Elég ennek igazolásához az, hogy a gyes időszaka alatt nem származott bevétele, és nem számolt el költséget a vállalkozásában? Vagy ennek igazolásához szükséges, hogy alkalmazottja vagy megbízottja is legyen? Köszönettel: VL
Szüneteltetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2012. 09. 18-tól szünetelteti a vállalkozását, amit 2017. március végén újraindít. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy amennyiben nem válik be az egyéni vállalkozás, és újból szeretne szüneteltetni, akkor az új szüneteltetés egy hónaptól két évig tarthat-e attól függetlenül, hogy már majdnem 5 évig szünetelt a vállalkozás?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
