Szeretném megkérdezni, hogy főállású egyéni vállalkozónak van-e valamilyen adatvédelmi teenője? Áfás, katás, számlatömböt akar továbbra is használni. Hogyan kell a NAV felé jelentenie a számlát? Köszönöm, ha segít.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó saját bevallásait maga küldte be eddig. Sajnos hirtelen rosszul lett, és most rendelkezésképtelen, öntudatlan állapotban kezelik kórházban. Mit kell tennie a családjának?! Sem meghatalmazást nem tud adni ügyintézésre a vállalkozó, sem a saját kötelezettségeit nem tudja teljesíteni.
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó magánszemélyként írt egy könyvet, ami többpéldányos nyomtatásba került. Most az egyéni vállalkozása keretében egy rendezvényen értékesítené a könyveket. Az volna a kérdésem, hogy ehhez pontosan milyen szakmakódot kell felvennie a tevékenységei köré? Ezenkívül elég, ha az értékesítések után nyugtát ad, vagy kötelező a mozgó pénztárgép használata? Lehet-e kizáró oka az értékesítésnek, ha a könyvet magánszemélyként írta? Ha később webshopban értékesíti, akkor szükség van-e valamire? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét. Adott egy egyéni vállalkozó, aki az 1995. évi CXII. törvény 5 számú melléklete szerint pénztárkönyvvezetésre kötelezett, illetve részletező nyilvántartásra is. Tevékenysége internetes ( csomagküldős) kiskereskedelem. Számítógépes számlákat állít ki minden eladásáról. Előfordul, hogy az adott hónapban közel 400-500 számla kerül kiállításra, vegyes fizetési móddal. Készpénz 70%, bank, GLS-futár 30%. Az alábbiak a kérdéseim. Elég-e részletező nyilvántartásnak a számítógéppel kinyomtatható vevőlista, mert annak nem sok értelmét látnám, hogy előbb még a könyvelésben is vevőnyilvántartásba vigyem fel a készpénzeseket,majd külön onnan a napi kiegyenlítéseket, illetve az adott hónapban a GLS-futárosok is azonnal 3-5 napon belül befolynak. Hó végén szinte csak 5-10 tétel marad rendezetlen, melyek a következő hónap első napjaiban pénzügyileg is rendeződnek. Sajnos nagy gondot okoz az is, hogy csak pénztárkönyvben lehet rögzíteni őket, mert ehhez nem rendelkezik a programom automatikus számlaátvételi lehetőséggel. Kettős könyvviteli rendszerben már az intelligens számlázó programok ezt egy gombnyomásra elvégzik. Gondolkodtam azon, lehet-e esetleg úgy a kettős könyvvitelben könyvelni ezt az egyéni vállalkozómat, hogy csak a pénztár és bank oldalon könyvelem az ismertek szerint a pénzmozgásokkal egy időben a kiadásokat és bevételeket? Így a vállalkozás eredménymegállapítása ugyanazt eredményezné, mint a pénztárkönyves megoldás.
Április 12-én ismét esedékes az adóelőleg-fizetés. Mi számít az egyéni vállalkozó bevételének és költségének, kell-e arányosítani, milyen kedvezmények érvényesíthetők? Ismertetjük az adóelőleg-számítás egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályait.
Tisztelt Ügyintéző! Katás egyéni vállalkozást szeretnék indítani.Kérdésem, mennyi tételes adót kell fizetnem, 25 000 forintot vagy 50 000 forintot, ha alapítványban kuratóriumi titkárként havi rendszerességgel bruttó 250 000 forint tiszteletdíjat veszek fel. Mellette főállású anyaként gyetben részesülök. Mivel nem munkaviszony, azt gondolom, hogy a 50 000 forintos tételes adót kell megfizetnem. Esetleg van-e arra lehetőség, hogy az alapítványi tevékenységem után ne tiszteletdíjat vegyek fel, hanem ezt munkaviszonyban végezzem? Ennek van-e valami akadálya? Köszönöm. Völgyi Erika
Tisztelt Szakértö! Ügyfelem jelenleg szünetelteti a vállalkozását, anno éttermet üzemeltetett, majd ezt a tevékenységi körét megszüntette, s fuvarozással foglalkozott. Az étterem ingatlan benne van a vállalkozásban. A kérdésem: szünetelés alatt az épület karbantartását elszámolhatja-e, s a karbantartás áfáját visszaigényelheti?
Egyéni vállalkozásom megszüntetésekor a változásbejelentőt és a záró adóbevallást papíralapon adtam be. Az önkormányzat visszaküldte, hogy csak ügyfélkapun keresztül adhatom be. Megteheti-e az önkormányzat, hogy erre kötelez és nem fogadja el a papír alapon beküldött dokumentumot?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk főállású katás egyéni vállalkozó. Időközben alapított egy kft.-t is, amiben tag. A kft. azóta sem működik, nincs benne "mozgás". Jelenleg az egyéni vállalkozában főállású katás vállalkozóként van jelentve, a havi 50 ezer forintot meg is fizeti ez után. A kft.-ben heti 36 órát meghaladó munkaviszony melleti tagként van jelentve, ahol ennek megfelelően nem fizetnek utána semmilyen adót, illetve járulékot. Kérdésem, helyesen járunk-e el így? Melyik az "erősebb" jogviszony, melyik után kellene elsősorban a teljes járulékot megfizetni: a kft.-ben lévő tag vagy a katás egyéni vállalkozó után? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szabó Orsolya
Tisztelt Szakértő! A kizárólag elektromos töltésű autó – amely legalább 200 kilométer megtételére képes egy feltöltéssel, és nem rendelkezik egyéb üzemanyag-felhasználási lehetőséggel – üzemanyagköltségét hogyan lehet elszámolni? A kérdés vonatkozik cégautóra és egyéni vállalkozó tulajdonában lévő autóra egyaránt.
Egyéni vállalkozó hibrid személygépkocsit szeretne vásárolni. Erre a személygépkocsira milyen költséget számolhat el, mivel cégautóadót nem kell utána fizetnie (nem bérbeadás, csak a vállalkozás érdekében használná) – a beszerzés évében az szja-bevallásában elszámolható-e az értékcsökkenés, ami a bevétel 1 százaléka, maximum a vételár 10 százaléka? Elszámolhatók-e az üzemanyagszámlák és a javítás, karbantartás, illetve más felmerülő költségek? Olvasói kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó esetében mely jogszabály(ok) ír(nak) elő kötelezettséget a tevékenységéhez szükséges végzettség meglétéről? (Elsősorban építőipari tevékenységekre vonatkozóan.) Ha olyan tevékenységet szeretne végezni, amelyhez nincs végzettsége, akkor azt milyen módon tudja megoldani? Egyszerűbb-e a helyzet, ha nem egyéni vállalkozó lesz, hanem egy bt.-t alapít, vagy átalakul egyéni céggé? Ott a tapasztalatok alapján egyszerűbben végezhetőek a tevékenységek, mint egyéni vállalkozóként? Ezt jogszabály is igazolja? Vagyis bt.-ként más előírások vannak a végzettség meglétére? Mit lehet javasolni annak érdekében, hogy el tudjon olyan munkát is vállalni, amelyhez nincs végzettsége? És azt az építőipari tevékenységet végzők nyilvántartásában is tudja szerepeltetni, illetve tevékenységként felvehesse? Mielőbbi megtisztelő, segítő válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2018.04.03-tól nyugdíjas lett a nők 40 évével. A kérdésem az lenne, hogy áprilisra a 75 000 forint katát vagy a 25 ezer forintot kell megfizetnie?
Az egyéni vállalkozók számára húsvéti ünnepek alatt is „döcög” a kormányzati informatikai rendszer.
Köteles-e kamarai hozzájárulás fizetésére a fióktelep, a kereskedelmi képviselet, a szünetelő egyéni vállalkozó? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték