Egyéni vállalkozó a saját házát használja a vállalkozás érdekében. Ilyenkor kell-e szívességi lakáshasználati szerződést írni? Tulajdonképpen mint magánszemély adja használatra az ingatlant a saját vállalkozásának. Ebben az esetben a lakás felújításakor milyen költségeket lehet elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 50 000 Ft katát fizet. Emellett egy kft.-ben díjazás nélkül ügyvezető és tulajdonos is. Kérdésünk, hogy ez így megfelelő-e a járulékfizetés szempontjából? A kft.-ben tevékenységet nem végez, csak az ügyvezetést. Nem kellett volna a kft.-ben társas vállalkozóként legalább minimálbér után járulékot fizetnie és mellette mellékfoglalkozású katásként fizetni havi 25 000 Ft-ot? Köszönettel.
Egyéni vállalkozó saját tulajdonú közforgalmú gyógyszertárat üzemeltet, ő a tulajdonosa a személyi jognak is. Szeretné átadni a lányának, aki rendelkezik egy egyszemélyes kft.-vel (gyógyszerész) és ő abban szeretné tovább üzemeltetni. A vállalkozásban van még 2 nagyértékű ingatlan, az egyik egy tanuszoda és gyógyszolgáltatásokat végző központ, amit 5 évvel ezelőtt építettek. Szeretném megtudni, milyen költségekkel jár ez az átalakulás, mi a menete, hogyan adóznak a nagyértékű ingatlanok. Érdemes-e ebben gondolkozni egy 100 milliós árbevétel fölötti nagyságrendnél (jelenleg nem kell könyvizsgáló, készlettel lehet eredményt befolyásolni stb.)? Minden többletköltséget szeretnénk tudni!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2018.05.31-étől szünetel. Szünetelés alatt elkezdi fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (06.27-éig fizeti), majd 06.28-ától munkaviszonyt létesít. Munkaviszonya megszűnik 09.06-án. Ez több mint 45 nap. Ebben az esetben a munkaviszony megszűnését követően 45 napig biztosított marad-e (jogosult marad egészségügyi szolgáltatásra), vagy mivel szünetelő egyéni vállalkozó, így a munkaviszony megszűnését követően nincs 45 nap, hanem az első naptól (09.07-étől) kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel: Molnár Edit
Tisztelt Szakértő! Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó a főfoglalkozásából csedre, majd gyedre megy. Mellette a vállalkozást folytatná, van egy alkalmazottja, aki eddig is és ezek után is dolgozna a vállalkozásban. Lehetséges ez? A főállásából a csedre és a gyedre jogosult, amit igénybe is venne. Köszönöm válaszát! Üdv: Cordier Edit
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: családi gazdálkodó 2017-es évben egy több millió értékű tárgyi eszközt (szélgépet) vásárolt, amire értékcsökkenés lett elszámolva. A 2018-as évben támogatást kapott erre a tárgyi eszközre, ami kiutalásra került. Ugyanez a helyzet egyéni vállalkozónál, csak ott szedőgép lett vásárolva. Az utólagos támogatásnak az egész része minősül adóévben megszerzett bevételnek? Hogyan kell elszámolni ilyen esetben a támogatást?
Tisztelt Szakértő! Egy ismerősöm itthon másodállásban indítani szeretne egy egyéni vállalkozást. Ausztriában dolgozik főállásban. Jelenleg 40 órás munkaviszonya van, és utána is jártam, hogy akkor itthon ugyanúgy kellene eljárnom, mintha itthon dolgozna, szóval egyszerűen el tudnánk indítani. De a kérdésem egy olyan helyzettel kapcsolatban lenne, hogy ha kinn nem érné el a 36 órát a munkaviszonya (32-34 órába lenne bejelentve), akkor itthon milyen járulékfizetési kötelezettségei lennének a vállalkozásának, hogy a biztosítása rendben legyen? A másik kérdésem, hogy masszőrként szeretne dolgozni egy fix helyen (szépségszalonban), akkor neki kötelező lenne az online pénztárgép? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! 8 órás munkaviszonyban álló munkavállaló veszélyeztetett terhessége miatt tartósan táppénzen van. Megítélése szerint gyakorolhatja-e egyéni vállalkozását (biztosítási üzletkötő), ha állandó alkalmazottja nincs, de esetenként alkalmi munkavállalót foglalkoztat? Köszönöm válaszát CSCS
Tisztelt Lepsényi Mária! Olvasva a fenti címen megjelent válaszát az alábbi kételyek fogalmazódtak meg bennem. Valóban kijelenthető, hogy egy egyéni vállalkozó az értékcsökkenési elszámolását olyan szabadon kezelhetné, mint ahogy ezt Ön sugallja a válaszában? Az szja-törvény 11. számú mellékletének felvezető szövege azt tartalmazza, hogy – többek között – az értékcsökkenés elszámolása egy lehetőség. Olvasatomban ez a lehetőség abban áll, hogy vagy elszámolom (de ebben az esetben a törvény további előírásait be kell tartanom), vagy nem (de ez a költség a későbbiekben sem érvényesíthető, hasonlatosan azon szabályhoz, hogy bármilyen költség a felmerülés évében számolható el, például a 2016-ban megfizetett alkalmazotti munkabér nem számolható el 2017-ben, mert mondjuk figyelmetlen voltam). Folytatva a gondolatmenetem, ha úgy döntöttem, hogy élek az értékcsökkenés elszámolásának lehetőségével, akkor számomra a 11. sz. mell. II.2. a) pontja azt mondja, hogy a törvényben leírt leírási kulcsokat kell alkalmaznom (ahol választási lehetőségem van, ott a választásom szerintit), és ezt az üzembehelyezéskor kell eldöntenem (11. sz.mell. II.3. utolsó bekezdése). Következésképp véleményem szerint nem lehet bizonyos éveket kihagyva, azt a későbbiekben elszámolva értékcsökkenést érvényesíteni, valamint azt sem látom levezethetőnek a törvény szövegéből, hogy a törvényben rögzített leírási kulcsoknál alacsonyabb mértéket lehetne alkalmazni. Köszönettel. Pap Attila
Elhunyt egyéni vállalkozó bevallásait önellenőrizheti-e a tevékenységet folytató örökös – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Többes státusú vállalkozó közterheiről érkezett olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy társadalombiztosítási tanácsadással foglalkozó egyéni vállalkozó, mint magánszemély alapítványt hozna létre. Az alapítványban az alapító közreműködésével szintén társadalombiztosítási tanácsadói tevékenység folyna, azzal a különbséggel, hogy azt ott ingyenesen tenné, és csak bizonyos embercsoportokat érintene. A cél a társadalmi szerepvállalás, segítségnyújtás hátrányos helyzetű emberek esetében. Van-e erre lehetőség, összeegyeztethető a vállalkozás az egyesületben betöltött alapítói és közreműködői szereppel? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó egy bérelt ingatlanon végzett felújítást nyilvántart a könyveiben. Az ingatlant jelenleg is bérli, és az egyéni cég is tovább fogja bérelni, megszakítás nélkül. A felújításhoz támogatást is igénybe vett, ezért a támogató szervezet hozzájárult az egyéni cég alapításához. Viszont a felújítást apportként nem lehet bevinni az egyéni cégbe, mivel az önállóan nem forgalomképes. Kérdésem: a felújítás nettó értéke hogyan érinti az egyéni vállalkozó szja-törvény 49/A paragrafus szerinti adókötelezettségének számítását? Köszönettel: Krisztiánné
Tisztelt Szakértő! 2017. évben elhunyt egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét az özvegye folytatja. Az előző évek bevallásainak áttekintésekor derült ki, hogy elévülési időn belül néhány szja-bevallást önellenőrzéssel kellene helyesbíteni, mert az értékcsökkenési leírás nem lett elszámolva. Emiatt a felhalmozott veszteség évről évre változik. Az önellenőrzési bevallások benyújtásának mi a módja? A tevékenységet folytató özvegy benyújthatja-e az önellenőrzési bevallásokat a saját adószámán? Köszönettel: Horváth István
Tisztelt Adózóna! Vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó orvos egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol. A törvény alapján úgy látjuk, értékcsökkenést csak a bevétel 1 százalékáig számolhat el. Az Szja tv. 49/B § 13(b) pontja szerint úgy értjük, hogy kisvállalkozói kedvezményt viszont igénybe lehet venni, amennyiben a gépkocsi korábban nem volt használatban, az esetben is, ha nem személyszállítás vagy gépkocsi-bérbeadás a tevékenység. Jól értelmezzük-e a törvényt, ha igen, mekkora lehet az igénybe vehető kedvezmény összege?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték