Tisztelt Szakértő! Bevételi nyilvántartást vezető, alanyi adómentességet választó katás egyéni vállalkozó esetében a 2018. évi 8 millió forintos áfa összeghatárnál figyelembe kell-e venni a 2017. évben kiállított, de 2018. évben beérkezett összeget, vagy csak a 2018. évben kiállított számlák összegével kell számolni?
Tisztelt Szakértő! Keletkezik-e kötelezően járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki a szülését megelőzően heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, jelenleg gyesen van, jövedelmet nem vesz ki. A vállalkozását nem szünetelteti, alkalmazottja nincs. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi adózási kérdésben kérném szíves állásfoglalásukat: Katás, áfakörös egyéni vállalkozó 2016. 10. hóban vásárolt gépet, melyet kizárólag a vállalkozás érdekében használt. Az áfát levonásba helyezte. A kata adózás alól 2018. 02. 01-jével kijelentkezett, majd 2018. 02. 02-től tevékenységét is szünetelteti. 2018 novemberében a gépet értékesíteni szeretné. 1. A befolyt nettó bevétel ebben az esetben az szja vállalkozói adózás szerinti bevétel, de kérdés, hogy milyen költség számolható el vele szemben a gép tekintetében? Az értékesítésig el nem számolt értékcsökkenést ebben az esetben hogyan helyes kiszámolni a szüneteltetésre tekintettel? A katás időszakot elszámoltnak kell tekinteni? Az el nem számolt értékcsökkenés érvényesíthető-e a vállalkozói bevétellel szemben? Vagyis, hogyan számolandó helyesen ebben az esetben a vállalkozói szja-alap 2018-ra, ha más bevétele nem keletkezett? 2. Van-e ebben az esetben a vállalkozónak minimumadóalap-számítási kötelezettsége, ha ez az első szja alá tartozó bevallása, mivel eddig a katatörvény szerint adózott? Ha igen, akkor az értékesített eszköz nettó bevétele képezi az adóalapot? 3. Az értékesítésről kiállított számla alapján a fizetendő áfát milyen időszaki bevallásban kell teljesíteni, ha a vállalkozó negyedéves bevalló? 4. Kell-e utólag korrigálni a szüneteltetésre tekintettel a 2017-ben levonásba helyezett eszköz áfát, ha eladásra kerül és ezért most befizetendő áfa keletkezik? Köszönöm előre is a segítséget
Tisztelt Szakértő! Üzemi gép bérbeadása tevékenység végzésére novemberben egyéni vállalkozás indul. A munkagép beszerzése májusban történt meg. Az szja-törvény 11. melléklete szerint a tevékenység kezdőévében – illetve 3 évvel korábban – beszerzett, használatba vett tárgyi eszköz értékcsökkenési elszámolását megkezdheti. Bejelentkezésekor az áfatörvény általános hatályát választja. A korábban beszerzett eszközről nevére szóló, áfát tartalmazó számlával rendelkezik. A "kezdő" IV. negyedévi áfa-bevallásában a levonási jogot érvényesítheti-e? Ha az előre látható szerződés nem jön össze, az eszköz eladható-e, és annak értékesítéséről áfát tartalmazó számlával kell-e megválni? Köszönettel.
Értelmezhető, illetve alkalmazható-e az áfamentes üzletág-értékesítés az alábbi esetben: egyéni vállalkozó, akinek fő tevékenysége szolárium szolgáltatás, értékesítené ezen tevékenségét, a tulajdonában lévő gépekkel együtt (ingatlantulajdona nincs), a tevékenységei között szereplő egyéb szolgáltatásokat továbbra is végezné.
Kedves Széles Imre! Kérdésem, hogy egy evás egyéni vállalkozó főállású valahol más cégnél, így nekem mint egyéni vállalkozó milyen bevallást kell beadnom járulékok szempontjából, ha kell egyáltalán?
Tisztelt Szakértő! Ha főállású katás egyéni vállalkozót november 1-jétől bejelentjük munkaviszonyba, és onnantól csak 25 ezer forint katát fizet, akkor ha 2019. január elején szül, mi lesz a gyed alapja? Gondolatom szerint így nem lesz biztosított egyéni vállalkozóként, és mivel rendelkezik az egyéni vállalkozásából 180 nap folyamatos biztosítással, így a munkaviszonyból származó jövedelme lesz a csed, illetve gyed alapja. Jól gondolom? A másik kérdésem, hogy ha a magasabb katát, azaz a 75 ezer forint fizetését választjuk, akkor az lenne a csed, illetve gyed alapja vagy a 180 napi jövedelem arányában állapítanák meg az alapot.
Tisztelt Adózóna, Egy áfás egyéni vállalkozó megszűnésének dátuma 2018.10.04. A vállalkozás megszűnése után keletkeztek még számlák a közüzemi díjak elszámolásával kapcsolatban. 1. Keletkezett jóváíró számla, melynek a számlán feltűntetett teljesítés dátuma 2018.10.19., az elszámolt időszak 2017.10.05-2018.10.04. A pénzügyi teljesítése 2018.10.19. Ezen jóváíró számla az áfában gondolom már nem szerepel. De bevételbe be kell még tenni? 2. Van olyan költségszámla, szintén elszámoló számla, melynek a teljesítés dátuma a számlán 2018.10.17. A számla kelte: 2018.10.02, az egyéni vállalkozó ekkor a helyszínen a számlát ki is fizette. Ez a számla áfában és költségben is beszámít még? Összességében megszűnés után keletkező "bevételek" és kiadások tekintetében miként kell eljárni? Köszönettel
Katás egyéni vállalkozó 2018. október 1-jével egy másik városba tette át a székhelyét, mi a teendője az iparűzési adó tekintetében, ha a tételes (évi 50 ezer forint) iparűzésiadó-fizetést választotta? A régi székhely szerinti önkormányzattól időarányosan visszakapja az adót, az új székhely szerintinél időarányosan kell megfizetnie, vagy a teljes 50 ezer forintot? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó édesanyja őstermelői igazolványában bejegyezve közös őstermelői tevékenységet folytat. Be kell-e ezt a NAV felé jelentenie, vagy sem?
Egyéni vállalkozó saját tulajdonú közforgalmú gyógyszertárat üzemeltet, ő a tulajdonosa a személyi jognak is. Mivel 74 éves, szeretné tudni, mi történik, ha ő elhalálozik. Egyetlen lánya van, aki gyógyszerészként dolgozik nála. A lányának van egy egyszemélyes kft.-je. Mi történik az egyéni vállalkozással ilyen esetben, illetve a gyógyszerészhez tartozó személyi joggal? Gondot jelent-e a lány tulajdonában lévő kft. az egyéni vállalkozás öröklése esetén? Milyen lehetőségek vannak arra, hogy esetleg még elhalálozása előtt az átadást megtegye, és az milyen adófizetéssel jár? Az egyéni vállalkozásban van még 2 nagyértékű ingatlan, az egyik egy tanuszoda és gyógyszolgáltatásokat végző központ, amit 5 évvel ezelőtt építettek, a másik egy balatoni nyaraló. Lehet-e ebben előre jól gondolkozni egy 100 milliós árbevétel fölötti nagyságrendnél?
Van-e törvényi akadálya, hogy napi 4 órás fix időbeosztással recepciós feladatokat (beleértve pénztárkezelést is) lásson el egy katás egyéni vállalkozó X cégben, ahol az X cégben ő maga is 5 százalékban tulajdonos? Továbbá: a katás egyéni vállalkozó által egy cégtől kapott évi 1 millió forintos bevételt kell-e időarányosítani? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Főállású anyasági ellátás (gyet) mellett lehet-e valaki katás egyéni vállalkozó, részmunkaidősként, heti 2-3 órában? Vagy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó? Ha igen, milyen járulékterhekkel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy könyvkiadással foglalkozó kft.-nek 2 tagja van. Az egyik tag, aki könyveket ír, munkaviszonnyal cégvezető a kft.-ben, cégvezetői feladatokat lát el. A kérdésem az, hogy a könyvek után járó jogdíjat számlázhatja-e a kft.-nek katás egyéni vállalkozóként, vagy magánszemélyként kell a kft.-nek felhasználási szerződést kötni vele. Jelenleg csak az általa írt könyvek kiadásával és értékesítésével foglalkozik a cég, más írók könyveinek kiadásával később fog foglalkozni. Válaszát előre is köszönöm!
Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó felhasználhatja-e a fejlesztési tartalékát termőföld vásárlására?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték