94 találat a(z) egyéb bevétel cimkére

Pályázat nélküli adminisztratív zöld prémium Kérdés

Egyéb bevétel Kérdés

Üzletág-átruházás számviteli elszámolása és társasági adózási következményei Cikk

2019. január 1-jétől változott az üzletág-átruházás számviteli elszámolása. A cikk ennek bemutatása mellett kitér arra, hogy melyek a társasági adózási következmények, ha az üzletág-átruházás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és ha nem minősül annak.

Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben 2. – példákkal Cikk

Kétrészes írásunkban az egyéb bevételek elszámolásának azon sajátos kérdéseit vizsgáljuk, melyek a gyakorlatban problémákat okozhatnak.

Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben Cikk

Írásunkban az egyéb bevételek elszámolásának azon sajátos kérdéseit vizsgáljuk meg, melyek a gyakorlatban problémákat okozhatnak.

Munkavállalótól levont költség könyvelése Kérdés

Számvitel és összesítő nyilatkozat Kérdés

Egyesületnél belépési díj könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyesületnél alapszabály rögzíti, hogy egyszeri egyösszegű belépési díjat kell megfizetni az éves tagdíjon felül. A könyvelésben külön számlán kell-e könyvelni a tagdíjtól ezt, és a mérlegben is külön soron kell-e szerepeltetni az egyéb bevételeknél, mint alapítótól kapott befizetés? Köszönöm válaszát!

Fejlesztési támogatás Kérdés

Kérjük szíves tájékoztatásukat az alábbi esettel kapcsolatban! Társaságunk több nyertes pályázattal is rendelkezik VP programon belül. A 2019. évben pénzügyileg teljesített támogatások helyes számviteli elszámolása kapcsán merültek fel bennünk kérdések. A 2014-2020. programozási időszakban az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatásokat a korábbi tőketartalékos gyakorlattal szemben az egyéb bevételek között kell(ett) elszámolni A Magyar Közlöny 2019. évi 198. számában megjelent 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet. Ezen rendelet 1. § (1) szerint az EMVA 2014-2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatás összegét kettős könyvvezetés esetén tőketartalékba kell helyezni. A 2. § rendelkezik a hatálybalépést megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokról, értelmezésünk szerint aki eddig egyéb bevételként könyvelte, az maradhat annál a hatálybalépés előtt keletkezett támogatási jogviszonyok tekintetében. Mit jelent a keletkezett támogatási jogviszony alábbi esetekben: VP-3-4.2.1-15 2017.09.14. támogatói okirat; 2019-ben kifizetési kérelem jóváhagyását követően támogatás pénzügyi folyósítása történt, de a projekt még nincs lezárva VP-3-4.2.1-4.2.2-18 2019.09.20. támogatói okirat; 2019-ben nem történt elszámolás, kifizetés, a projekt megvalósítása folyamatban van VP2-4.1.4-16 kódszám 2019.11.11. TO; 2019-ben nem történt elszámolás, kifizetés, a projekt megvalósítása folyamatban van Köszönjük!

Tagi kölcsön kamata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsönt a tulajdonos nyújthat kamatmentesen. A kölcsön visszafizetésekor a tulajdonost nem terheli adófizetési kötelezettség, hisz nem keletkezik jövedelme. A könyvelő szerint a cégnek a meg nem fizetett kamatot azonban egyéb bevételként le kell könyvelnie. A kölcsönszerződésben egyértelműen kikötésre került, hogy a kölcsön határozatlan időre szól, kamatmentesen. Kell-e tehát a cégnek bevételként elszámolnia a kamatot ebben az esetben? Amennyiben lehet, kérném törvényi hivatkozással megjelölve a választ. Köszönöm válaszukat! Tímea

Telefon- és szemüvegtérítés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségüket. A munkáltató ügyvezetői utasítás keretében szabályozza a munkavégzéshez szükséges mobiltelefonok és szemüvegek vásárlásának keretösszegét. Amennyiben a munkavállaló ettől eltérő, magasabb értékű telefont/szemüveget szeretne igényelni, úgy arra is van mód, de ebben az esetben a készülék/szemüveg beszerzési ára és az ügyvezetői utasításban szereplő keretösszeg közötti különbözetet meg kell térítenie. A munkáltató a telefonkészüléket a számla szerinti nettó beszerzési áron (előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó értéken) veszi nyilvántartásba a tárgyi eszközei között, a szemüveget pedig adómentes természetbeni juttatásként könyveli a személyi jellegű egyéb kifizetések között. Kérdésünk, hogy a vásárolt telefon/szemüveg beszerzési ára és a belső utasításban engedélyezett keretösszeg közötti különbözetet milyen módon szükséges rendezni? 27% áfa felszámításával kell továbbszámlázni a dolgozó felé (számla kiállítása szükséges)? Ebben az esetben közvetített szolgáltatásként vagy egyéb bevételként könyvelendő? Vagy mint dolgozói térítést/támogatást szükséges elszámolni „feljegyzés” alapján, melyben hivatkozunk az ügyvezetői utasításra, és a különbözet dolgozói költségtérítésként kerül elszámolásra egyéb bevételként számla kiállítása nélkül?

Mezőgazdasági géptámogatás könyvelése Kérdés

T. Címzett! Az alábbi kérdésem lenne: Egy kft. (kettős könyvvitelt vezet) a Vidékfejlesztési Program Irányító hatósága által 2016.11.08. napján kiadott Kertészet korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása című VP2-4.1.3.5-16 kódszámú felhívása alapján gépbeszerzéshez támogatást nyert. Kérdésem, hogy a kft. által elnyert és megkapott géptámogatást a tőketartalékba vagy egyéb bevételként (és passzív időbeli elhatárolásként) kell könyvelni? 2019.07.15. Válaszukat előre is köszönöm.

Opciós díj elszámolása Kérdés

Tisztelt szakértő! Ingatlanértékesítéshez kapcsolódóan opciós szerződést kötöttünk. Az opciós összeg nem számít be az ingatlan vételárába. Havonta 1000 euró az opciós összeg. A szerződés 2018. szeptember 1-jétől 2019.05.31-éig tart. 2018. évben kaptunk három összeget, a december havi díjat január hónapban utalták át. A kapott összegeket hogy kell könyvelni? Szeptember, október november összesen 3000 euró Egyéb bevétel. Január hónapban kapott december havi opciós díjat el kell határolni előző évre. Vagy kötelezettségként kell nyilvántartani és a szerződés végével lehet egy összegben lekönyvelni egyéb bevételként?

Engedményezés, beszámítás számvitele Kérdés

’A’ és ’B’ Kft. kapcsolt vállalkozások. Mindkét cégben ugyanaz a tulajdonos magánszemély van 100 százalékban. Mindkét cégnél magas pénztárállomány és az állandó finanszírozási probléma. A következőképpen szeretnék megoldani a fenti problémákat (Kiegészítés: mindkét cégnél korábbról született már osztalék döntés) ’A’-ban osztalékot fizetnek nettó 12 750 ezer Ft értékben, így a pénztárállomány ezzel csökken, maradna további 7 250 ezer Ft a pénztárban. ’B’-ben osztalékot fizetnek nettó 19 125 ezer Ft értékben, de miután a pénztárban csak 12 millió Ft a fedezet, ezért a magánszemély a különbözetet átruházza és engedményezi, azaz az osztalék hiányzó 7 125 ezer Ft-t a ’B’ cég helyett ’A’- ból veszi fel. Korábban a ’B’ cég 7 125 ezer Ft kölcsönt adott ’A’ cég számára. Az osztalékfizetés engedményezésnél ezt a kölcsönt beszámítják. Jól gondolom-e, hogy az osztalékfizetésnél az engedményezést B: egyéb bevétel/ A: egyéb ráfordítással szemben, a hitel beszámítást pedig fordítva B: egyéb ráfordítás/ A: egyéb bevétellel szemben kell könyvelni? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

Támogatási előleg Kérdés

Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem 2018. 10. hóban költségek ellentételezésére 100 százalék támogatási előleget kapott utólagos elszámolási kötelezettség mellett. A kapott összeget a rövid lejáratú kötelezettségekben mutatom ki. A támogatás felhasználásnak időszaka: 2018. 07. 01-2019. 06. 30. Ezért a támogatás elszámolásának időpontja később lesz, mint a 2018. évi mérlegkészítés időpontja. Azt szeretném megtudni, hogy a 2018. évben a pályázat terhére költségként elszámolt kiadásokkal megegyező összegben a 2018. évi beszámolóban szerepeltethetem-e az egyéb bevételekben ugyanazt az összeget kiemelve a rövid lejáratú kötelezettségekből? Köszönettel: Kauker Zsoltné