98 találat a(z) egyéb bevétel cimkére

Tárgyieszköz-értékesítés nettó elszámolása 2020. Kérdés

Garanciamegváltás Kérdés

Főkönyvi nyitó adatok korrekciója Kérdés

Megítélt kamat Kérdés

Pályázat nélküli adminisztratív zöld prémium Kérdés

Egyéb bevétel Kérdés

Üzletág-átruházás számviteli elszámolása és társasági adózási következményei Cikk

2019. január 1-jétől változott az üzletág-átruházás számviteli elszámolása. A cikk ennek bemutatása mellett kitér arra, hogy melyek a társasági adózási következmények, ha az üzletág-átruházás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és ha nem minősül annak.

Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben 2. – példákkal Cikk

Kétrészes írásunkban az egyéb bevételek elszámolásának azon sajátos kérdéseit vizsgáljuk, melyek a gyakorlatban problémákat okozhatnak.

Egyéb bevételek elszámolása a kettős könyvvitelben Cikk

Írásunkban az egyéb bevételek elszámolásának azon sajátos kérdéseit vizsgáljuk meg, melyek a gyakorlatban problémákat okozhatnak.

Munkavállalótól levont költség könyvelése Kérdés

Számvitel és összesítő nyilatkozat Kérdés

Egyesületnél belépési díj könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyesületnél alapszabály rögzíti, hogy egyszeri egyösszegű belépési díjat kell megfizetni az éves tagdíjon felül. A könyvelésben külön számlán kell-e könyvelni a tagdíjtól ezt, és a mérlegben is külön soron kell-e szerepeltetni az egyéb bevételeknél, mint alapítótól kapott befizetés? Köszönöm válaszát!

Fejlesztési támogatás Kérdés

Kérjük szíves tájékoztatásukat az alábbi esettel kapcsolatban! Társaságunk több nyertes pályázattal is rendelkezik VP programon belül. A 2019. évben pénzügyileg teljesített támogatások helyes számviteli elszámolása kapcsán merültek fel bennünk kérdések. A 2014-2020. programozási időszakban az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatásokat a korábbi tőketartalékos gyakorlattal szemben az egyéb bevételek között kell(ett) elszámolni A Magyar Közlöny 2019. évi 198. számában megjelent 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet. Ezen rendelet 1. § (1) szerint az EMVA 2014-2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatás összegét kettős könyvvezetés esetén tőketartalékba kell helyezni. A 2. § rendelkezik a hatálybalépést megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokról, értelmezésünk szerint aki eddig egyéb bevételként könyvelte, az maradhat annál a hatálybalépés előtt keletkezett támogatási jogviszonyok tekintetében. Mit jelent a keletkezett támogatási jogviszony alábbi esetekben: VP-3-4.2.1-15 2017.09.14. támogatói okirat; 2019-ben kifizetési kérelem jóváhagyását követően támogatás pénzügyi folyósítása történt, de a projekt még nincs lezárva VP-3-4.2.1-4.2.2-18 2019.09.20. támogatói okirat; 2019-ben nem történt elszámolás, kifizetés, a projekt megvalósítása folyamatban van VP2-4.1.4-16 kódszám 2019.11.11. TO; 2019-ben nem történt elszámolás, kifizetés, a projekt megvalósítása folyamatban van Köszönjük!

Tagi kölcsön kamata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsönt a tulajdonos nyújthat kamatmentesen. A kölcsön visszafizetésekor a tulajdonost nem terheli adófizetési kötelezettség, hisz nem keletkezik jövedelme. A könyvelő szerint a cégnek a meg nem fizetett kamatot azonban egyéb bevételként le kell könyvelnie. A kölcsönszerződésben egyértelműen kikötésre került, hogy a kölcsön határozatlan időre szól, kamatmentesen. Kell-e tehát a cégnek bevételként elszámolnia a kamatot ebben az esetben? Amennyiben lehet, kérném törvényi hivatkozással megjelölve a választ. Köszönöm válaszukat! Tímea

Telefon- és szemüvegtérítés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségüket. A munkáltató ügyvezetői utasítás keretében szabályozza a munkavégzéshez szükséges mobiltelefonok és szemüvegek vásárlásának keretösszegét. Amennyiben a munkavállaló ettől eltérő, magasabb értékű telefont/szemüveget szeretne igényelni, úgy arra is van mód, de ebben az esetben a készülék/szemüveg beszerzési ára és az ügyvezetői utasításban szereplő keretösszeg közötti különbözetet meg kell térítenie. A munkáltató a telefonkészüléket a számla szerinti nettó beszerzési áron (előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó értéken) veszi nyilvántartásba a tárgyi eszközei között, a szemüveget pedig adómentes természetbeni juttatásként könyveli a személyi jellegű egyéb kifizetések között. Kérdésünk, hogy a vásárolt telefon/szemüveg beszerzési ára és a belső utasításban engedélyezett keretösszeg közötti különbözetet milyen módon szükséges rendezni? 27% áfa felszámításával kell továbbszámlázni a dolgozó felé (számla kiállítása szükséges)? Ebben az esetben közvetített szolgáltatásként vagy egyéb bevételként könyvelendő? Vagy mint dolgozói térítést/támogatást szükséges elszámolni „feljegyzés” alapján, melyben hivatkozunk az ügyvezetői utasításra, és a különbözet dolgozói költségtérítésként kerül elszámolásra egyéb bevételként számla kiállítása nélkül?