Üzletág-átruházás számviteli elszámolása és társasági adózási következményei

Megosztás Tetszik

2019. január 1-jétől változott az üzletág-átruházás számviteli elszámolása. A cikk ennek bemutatása mellett kitér arra, hogy melyek a társasági adózási következmények, ha az üzletág-átruházás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és ha nem minősül annak.

Számviteli előírás

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 3. § (5) bekezdés 2a. pontja szerint üzletág a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ideértve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes.

Üzletág-átruházás esetén:

♦ egyéb bevételként kell elszámolni a számviteli törvény 77. § (3) bekezdés p) pont szerint az értékesítésen elért nyereséget, amely alatt a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) ellenértéknek a kivezetett eszközök könyv szerinti értéke és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) különbözetét meghaladó részét kell érteni;

♦ egyéb ráfordításként kell elszámolni a számviteli törvény 81. § (2) bekezdés q) pont szerint az értékesítés veszteségét, amely alatt a kivezetett eszközök könyv szerinti értéke és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) különbözetének a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) ellenértéket meghaladó részét kell érteni.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja üzletág-értékesítés esetén az üzleti vagy cégérték miként mutatható ki, illetve az üzletág-átruházás milyen következményekkel jár a társasági adóban!