97 találat a(z) egyéb bevétel cimkére
Opciós díj elszámolása
Kérdés
Tisztelt szakértő! Ingatlanértékesítéshez kapcsolódóan opciós szerződést kötöttünk. Az opciós összeg nem számít be az ingatlan vételárába. Havonta 1000 euró az opciós összeg. A szerződés 2018. szeptember 1-jétől 2019.05.31-éig tart. 2018. évben kaptunk három összeget, a december havi díjat január hónapban utalták át. A kapott összegeket hogy kell könyvelni? Szeptember, október november összesen 3000 euró Egyéb bevétel. Január hónapban kapott december havi opciós díjat el kell határolni előző évre. Vagy kötelezettségként kell nyilvántartani és a szerződés végével lehet egy összegben lekönyvelni egyéb bevételként?
Engedményezés, beszámítás számvitele
Kérdés
’A’ és ’B’ Kft. kapcsolt vállalkozások. Mindkét cégben ugyanaz a tulajdonos magánszemély van 100 százalékban. Mindkét cégnél magas pénztárállomány és az állandó finanszírozási probléma. A következőképpen szeretnék megoldani a fenti problémákat (Kiegészítés: mindkét cégnél korábbról született már osztalék döntés) ’A’-ban osztalékot fizetnek nettó 12 750 ezer Ft értékben, így a pénztárállomány ezzel csökken, maradna további 7 250 ezer Ft a pénztárban. ’B’-ben osztalékot fizetnek nettó 19 125 ezer Ft értékben, de miután a pénztárban csak 12 millió Ft a fedezet, ezért a magánszemély a különbözetet átruházza és engedményezi, azaz az osztalék hiányzó 7 125 ezer Ft-t a ’B’ cég helyett ’A’- ból veszi fel. Korábban a ’B’ cég 7 125 ezer Ft kölcsönt adott ’A’ cég számára. Az osztalékfizetés engedményezésnél ezt a kölcsönt beszámítják. Jól gondolom-e, hogy az osztalékfizetésnél az engedményezést B: egyéb bevétel/ A: egyéb ráfordítással szemben, a hitel beszámítást pedig fordítva B: egyéb ráfordítás/ A: egyéb bevétellel szemben kell könyvelni? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Támogatási előleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem 2018. 10. hóban költségek ellentételezésére 100 százalék támogatási előleget kapott utólagos elszámolási kötelezettség mellett. A kapott összeget a rövid lejáratú kötelezettségekben mutatom ki. A támogatás felhasználásnak időszaka: 2018. 07. 01-2019. 06. 30. Ezért a támogatás elszámolásának időpontja később lesz, mint a 2018. évi mérlegkészítés időpontja. Azt szeretném megtudni, hogy a 2018. évben a pályázat terhére költségként elszámolt kiadásokkal megegyező összegben a 2018. évi beszámolóban szerepeltethetem-e az egyéb bevételekben ugyanazt az összeget kiemelve a rövid lejáratú kötelezettségekből? Köszönettel: Kauker Zsoltné
A NAV által árverezett tárgyi eszközök könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég ,ahol több kocsit lefoglaltak adófolyószámla-tartozás fejében. Ezeket a kocsikat a NAV, amely a társaság tárgyi eszközei között szerepel, árverésre bocsájtotta, amit a társaság ügyvezetőjének a másik cége vett meg. Ennek a pontos kontírozása érdekel. Jól gondolom-e, hogy az inkasszó részével szemben könyvelem egyéb bevételre (Értékesített tárgyi eszközök), majd kivezetem egyéb ráfordítással az értékcsökkenést és a nettó értéket? Segítségét előre is köszönöm szépen!
Gépkocsiköltséghez történő hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a cégautót használó munkavállalóitól havonta fix összegű költség-hozzájárulást szed be – a munkavállalók munkabéréből levonva. A kérdésem az lenne, hogy kell-e számlát kiállítani a költségtérítés összegéről, ha igen, akkor 27 százalék áfatartalommal vagy adómentesen, illetve hogy számvitelileg ez árbevételnek vagy egyéb bevételnek tekintendő-e? Üdvözlettel KZs
Fontos számviteli változások az adócsomagban
Cikk
Az Országgyűlésnek T/625. számon benyújtott adócsomag (a továbbiakban Javaslat) többek között az egyéb bevétel, ráfordítás, az átalakulás számviteli szabályait is módosítaná.
Teszt motor értékesitésének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Motor kereskedés, amely új és használt motorokat értékesít, új motort vásárol teszt motornak. A 2-es számla osztályba a készletek között tartom nyilván. Kérdésem: mikor eladja egy év múlva, a könyvelésbe egyéb ráfordításon vezetem-e ki, és a bevétele az egyéb bevétel lesz-e? Ha a 81-es ráfordítás számlán vezetem ki, és a 91-es bevételi számlán könyvelem le, az értékesítést adómentesen, lesz-e ebből probléma az áfánál? Az áfa-bevallás melyik sorába írom be az értékesítés bevételét? Válaszukat köszönöm
Önkormányzati kft. közfeladatátvállalás – áfaértelmezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 100%-os önkormányzat tulajdonú gazdasági társasággal (egy nem nonprofit kft) kapcsolatosan szeretnék néhány kérdést feltenni. A neten egyébként egymásnak sokszor ellentmondó válaszokat, állásfoglalásokat találok, így szeretném tisztába tenni ezt a dolgot. 1. Önkormányzati tulajdonú kft. a működési költségeinek finanszírozására támogatást kap az önkormányzattól. A kérdésem az, hogy ez esetben ki kell-e számlázni áfásan a kapott támogatást (azaz kvázi szolgáltatás-ellenértéknek minősül-e a kapott támogatás) vagy sem (azaz elszámolható a támogatás az egyéb bevételek között)? 2. A kft. kötelező önkormányzati feladatot vesz át a tulajdonos önkormányzattól (pl. közterület-fenntartás, fűnyírás) közfeladat-ellátási szerződés alapján. Az így kapott kötelező feladatok ellátására az önkormányzat kompenzációt juttat a kft. részére a szerződésnek megfelelően (figyelemmel a 2012/21/EU bizottsági határozatra is). Helyesnek tekinthető-e az az elképzelés, hogy abban az esetben, ha a feladat ellátása közfeladat-ellátási vagy közszolgáltatási szerződés alapján történik, úgy az önkormányzat által adott kompenzáció nem minősül termékértékesítésnek, se szolgáltatásnyújtásnak, így az nem képez áfaalapot (magyarul nem kell a kapott kompenzációt áfásan kiszámlázni az önkormányzat felé)? Végül pedig amennyiben az önkormányzati közfeladatot ellátó kft. alvállalkozót vesz igénybe például fűnyírásra, az alvállalkozó által kiállított számlában lévő áfa visszaigényelhető-e?
Banki ajánlóprogram kedvezményények könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A pénzintézetek ügyfélkörük növelése érdekében jóváír az ajánló cégnek x forintot, ha az általa ajánlott cég számlát nyit nála, és teljesíti a feltételeket (x db jóváírás/x db terhelés). Hogyan kell lekönyvelni az ajánló cégnél az ajánlási jóváírást: pénzügyi bevételként, egyéb bevételként, vagy bankköltség jóváírásként? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Áfaarányosítás számítása
Kérdés
Üdvözlöm! Áfaarányosítással kapcsolatban a kérdésem: A kft. havi áfabevalló és van áfás, valamint tárgyi adómentes bevétele is. Minden hónapban külön-külön megállapítom az arányosítással levonható áfa összegét, ekkor a havi bevételek arányában. Ha a teljes évet veszem alapul (január 1-jétől december 31-éig) a ténylegesen levonható áfa megállapításához, és az egész évre vonatkozó arányszámmal számolva változik (mert biztosan fog) a levonható áfa (éves szinten számított) összege, mit tehetek? Az ilyen módon keletkezett eltérés összegét "építsem be" a decemberi áfabevallásba vagy könyveljem egyéb ráfordításként – esetleg egyéb bevételként? Milyen módszert ajánlanának, hogy a leghatékonyabb legyen a könyvelés?
Kifizetéshez kapcsolódó szocho?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a saját weboldalán regisztrált felhasználóinak díj ellenében tartalom-elolvasást kínál. A felhasználónál megjelenik egy tartalom, és az ahhoz kapcsolódó díjazás. Ha felhasználó elfogadja az ajánlatot és megnézi a tartalmat, megválaszolja a megfelelő kérdéseket, amellyel igazolja a megnézést, akkor megkapja a díjazást, melyet egy limitösszeg elérése után a társaság a bankszámlájára kifizet. A regisztrációkor az adóazonosító megadása kötelező, esetlegesen más adatok is (például taj szám, de csak ha valóban szükség van rá). Csak belföldi felhasználók vannak. Kérdésem a következő: A kifizetett díjazás egyes meghatározott juttatás az szja 70. § (3) d) szerint, vagy egyéb bevétel? Ha egyéb bevétel akkor a 15% szja levonása mellett a társaságnak felmerül-e szociális hozzájárulási adó (455. § (2) h?) vagy eho (3. § (1)?) levonási kötelezettsége, ha igen, akkor melyik jogszabályhely alapján? Válaszát előre is köszönöm!
Számvitel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?
Szállítói tartozás leírása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Egy nemrég hozzám jött kft. könyvében jelentős összegű szállítói tartozás van nyilvántartva. Az ügyvezető azt mondja, hogy ő ezt már régebben kifizette a saját pénzéből. Most én nem tudom, mit csináljak, milyen dokumentumokat kérjek, hogy ezeket a szállítói tartozásokat leírjam. Keresem a helyes megoldást. Továbbá úgy tudom, ez egyéb bevétel lenne és nem adóalap-növelő. Válaszukat várom Köszönettel
Fuvarköltség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy minek minősül az fuvarköltség, ami az áruszállításhoz kapcsolódik, és kiszámlázunk a vevőnek az áruértékesítéssel együtt, külön sorban. Egyéb bevétel vagy árbevétel? Köszönöm válaszát.
Beruházási célú támogatási szerződés a vállalkozó részéről történő de minimis támogatástartalmának meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015 végén az NGM olyan támogatási szerződést hagyott jóvá (a beruházási célú vissza nem térítendő támogatás 500 millió Ft), melyben a támogatási igénylésre vonatkozó szakasz igen szűken fogalmaz: "Támogatási előleg összege és mértéke az utófinanszírozású tevékenységre jutó támogatási összeg 50%-a, de legfeljebb 200 millió Ft." 2015-ben pénzmozgás nem volt. A támogatási előleg maximális lehívása 2016-ban megtörtént. A kiutalás jogcíme: Támogatási előleg. Ezt az előleget kötelezettségként tartjuk nyilván a könyveinkben jelenleg is. Majd 2017 nyarán – a korábban beszerzett gépekre – támogatáslehívás történt, melyet a Támogató 1. részletként címzett meg. A fenn maradó összeg lehívására a projekt lezárásakor van lehetőség. Segítségét szeretném kérni 2 kérdéskörben. 1. kérdéskör: A 2017 nyarán megkapott 1. részletként cimkézett támogatást elszámolhatom-e halasztott bevételként, és az értékcsökkenés arányában megkezdhetem-e a támogatás egyéb bevételként történő visszaírását? A 2016-ban kapott, és kötelezettségként kimutatott előleget megszüntethetem a halasztott bevételekkel szemben, vagy majd csak a projekt lezárásakor 2018-ban? Mi a feltétele annak, hogy a kapott előleg kivezetésre kerülhessen a főkönyvből? 2. kérdéskör: A Támogatási szerződés semmilyen formában nem utal a de minimis támogatásra. Jól gondolom, hogy ezt a vállalkozásnak kell klszámítania a 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 2.sz. mell. A pontja alapján? Ha igen, akkor mi a számítási elv a fentiek alapján? A választ előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
