86 találat a(z) egyéb bevétel cimkére
Számvitel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?
Szállítói tartozás leírása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Egy nemrég hozzám jött kft. könyvében jelentős összegű szállítói tartozás van nyilvántartva. Az ügyvezető azt mondja, hogy ő ezt már régebben kifizette a saját pénzéből. Most én nem tudom, mit csináljak, milyen dokumentumokat kérjek, hogy ezeket a szállítói tartozásokat leírjam. Keresem a helyes megoldást. Továbbá úgy tudom, ez egyéb bevétel lenne és nem adóalap-növelő. Válaszukat várom Köszönettel
Fuvarköltség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy minek minősül az fuvarköltség, ami az áruszállításhoz kapcsolódik, és kiszámlázunk a vevőnek az áruértékesítéssel együtt, külön sorban. Egyéb bevétel vagy árbevétel? Köszönöm válaszát.
Beruházási célú támogatási szerződés a vállalkozó részéről történő de minimis támogatástartalmának meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015 végén az NGM olyan támogatási szerződést hagyott jóvá (a beruházási célú vissza nem térítendő támogatás 500 millió Ft), melyben a támogatási igénylésre vonatkozó szakasz igen szűken fogalmaz: "Támogatási előleg összege és mértéke az utófinanszírozású tevékenységre jutó támogatási összeg 50%-a, de legfeljebb 200 millió Ft." 2015-ben pénzmozgás nem volt. A támogatási előleg maximális lehívása 2016-ban megtörtént. A kiutalás jogcíme: Támogatási előleg. Ezt az előleget kötelezettségként tartjuk nyilván a könyveinkben jelenleg is. Majd 2017 nyarán – a korábban beszerzett gépekre – támogatáslehívás történt, melyet a Támogató 1. részletként címzett meg. A fenn maradó összeg lehívására a projekt lezárásakor van lehetőség. Segítségét szeretném kérni 2 kérdéskörben. 1. kérdéskör: A 2017 nyarán megkapott 1. részletként cimkézett támogatást elszámolhatom-e halasztott bevételként, és az értékcsökkenés arányában megkezdhetem-e a támogatás egyéb bevételként történő visszaírását? A 2016-ban kapott, és kötelezettségként kimutatott előleget megszüntethetem a halasztott bevételekkel szemben, vagy majd csak a projekt lezárásakor 2018-ban? Mi a feltétele annak, hogy a kapott előleg kivezetésre kerülhessen a főkönyvből? 2. kérdéskör: A Támogatási szerződés semmilyen formában nem utal a de minimis támogatásra. Jól gondolom, hogy ezt a vállalkozásnak kell klszámítania a 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 2.sz. mell. A pontja alapján? Ha igen, akkor mi a számítási elv a fentiek alapján? A választ előre is köszönöm.
Gyógyszertárak OEP gyógyszertámogatása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésre: Gyógyszertárak OEP általi gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatása árbevételnek vagy egyéb bevételnek minősül-e? Korábbi (2008-as) szakirodalmat találtam a témával kapcsolatban, szeretném tudni, történt-e változás ennek megítélésében. Köszönettel: Loft Consulting Kft.
Ingatlan tűzkár
Kérdés
Ügyfelem ingatlanában (faház) tűzeset miatt kár keletkezett. A helyreállítás költsége 2 millió forint. A biztosító elismert, és utalt 800 ezer Ft-ot. A kapott kártérítés egyéb bevétel. Kérdésem, hogy a helyreállítás költsége milyen esetben költség (5-ös) illetve milyen esetben az ingatlan értékét növelő (12-es) tétel? Köszönettel: Szabadosné
Kötbér, késedelmi engedmény beruházásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cégünk egy raktárépület kivitelezési tervdokumentációját rendelte meg. A késedelmes teljesítés miatt a szerződéses árból kötbért és késedelmi engedményt kapott. Csökkenti a beruházás értékét? Hasonló késedelembe esett egy beszállító egy termelő gép szállítási határidejében. Szerződés szerint jár cégünknek a kötbér. A cég később tudja a gépen a termelést elkezdeni, késedelmesen tudja a vevői igényeket kielégíteni. Egyéb bevétel, vagy beruházáscsökkentő? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel: Zsuzsa
Tárgyi eszköz üzembehelyezése után kapott jóváírás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 3 éves kombájnba tönkrement a motor. A garancia 2 év volt. Az elmúlt év októberében motorcsere történt. Felújításként könyveltem. Az üzembehelyezés is megtörtént. Ez év májusában kaptunk egy jóváíró számlát a kombájn motor összegéből, mert megállapították, hogy az eredeti motor gyári hibás volt. A kérdésem az lenne, hogy a bekerülési értéket kell ezzel az összeggel csökkentenem vagy egyéb bevételként könyvelődik? A motorfelújítás fejlesztési tartalékot is érint. Válaszát előre is köszönöm
Uniós támogatás konzorciumban
Kérdés
Egy alapítvány ügyfelünk Interreg pályázaton támogatást nyert, melyben konzorciumvezetőként jelenik meg. Az uniós finanszírozást oly módon kapja, hogy mint vezető partner minden elfogadott elszámolást követően közvetlenül az uniós támogató szevtől megkapja a támogatás összegét, amit aztán az alapítvány továbbít a konzorciumban részt vevő partnerek felé. Tehát a költségek a partnereknél merülnek fel, ők készítik az elszámolást, benyújtják a támogatási igényüket hatóság felé, viszont a kiutalás nem közvetlenül részükre, hanem a konzorciumvezető alapítvány részére érkezik meg. Az alapítvány az elszámolások szerint csupán közvetíti a pénzösszeket a konzorciumi tagok felé. Kérdésem: ebben az esetben szükséges-e alkalmazni a 224/2000. kormányrendelet 16. § (6) bekezdését, miszerint az egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként kell kimutatni?
Gázolaj jövedékiadó-visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedékiadó- visszatérítést a számviteli törvény hatálya alá tartozó alanynál költségcsökkentő tételként kell elszámolni, míg az szja törvény hatálya alá tartozóknál egyéb bevételként. A számviteli törvény szerint adózónál így egyértelműen csökken a költség, magasabb lesz az iparűzési adó alapja. A szja törvény hatálya alá tartozóknál nem tartozik bele az árbevételbe az egyéb bevételként elszámolt visszatérítés, de csökkenteni kell-e vele az elszámolt üzemanyagköltséget? Különbséget kell tenni a fentiek szempontjából a visszatérített jövedéki adó és az adott esetekben az MVH által a felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű támogatás között? Köszönöm előre is válaszukat!
Kárenyhítési támogatás, iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az MVH-tól kapott kárenyhítési támogatás az egyéb bevételek közé számolható el, és ezzel nem alapja a helyi iparűzési adónak (ahogy a támogatások sem)?
Tartozásátvállalás
Kérdés
"A "cég átvállalja "B" cég szállítói tartozását. Kérdésem, hogy " B " cégnél egyéb bevételként elszámolt összeggel csökkenthetem-e a "B cég társasági adó alapját?
2008-as egyenleg rendezése
Kérdés
2017-ben átvettük egy kft. könyvelését, ahol 2017 januárban a tulajdonos folyószámlát egyeztetett a FŐGÁZ Zrt.-vel, és kiderült, hogy túlfizetés van, így visszautalt 131 329 Ft-ot a bankszámlára. Ez a túlfizetés egy 2008-as jóváíró számlának az ellenértéke, ami valószínűleg nem lett felkönyvelve. Ugye jól gondolom, hogy mivel a 2008-as év elévült, ezért nem kell hiteles számlamásolatot kérni róla és az áfáját rendezni? Akkor ilyen esetben az egész visszautalt összeget egyéb bevételként könyvelhetjük?
Kötbér számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" Kft. és egy "B" Kft., a két cég egymással üzleti kapcsolatban állnak. A "B" Kft. egy olyan hibát vétett a tevékenysége során, amelynek következtében "A" Kft. egy jelentős vevői partnert elveszített. Ezért "A" Kft. kötbért kíván érvényesíteni "B" Kft.-től a köztük érvényben lévő szerződés alapján. "B" Kft. a hibát és a kötbért jogosságát is elismeri. A kötbér mértékében egyezséget kötnek. A kötbér még a 2016-os évhez kapcsolódik. Viszont a "B" Kft. a kötbért a 2017-es évben rendezi "A" Kft. felé. A pénzügyi rendezés időpontja mind a két félnél a mérlegforduló nap után (2016.12.31), de még a mérlegkészítés időpontja (2017.03.31) előtt megtörténik. Kérdés: mind az "A" Kft. mind a "B" Kft. oldaláról szükségem lenne a könyvelési tételre, illetve arra, hogy a kötbért egyéb bevételként/egyéb ráfordításként elszámolhatom-e a 2016-os évre? Válaszát előre is köszönöm.
Apport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alakult egy kft. 5 millió forint törzstőkével, amelyből 700 ezer forint az apport értéke. Az apport árukészlet. Az apport értékét független könyvvizsgáló állapította meg. Aki az apportot nyújtotta, rendelkezik számlával a beszerzett áruról, melynek az értéke nettó 703 ezer forint. Hogyan kell könyvelnem ezt az apportot? Kell-e könyvelnem egyéb bevételt vagy ráfordítást? (Az eszköz könyv szerinti értéke és a cserébe kapott részesedés alapító okirat szerinti érték különbözetére gondolok.) Ha kell könyvelnem, hogyan állapítom meg az értékét, és hogyan jelenik meg a könyvelésemben? Könyveléstechnikailag hogyan kell kezelnem az apportot? A cégbírósági bejegyzéskor könyvelem a 2-es számlaosztályba, az áruk közé, majd átvezetem a 814-re, az ELÁBÉ számlára? Segítségét megköszönve várom a válaszát. B.K.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
