Helyesbítés, tőkefeltöltés és még sok más: módosul a számvitel Cikk
Változó fogalmak, új tételek az eredménytartalékban, a támogatások elszámolásának új szabályai – egyebek között ezek szerepelnek a számviteli törvény tervezett módosításaiban.
Változó fogalmak, új tételek az eredménytartalékban, a támogatások elszámolásának új szabályai – egyebek között ezek szerepelnek a számviteli törvény tervezett módosításaiban.
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdést szeretném Önnek feltenni: Gyógyszertár kísérleti gyógyszereket is vásárol a gyógyszer nagykereskedelmi cégtől. A nagyker kiszámlázza és a patika kifizeti a nagykernek gyógyszereket. A gyógyszertár disztribútori díjat számláz a szállító részére. Ez a díj tartalmazza a kiszállítást, adatszolgáltatást és a készlettartási díjat. Mindezt 5000 Ft/doboz áron számlázza ki a nagykernek. Mivel kísérleti gyógyszerről van szó, ezért a patika fogja kiszállítani a betegeknek. Ez a díj 2015-ben 27 millió forint volt. Kérdésem: Árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e könyvelni? (Az iparűzési adó alapját módosítja az elszámolása.) Tisztelettel: Kecskemétiné
Tisztelt Szakértő! Egyesület 2015. 09 .01-jén aláírt egy támogatási szerződést, a vissza nem térítendő támogatási összeget pár napon belül kiutalták az egyesületnek. Szerződés szerint 100 százalékos előleg formájában utólagos elszámolási kötelezettség mellett biztosítja. A pályázatra vonatkozó szakmai beszámolót 2016. 04. 30-ig kell megküldeni. Kérdésem lenne ennek a helyes számviteli nyilvántartásokban való könyvelésére. Elfogadható-e az alábbi gyakorlat? 1. Szerződés aláírásának dátumával: T368 – K967 2. Pénzügyi teljesítéskor T3841 – K368, 3. év végén a 2015-re eső költségeket meghaladó pályázati összeg elhatárolása T967 – K 4821. Vagy az előlegként kapott támogatást csak az elszámoláskor tehetem az egyéb bevételek közé? De ebben az esetben a költségek egy része 2015. évi, amivel szemben nem lesz bevétel. Ebből adódóan a 2015. évi eredménye veszteség lesz, amivel elveszítheti a közhasznú státuszát. Válaszát köszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék, hogy a társasházak, illetve lakásszövetkezetek esetében a tagok véglegesen átadott pénzeszköze (régen felújitási alap) az új szabályozás keretében hova tartozik, a saját tőkén belül kell kezelnünk vagy az egyéb, bevételt érintő tételek közé fog kerülni január elsejétől? Iránymutatásukat előre is megköszönve, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kivánok!
A helyi iparűzési adó 2015. évi változása szerint mentesülnek azok szövetkezetek az adó megfizetése alól, melyeknek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjainak történő értékesítéséből, vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Kérdés: nettó árbevétel azonos-e a mérleg szerinti össz.bevétellel, vagy csak a tevékenységi bevételt kell ezen érteni? Ugyanis szövetkezetünk termelői csoport és csak a tagok által termelt terményt értékesíti, ami alapja évente igényelhető támogatásnak. Tehát alapja-e a 95% számításnál például a támogatás (működésre/kapott) és az egyéb bevétel?
http://adozona.hu/kerdesek/2014_4_15_Potbefizetes_ons Fenti kérdésre adott válasznál a konklúzió az, hogy üzletrésztulajdonos-váltásnál, az új tulajdonos részére az előző tag által fizetett pótbefizetés visszafizetése egyéb bevételnek minősül. Ha az üzletrész adásvételekor erre kitértek, és a megfizetett vételár az üzletrészen kívül ezt is tartalmazta, akkor is egyéb bevételnek minősül? Mit kell kikötni egy üzletrész-adásvételi szerződésben erre vonatkozólag, hogy ne legyen extra adófizetési kötelezettség? Egy másik pótbefizetésre vonatkozó kérdés: ha üzletrész-adásvételkor abban állapodnak meg a felek, hogy a korábbi tulajdonos részére visszafizetik a pótbefizetést a következő években, akkor a kifizetés adózási szempontból minek minősül? Üdvözlettel: NG
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú civil szervezet alapszabályában vállalt tevékenységének finanszírozása érdekében bevételt szed. Kérdésem az lenne, hogy mikor minősül ez a bevétel vállalkozási jellegű bevételnek? Például ha egy közhasznú alapítvány művészetoktatási intézményt tart fenn és a nyári táborába érkezőktől díjat szed és a díjat teljes egészében a közhasznú tevékenységére (tábor finanszírozására) költi, akkor ezt a bevételt miként kell minősíteni (vállalkozási tevékenység vagy egyéb tevékenység)? Továbbá kérdésem lenne, hogy a központi normatíva lehívásának feltétele, hogy a tanulók térítési díjat fizessenek. Ez a térítési díj is a közhasznú tevékenység finanszírozására szolgál. Kérdés ez a bevétel vállakozási jellegű vagy egyéb bevétel? Ezen bevételek szedésével semmiképpen nem kívánunk nyereséget elérni. Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől