Tisztelt Szakértő! Beruházáshoz kapcsolódóan hogyan kell elszámolni a kapott kötbért? A kivitelező a beruházás folyamatában késedelmesen teljesített, emiatt kötbért kapunk tőle a szerződés szerint. A kötbér a beruházás értékét csökkenti vagy egyéb bevételként kerül elszámolásra? Válaszát köszönöm.
2015-ben egy kft. vásárolt egy nagy értékű telket. A kivetett illetéket ráaktiválta a telek értékére.Az illetékre az önkormányzattól kapott támogatást. Kérdésem: 1. A kapott támogatást az egyéb bevételeként kell elszámolni 2015-ben vagy passzív időbeli elhatárolásként kellett volna kimutatni? 2. Ha passzív időbeli elhatárolás, akkor mikor mivel szemben kerül feloldásra?
Tisztelt Szakértő! Alapítvány által működtetett magánóvoda gazdasági tevékenységet nem folytat, csak az alapítványtól kapott támogatása van egyéb bevételként. A korábbi években a TAONY nyilatkozatot adtuk be, amit eddig mindig elfogadott az adóhivatal. 2015. évre is beadtuk a nyilatkozatot, és azt a választ kaptuk, hogy nem adhat be ilyet a szervezeti kódja (egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet) miatt. Kell-e beadni társaságiadó-bevallást, és ha igen, hogyan? Be kell-e írni a nonprofit tevékenységről készült eredménykimutatást, mérleget?
Változó fogalmak, új tételek az eredménytartalékban, a támogatások elszámolásának új szabályai – egyebek között ezek szerepelnek a számviteli törvény tervezett módosításaiban.
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdést szeretném Önnek feltenni: Gyógyszertár kísérleti gyógyszereket is vásárol a gyógyszer nagykereskedelmi cégtől. A nagyker kiszámlázza és a patika kifizeti a nagykernek gyógyszereket. A gyógyszertár disztribútori díjat számláz a szállító részére. Ez a díj tartalmazza a kiszállítást, adatszolgáltatást és a készlettartási díjat. Mindezt 5000 Ft/doboz áron számlázza ki a nagykernek. Mivel kísérleti gyógyszerről van szó, ezért a patika fogja kiszállítani a betegeknek. Ez a díj 2015-ben 27 millió forint volt. Kérdésem: Árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e könyvelni? (Az iparűzési adó alapját módosítja az elszámolása.) Tisztelettel: Kecskemétiné
Tisztelt Szakértő! Egyesület 2015. 09 .01-jén aláírt egy támogatási szerződést, a vissza nem térítendő támogatási összeget pár napon belül kiutalták az egyesületnek. Szerződés szerint 100 százalékos előleg formájában utólagos elszámolási kötelezettség mellett biztosítja. A pályázatra vonatkozó szakmai beszámolót 2016. 04. 30-ig kell megküldeni. Kérdésem lenne ennek a helyes számviteli nyilvántartásokban való könyvelésére. Elfogadható-e az alábbi gyakorlat? 1. Szerződés aláírásának dátumával: T368 – K967 2. Pénzügyi teljesítéskor T3841 – K368, 3. év végén a 2015-re eső költségeket meghaladó pályázati összeg elhatárolása T967 – K 4821. Vagy az előlegként kapott támogatást csak az elszámoláskor tehetem az egyéb bevételek közé? De ebben az esetben a költségek egy része 2015. évi, amivel szemben nem lesz bevétel. Ebből adódóan a 2015. évi eredménye veszteség lesz, amivel elveszítheti a közhasznú státuszát. Válaszát köszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék, hogy a társasházak, illetve lakásszövetkezetek esetében a tagok véglegesen átadott pénzeszköze (régen felújitási alap) az új szabályozás keretében hova tartozik, a saját tőkén belül kell kezelnünk vagy az egyéb, bevételt érintő tételek közé fog kerülni január elsejétől? Iránymutatásukat előre is megköszönve, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kivánok!
A helyi iparűzési adó 2015. évi változása szerint mentesülnek azok szövetkezetek az adó megfizetése alól, melyeknek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjainak történő értékesítéséből, vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Kérdés: nettó árbevétel azonos-e a mérleg szerinti össz.bevétellel, vagy csak a tevékenységi bevételt kell ezen érteni? Ugyanis szövetkezetünk termelői csoport és csak a tagok által termelt terményt értékesíti, ami alapja évente igényelhető támogatásnak. Tehát alapja-e a 95% számításnál például a támogatás (működésre/kapott) és az egyéb bevétel?
http://adozona.hu/kerdesek/2014_4_15_Potbefizetes_ons Fenti kérdésre adott válasznál a konklúzió az, hogy üzletrésztulajdonos-váltásnál, az új tulajdonos részére az előző tag által fizetett pótbefizetés visszafizetése egyéb bevételnek minősül. Ha az üzletrész adásvételekor erre kitértek, és a megfizetett vételár az üzletrészen kívül ezt is tartalmazta, akkor is egyéb bevételnek minősül? Mit kell kikötni egy üzletrész-adásvételi szerződésben erre vonatkozólag, hogy ne legyen extra adófizetési kötelezettség? Egy másik pótbefizetésre vonatkozó kérdés: ha üzletrész-adásvételkor abban állapodnak meg a felek, hogy a korábbi tulajdonos részére visszafizetik a pótbefizetést a következő években, akkor a kifizetés adózási szempontból minek minősül? Üdvözlettel: NG
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú civil szervezet alapszabályában vállalt tevékenységének finanszírozása érdekében bevételt szed. Kérdésem az lenne, hogy mikor minősül ez a bevétel vállalkozási jellegű bevételnek? Például ha egy közhasznú alapítvány művészetoktatási intézményt tart fenn és a nyári táborába érkezőktől díjat szed és a díjat teljes egészében a közhasznú tevékenységére (tábor finanszírozására) költi, akkor ezt a bevételt miként kell minősíteni (vállalkozási tevékenység vagy egyéb tevékenység)? Továbbá kérdésem lenne, hogy a központi normatíva lehívásának feltétele, hogy a tanulók térítési díjat fizessenek. Ez a térítési díj is a közhasznú tevékenység finanszírozására szolgál. Kérdés ez a bevétel vállakozási jellegű vagy egyéb bevétel? Ezen bevételek szedésével semmiképpen nem kívánunk nyereséget elérni. Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték