A kérdésem a következő: nettó 200 ezer forint feletti szolgáltatásnyújtás esetén szerződéssel kell rendelkezni az elvégzett munkáról. Ezt kiváltja az árajánlat és annak elfogadása, vagyis a megrendelés. Ebben az esetben elegendő e-mailes formában ezt megtenni, vagy a szolgáltatást nyújtónak és szolgáltatást végzőnek is szükséges ezt aláírni? kKszönettel a választ.
Az e-mailek védelméhez nem elég az erős jelszó, több biztonsági elemre is szükség van ahhoz, hogy az elektronikus levelek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Ilyen például az a végponttól végpontig terjedő megoldás, amikor az üzenetet titkosítják a küldőnél még mielőtt az eljutna a hálózatra, majd a fogadó gépe dekódolja – hívta fel a figyelmet a keddi nemzetközi biztonságos internet nap (Safer Internet Day - SID) alkalmából az ESET IT-biztonsági vállalat.
Tisztelt Hölgyem vagy Uram! Kérem szíves tanácsát, hogy elfogadható-e, ha egy szállodában, a készpénzátvétellel egyidejűleg a számlát elektronikusan küldik el (e-mailben) a vendég által megadott e-mail-címre nyomtatás helyett. Tanácsát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2016/679. GDPR rendelet 30. cikke alapján az adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást kell vezetni. Kérdésem az e-mailek nyilvántartásával kapcsolatos. Cégünk kis vállalkozás, van egy központi e-mail címünk. A bejövő e-maileket a kolléganő továbbítja a megfelelő személynek. Minden irodai dolgozónak van céges e-mail-címe, ami tartalmazza a munkavállaló nevét. Pontosan milyen adatokról kell nyilvántartást vezetnem? Egyik előadásukon ott voltam, itt szóba jött az e-mail nyilvántartása is. A lényeg az volt, hogy a központi mailcímre bejövő leveleket is nyilván kell tartani, azt is fel kell tüntetni, hogy azokat kinek továbbítottuk. Azt szeretném kérdezni, hogy két nyilvántartást kell vezetnem? Egyet a munkavállalók esetében, és egyet a központi e-mailekről? Mit kell a nyilvántartásnak tartalmaznia? Válaszat köszönöm.
Az OTP Bankra hivatkozva próbálnak ismeretlenek adathalász (phishing) levélben személyes adatokat megszerezni internetbelépéshez.
Tisztelt Szakértő! Megjelent egy cikk a munkáltatói adatkezeléssel, a GDPR-el kapcsolatban. Az írásban olvasható, hogy a munkáltató jogos érdeke a webhasználat, telefon, e-mail ellenőrzése. Kérdésem, hogy ez akkor is igaz, ha az eszközök a munkavállaló tulajdonában vannak, illetve a kérdéses e-mail postafiók a dolgozó privátja (nem céges)? Ugyanúgy felvetődik a kérdés, hogy mi a helyzet a GPS alapú helymeghatározással munkaidőn túl? Válaszát előre is köszönöm!
A hatályos jogszabályok szerint belföldi vevők részére el kell-e küldeni a számlát postai úton vagy elegendő e-mailben, és majd az ügyfél kinyomtatja a számlát? A számla másolati példányait ki kell-e nyomtatni megőrzésre? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a hatályos jogszabályok szerint szükséges-e a belföldi vevőink részére postai úton elküldeni a számlát, vagy elegendő, ha elküldjük e-mailben és azt ő kinyomtatja? Másik kérdésem, hogy a számla másolati példányait ki kell-e nyomtatnunk megőrzésre, vagy elegendő ha – szükség esetén – a rendszerből "vesszük elő" a számlát. Válaszát előre is köszönöm!
Partnerünk a részünkre kiállított számlát e-mail-ben, PDF formátumban szeretné küldeni. Elmondása alapján a számlázásból a papíralapú számlával azonos tartalommal kerül át a küldendő e-mail mellékletébe, amit mi nyomtatnánk ki. „A számla aláírás és bélyegző nélkül is hiteles.”megjegyzést feltüntetik a számlán. Ez lenne a könyvelés bizonylata. Elfogadható-e ilyen módon a bizonylat, vagy ragaszkodni kell ahhoz, hogy az általa kinyomtatott számlát postán küldje meg részünkre? Milyen technikai előírásai vannak az elektronikus számlák befogadásának (hogyan lehet hozzájutni a megfelelő tárhelyhez, hogyan kell megőrizni a bizonylatokat stb.)? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy egy e-mailben kapott számlából hogyan lehet egyértelműen megállapítani, elektronikus vagy papír alapú számlának minősül-e? Van annak jelentősége, hogy például egy linket küld a szállító, és onnan tölti le a számlabefogadó, vagy ha az e-mail mellékletében pdf formátumban küldi? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk (üzletkötő munkakör) rendes felmondással távozik a cégtől. Belső szabályzatunk szerint céges e-mail címét munkahelyi tárgyú levezésre használhatja. Távozása után van-e jogunk bizonyos ideig fiókját fenntartani, és nyilatkozatával egy másik munkavállaló jogosult-e a beérkező üzleti célú levelek megtekintésére? Esetleg (mivel kizárólagosan munkaügyi célú levelekről van szó) a bejövő fiókja átirányítható-e másik kolléga e-mail fiókjába? Köszönettel: R. Szilvia
Adathalász tevékenységre figyelmezteti ügyfeleit honlapján az Erste Bank. A pénzintézet információi alapján fennáll a veszélye egy olyan új adathalász tevékenységnek, amely célzottan az Erste Bank ügyfeleire irányul.
Csalók hamis e-mailben fizetési felszólítást küldtek a Magyar Telekom nevében, és a számlatartozás ürügyén, egy a Magyar Telekom honlapját utánzó weboldalra irányították az e-mail listán szereplőket, ahol a bejelentkezési adatok, illetve banki adatok megadását kérték a címzettektől. A Telekom azonnal megtette a szükséges biztonsági intézkedéseket.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk évi 6000 számlát bocsát ki, melyet ügyfeleinknek postázunk. Megspórolhatjuk-e a postaköltséget (gyakran előfordul, hogy nem is kapja meg a vevő számlánkat) azzal, hogy e-mailben, esetleg távnyomtatással küldjük el ügyfeleinknek? Mi fogadunk be távnyomtatott számlát, ügyfélnek is küldünk e-mailen, ha nem kapta meg, de sok esetben kérnek "hiteles" másolatot postai úton. Várom véleményét!
Tisztelt Szakértő! 1. A cégkapu regisztrációban megadandó e-mail cím kötelezően azonos-e a cégjegyzékben/cégnyilvántartásban már szereplő e-mail címmel? (T.i. esetünkban a cégalapításkor megadott e-mail-címet időközben szolgáltató átnevezte, habár működik a régi is, célszerűbb lenne az újat használni. De ezen felül is: a jövőben szívesebben használnánk a cégjegyzékben megadottól teljesen független e-mail szolgáltatást a cégkapus kommunikációhoz.) 2. A könyvelő által a cég nevében intézett bevallások, mérleg, bejelentések benyújtását mennyiben érinti a cégkapu bevezetése? Emiatt be kell-e jelenteni a könyvelőt cégkapu meghatalmazottként? (Háttér: a kitöltés / benyújtás az ABEV alkalmazás-környezetben történik és eddig a könyvelő ügyfélkapujára épült. Így marad a jövőben is?) 3. Önálló (tehát NEM EGYÜTTES!) képviseletre jogosult két ügyvezető esetén a második képviseletre jogosult vezető hogyan kaphat hozzáférést és ÖNÁLLÓ ÜGYINTÉZÉSI LEHETŐSÉGET a cégkapu felülethez/felületen? Köszönettel várom szíves válaszát! Gyurasics Tamás
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték