Mi a különbség adózási szempontból a dropshipping és a webshop között? Mit érdemes mérlegelni az adózási forma kiválasztásánál? Mire figyeljünk különösen adóalanyként, ha készletezni is kell? Miben lehet előnyösebb a dropshipping? Élhetünk-e az alanyi adómentesség lehetőségével? Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértőt hallhatják.
Elég lehet egy PayPal-nyugta a költségek elszámolásához – kérdezte olvasónk, dr. Juhász Péter a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
A dropshipping, ahogy a világon, így Magyarországon is egyre elterjedtebb kereskedelmi módszer. Az áru beszerzése nemcsak az Európai Unió területéről, hanem akár Kínából is történhet. Mivel Kína azonban már az uniós határon kívül esik, ezért vámügyi feladatok is felmerülnek az ügylettel kapcsolatban. Olvasónk kérdésére Tüske Péter vámszakértő adott választ.
Egyéni vállalkozó a webshopban rendelt árut (festmény-nyomat) dropshipping értékesítéssel juttatná el a vevőkhöz. A jellemző vételár szállítással 10-40+ USD között lesz. A vevők uniósak és 3. országbeliek is lesznek. A kínai dropshipping szerződések általános jellemzője: kifizetéskor az áruk tulajdonjoga átszáll a vállalkozóra, az áru ezután a vállalkozó megbízásából a kínai nagykereskedőtől közvetlenül a vevőhöz érkezik postai úton. Az uniós vevőkkel kapcsolatban kérjük elsősorban a véleményét: – Hogyan kellene szervezni a termék vámkezelését, olyan értékű árunál, amit kiválasztanak vámkezelésre. Ennek is két esete, ha az ügyfél előre megfizeti az áfát a vállalkozónak vagy nem? – Legális-e a kereskedés, ha a vevőhöz érkező termékek ára postázással együtt sem éri el a 22 eurót? Felmerül a kérdés, hogy itt kereskedelmi forgalmi mennyiségű áruról van szó (a vállalkozó szemszögéből), és vonatkozik-e erre is a 22 eurós áfamentesség (ha vevői csomagonként nem éri el az érték a 22 eurót)? – Ha a fenti kialakítást nem találja jogszerűnek, tud-e olyan tanácsot megfogalmazni, amivel jogszerűvé tehető? – Kérem, segítsen még értelmezni, a 37 eurós "kiskapu" mennyire áll erre a helyzetre, és hogyan lehetne beépíteni a folyamatba: a 2017. évi CLII. törvény 162. § (5) bekezdésében: “(5) A vámhatóság által kiszabott... kis összegű, 10 EUR-nál... kevesebb egyéb terhek összegét... nem kell megfizetni, illetve visszafizetni." (37 eurós áru terhe csak a 27% áfa, azaz 9,99 EUR)!
Kedves Szakértő! Kérdéseim a következők lennének: Adott egy magyar egyéni vállalkozás (katás, alanyi adómentes). A tanácsadás az úgynevezett dropshipping értékesítéshez kellene nekem. Az üzlet alapja az, hogy adott egy webshop angol nyelven, amely amerikai ügyfeleknek értékesít, úgy, hogy a bolt nem tart raktárkészletet, hanem egy kínai nagykereskedővel áll szerződésben. Az ügyfél megrendeli a kiskereskedő webshopból a terméket, de azt a nagyker fogja kiszállítani a vásárlónak, a kisker webshop által kiállított számlával, logóval. (Kínában vannak kifejezetten erre specializálódott nagykereskedések.) A nagykereskedés elkészíti a számlát a webshopnak, amely kifizeti azt, és az ebből adódó árrés lesz a nyereség. A kérdés itt az, hogy egy magyar vállalkozással ez hogyan kivitelezhető? A kiskereskedés hány százalékos áfás számlát állít ki? A magyar, vagy az adott országbeli áfakulcsot kell alkalmazni? Hogyan számolódik el ilyenkor a bevétel a NAV felé? Vámköltség keletkezhet-e a termékeken? Amennyiben az alanyi adómentes, katás vállalkozás nem jó ezen tevékenységhez, milyen vállalkozásformával lenne megvalósítható? Esetleg érdemes amerikai cégben gondolkodni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Magánszemélyként legásisan űzhető-e ezen tevékenység a 600 ezer forintos adómentes határig? Illetve ha e-baye-n vásárolt terméket, ami után nem kapok sem számlát, sem semmit, mondjuk ha veszek valamit 1 $-ért és azt 2 $-ért el szeretném adni, ezt legálisan hogyan tehetem meg magánszemélyként? Számlát kell-e adnom róla, illetve ez hogy működik?
Az Ali Express ilyen dropshipping kialakítást népszerűsít: Magyar webáruházként a magyar kereskedő rendeléseket vesz fel, fogadja a fizetést bankkártyával. Megrendeli és kifizeti a nála vásárolt árut a kínai nagykerben, aki Kínából – a megbízására – közvetlenül az ügyfél címére küldi azt. A magyar kereskedő Magyarországon kezeli az elállást, garanciát. Kérdésem, lehet-e ezt legálisan tenni itthon? Különösen, mivel az árukra jellemzően nincs megfizetve a vám és áfa, főleg akkor, ha az érték kicsi, és ezért önmagában nem vámköteles, amikor egy magánszemély üzleti csomagot kap Kínából. Milyen törvények szabályozzák az ilyetén kereskedelmet? A kínai óriás azt állítja, hogy ez a kereskedelem az unióban is legális, és több uniós webáruházat tud mutatni, akik ezt csinálják. (Ez persze nem jelenti azt, hogy ez legális.)
Tisztelt Szakértő! Nagykereskedelmi cég vagyunk, akik szeretnénk, hogy termékeinket közvetve is tudjuk értékesíteni, úgynevezett dropshipping keretén belül. Az lenne a kérdésem, hogy a vevő megrendeli a weboldalt üzemeltető cég oldaláról a kívánt terméket, mi pedig postázzuk a raktárkészleten lévő terméket, termékeket. Ki köteles a vevő felé számlát kiállítani a termékértékesítésről? Mi, akié a termék, vagy a weboldalt üzemeltető cég? Várom mielőbbi válaszukat. Üdvözlettel: Karóczkai Enikő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték