A magyar vállalkozások, közigazgatási szervezetek előtt is megnyíltak a Digitális Európa Programhoz kapcsolódó újabb közvetlen uniós pályázatok. A kiírások a gazdasági és társadalmi szempontokból is kiemelkedően fontos digitális kapacitások megerősítését célozzák, többek között a nagy teljesítményű számítástechnika és a mesterséges intelligencia területén – közölte ma az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az elmúlt két év és a COVID-19 világjárvány rámutatott arra, hogy az ügyintézéshez mára szinte elengedhetetlen, hogy komfortosan mozogjunk a digitális térben. A vállalkozások kapcsán különösen jelentős elvárássá formálódott, hogy – a megváltozott körülményekhez alakítva – digitalizálják működésüket és folyamataikat. Ebben nagy segítséget jelenthet az elektronikus aláírás. Írásunkban bemutatjuk, milyen típusai, illetve előnyei vannak az elektronikus aláírások alkalmazásának.
A hazai szolgáltató központok negyede 20 százaléknál is magasabb fluktuációról számol be, a vezetők fele tart a bizonytalan munkaerőpiaci helyzettől – derül ki a PwC felméréséből.
Idén gyakoribbá váltak az internetes támadások, ennek ellenére a vállalatok nagy része nem fordít elég figyelmet a kibervédelemre – mutat rá az EY több mint 1000 informatikai vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása. Minden harmadik döntéshozó szerint csupán idő kérdése, hogy cégük mikor válik egy súlyos online betörés áldozatává.
A vállalati HR-nél a koronavírus-járvány jelentősen felgyorsította a digitalizációs törekvéseket. Például az ötödére rövidült a munkavállalók év végi igazolásainak elkészítésének ideje. Ez a munka az L-SOFT webes szoftverének használatával 30 helyett immár 6 nap alatt elvégezhető, ráadásul ahhoz 25 helyett elegendő csak 3 HR-es kolléga – érzékeltette szemléletesen Bakó Krisztina, az L-SOFT Zrt. kereskedelmi igazgatója.
A digitalizáció erősítéséről tárgyalt a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a testület négy területen javasol intézkedéseket a kormánynak – közölte a pénzügyminiszter a közösségi oldalán.
Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele, 2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványából.
A globális járványhelyzet még sürgetőbbé tette a digitalizációt a vállalkozások számára. A sikeres átalakulás fő akadálya az új rendszerek integrálásának technológiai és jogi nehézségei, az adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatok, valamint a megfelelő szakemberek hiánya – mutat rá a Baker McKenzie ügyvédi iroda hét szektorból 300 cég bevonásával készült nemzetközi felmérése.
A digitalizáció, az intelligens technológiák és az erre épülő állami ügykezelési rendszer kijelöli a jövő további irányait, a NAV 2.0 pedig már itt is van velünk. A könyvelői szakmát azonban nem helyettesíti mindez, hanem új feladatok elé állítja.
Decemberben még zacskóban vitték a könyvelőnek a számlákat a vállalkozók, ma online küldi az adatokat az adóhivatal. Évtizedek alatt kialakult munkamódszerek és szokások változtak meg egyik hónapról a másikra radikálisan. A most végbemenő digitalizáció évtizedes akkut problémák és sérelmek megoldásának lehetőségét kínálja a könyvelőirodáknak, hívja fel a figyelmet közleményében Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke.
Az online számla-adatszolgáltatást elsősorban az adócsalás megelőzésének érdekében vezették be, pedig akár a könyvelés modernizálása is lehetett volna a célja. „Várható, hogy online számla-adatszolgáltatás szeptember 30-ai moratóriumának lejártával, amikor a cégek egymás között kiállított számláinak adatai teljes körűen elérhetővé válnak a hatóság és az érintett vállalkozások képviselői számára a könyvelés digitalizációja is nagyobb lendületet kap, így a vállalkozások és a könyvelők a kezdeti nehézségek után profitálhatnak is az intézkedésből.” – emelte ki Poór Károly, az SDSYS Zrt. cégvezetője.
Mostanában szinte a csapból is a vállalati, vállalkozói digitalizáció, illetve annak szükségessége folyik. De mit is nevezhetünk vállalati digitalizációnak? It-beruházások sorozata vagy céges kulturális irányváltás? Miért lenne szükség arra, hogy a kis- közép- és nagyvállalkozások pontosan meg tudják határozni a szükségleteiket és hogy miként induljanak el a digitalizáció útján? Miben segítheti a technológia fejlődése a kkv-kat, vállalkozókat, vállalatokat, miért érdemes a digitális megoldásokat választani, hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott, vagy éppen bizonytalan helyzetekhez a digitalizáció segítségével?
A biztosítási ágazat szereplői tisztában vannak azzal, hogy a szektort alaposan felforgatja a digitális átalakulás. Az átállás után azonban továbbra is az ügyfél- és kockázatkezelést helyezik majd a középpontba, de a digitális trendeket figyelembe véve, az ügyfélélmények fejlesztését és a más iparágakkal való együttműködésre törekszenek a jövőben. A Deloitte által készített jövőkutató-tanulmány szerint 2025-ben három típusú működési modell fogja uralni a biztosítási piacot.
Az államnak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak közösen kell felkészülniük a digitalizáció kihívásaira, amelyek egyaránt érintik majd a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 100 éves fennállása alkalmából szervezett konferencia megnyitóján szerdán Budapesten.
A munkaerőhiánytól tartanak leginkább a pénzügyi vezetők, és mindössze 4 százalékuk gondolja, hogy vállalatuk jelenlegi digitális megoldásai úttörőnek számítanak – derül ki a PwC Future of Finance kutatásából. Az eredményekből kirajzolódik, hogy a munkaerőhiánnyal és a digitalizációval kapcsolatos kihívások hatékony kezeléséhez a pénzügyi vezetőknek a szakmai munka mellett a vezetési és menedzsmentfeladatokra, valamint a kapcsolatépítésre kell a leginkább koncentrálniuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték