37 találat a(z) devizás számla cimkére

Devizás számlák könyvelése – 2. rész példákkal Cikk

A forinttól eltérő devizában kiállított számlák könyvelése sokszor jelent problémát a könyvelők számára. A nehézséget leginkább az áfatörvény és a számviteli törvény árfolyamokkal kapcsolatos eltérő rendelkezései okozzák.

Árfolyamok útvesztőjében – devizás számlák könyvelése Cikk

A forinttól eltérő devizában kiállított számlák könyvelése sokszor jelent problémát a könyvelők számára. A nehézséget leginkább az áfatörvény és a számviteli törvény árfolyamokkal kapcsolatos eltérő rendelkezései okozzák.

Devizás számla Kérdés

Devizás számla (korábban előlegfizetés történt) bekerülési értékének meghatározása Kérdés

Devizában számlázott előleg elszámolása Kérdés

Devizában kiállított számlák áfakötelezettsége előlegfizetés esetén Cikk

Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatására kerül sor – azaz előlegfizetés történik –, akkor az áfatörvény 59. paragrafusának (1) bekezdése alapján az előlegfizetés ténye az előleg kézhezvételének, jóváírásának időpontjában áfafizetési kötelezettséggel jár. A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Az áfatörvény 59. paragrafusának speciális szabálya szerint már az ügylet áfatörvény szerinti teljesítését megelőzően adófizetési kötelezettség keletkezik az előlegként kapott összeg után, ennek következtében az ügylet teljesítésekor (áfatörvény 55. §-a) az előleget már nem terheli áfa.

Devizában kiállított számla forintosításának szabályai Cikk

A gazdaság nemzetközivé válása és a forint árfolyamának változékonysága miatt az üzleti életben egyre gyakrabban előfordul, hogy a felek az általános forgalmi adó alapjául szolgáló ellenértéket külföldi pénznemben állapítják meg, és a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany devizás számlát bocsát ki üzleti partnere részére. Nemcsak nemzetközi (közösségen belüli vagy harmadik országos ügyleteknél), hanem belföldi tranzakcióknál is egyre gyakoribb, hogy a felek külföldi pénznemben – Magyarországon tipikusan euróban – számolnak el.

MNB árfolyam bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk több éve állít ki, és fogad be devizás számlákat. Az MNB árfolyam alkalmazásának bejelentésére ebben az esetben év közben is van lehetőség vagy csak 2020.01.01-től jelenthetjük be?

Devizás számla áfaelszámolása Cikk

Devizában kiállított szolgáltatói számla számviteli elszámolása során hogyan könyveljük az áfaeltérésből adódó különbözetet? – kérdezte az Adózóna olvasója. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.

Devizás számla áfaelszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Devizában kiállított szolgáltatói számla számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérném szíves segítségét. A társaság külföldi szolgáltatótól (amely magyar adószámmal rendelkezik, és a számlát 27 százalékos áfával növelten állítja ki) tárhelyszolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltató minden hónap végén kiállítja a számlát, melyen tájékoztatásul feltünteti a forintosított összegeket is, illetve a használt árfolyamot. A társaság MNB-árfolyamot használ, a szolgáltató nem, viszont az áfatörvény szerint csak annyi adót helyezhet levonásba, amennyit rá áthárítottak. Ebből minden hónapban keletkezik pár forint eltérés. Hogyan könyveljük az áfaeltérésből adódó különbözetet? Köszönettel:

Kata adatszolgáltatás devizás számláknál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kata törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódik. A kata törvény értelmében a külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A kisadózó számláját befogadó, Art. szerinti adózónak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére – a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, – a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. A kisadózó devizás bevételének meghatározása egyértelmű. Az Art. szerint adózó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozó devizás könyvelése nem biztos, hogy az MNB árfolyamon történik – erre a számviteli törvény lehetőséget ad –, így a könyveiben nyilvántartott kisadózónak juttatott bevételek összege sem egyezik meg a kata törvény szerint számított összeggel. Hogyan kell az Art. szerinti adózónak számolnia, külön nyilvántartást kell ez esetben vezetnie? Köszönettel:

TransferWise-on keresztül utalás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni, ha egy cég a devizás számláit a TransferWise-on keresztül rendezi? Köszönöm válaszukat!

Devizás bankszámlák FIFO vezetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény értelmében a devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték. Intézményünk FIFO módszert választott, azonban a készletek vezetésében kétségek merültek fel. A könyvelő program a két euró devizanemű bankszámlát külön kezeli, külön vezeti a FIFO-t rájuk, tehát szélsőséges esetben, ha csak az egyik számlát használnánk, akkor azon 12. 31-én még mindig a megelőző év átértékelésének árfolyamán lenne készlet, míg a másik devizás bankszámlán már az évközben beérkező utalások is kivezetésre kerülhetnek. Kérjük segítsen annak tisztázásában, hogy mi minősül szabályosnak, ha minden azonos devizanemű bankszámlát külön készletként kezelünk vagy, ha az egyes devizanemeket egyben kezeljük attól függetlenül, hogy hány bankszámlát vezet az intézmény abban a devizanemben? Válaszát előre is köszönöm!

Harmadik országból importált termék beszerzési ára Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaság harmadik országból importált terméket Németországban helyezteti szabadforgalomba, majd azt Magyarországra szállítja, és felhasználja a termeléséhez. A számla devizában kerül kiállításra, a kapcsolódó fuvarszámlák is devizában keletkeznek. Kérdésem az, hogy amennyiben a szabadforgalomba helyezés Németországban történik meg, úgy a számviteli törvény szerint mely időpontra vonatkozóan kell a beszerzési számla, illetve a Magyarországra történő szállítás és a vámügynök számlájának (amennyiben az is devizában kerül kiállításra) az árfolyamot meghatározni? Amennyiben a szabadforgalomba helyezés Magyarországon történik, úgy a beszerzés és az ahhoz kapcsolódó devizás számlák mely időpontban érvényes devizaárfolyamon számítandók át a termék bekerülési értékének meghatározásához? Segítségüket köszönöm.

Devizás számla áfatartalma forintban Kérdés

Egyik magyar cégtől magyar ügyfélnek devizában kiállított áfás számlára az árfolyamot tévesen rögzítette a számlázó program. Ennek következtében az áfa forintban feltüntetett összege nem egyezett meg az MNB aznapi deviza-középárfolyamon számolt összeggel. Én mondtam neki, hogy attól még az MNB deviza-középárfolyamon számolt értéket kell könyvelni, hisz mindketten arra vagyunk bejelentkezve, erre az egyik szakmabeli kolléganőmtől ezt a tájékoztatást kaptam: "Az áthárított adót mindig fel kell forintban tüntetni, még akkor is, ha minden egyéb adatot külföldi pénznemben tüntetnek fel a devizában kiállított számlán. Így a fizetendő áfa és az előzetesen felszámított áfa azonos forintösszegben kerül elszámolásra a vevőnél és az eladónál is. Tehát a számlát kibocsátó választása alapján kerül átszámításra a devizában kiállított számla áfatartalma, vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamán, vagy az MNB vagy az EKB árfolyamán." Emiatt szerinte sztornózni kéne a számlát, és újat kiállítani. Én viszont a fenti hivatkozást az áfatörvényben nem találom (számlán forintban feltüntetni az áfát). Kérem ebben a segítségüket, hogy mi a helyes eljárás ebben az esetben.