hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Árfolyamok útvesztőjében – devizás számlák könyvelése

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

A forinttól eltérő devizában kiállított számlák könyvelése sokszor jelent problémát a könyvelők számára. A nehézséget leginkább az áfatörvény és a számviteli törvény árfolyamokkal kapcsolatos eltérő rendelkezései okozzák.

A számviteli törvény 60. § (4) bekezdése fő szabályként írja elő, hogy a forinttól eltérő devizában keletkezett vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett árfolyamon vagy az Európai Központi Bank (EKB) által jegyzett árfolyamon, vagy az adott bank által meghatározott átlagárfolyamon kell forintra átszámítani.

Ezzel szemben az áfatörvény 80. § (2) bekezdés a) pontja fő szabályként a banki eladási árfolyamot kínálja fel az adóalanyoknak az áfaalap forintban történő meghatározására azzal, hogy az adóhatóságnak tett előzetes bejelentés révén mégis választható e tekintetben az MNB- vagy EKB-árfolyam is.

Ezért az első feladat az, hogy lehetőleg éljünk a fenti törvényekben lévő választási lehetőségekkel, és próbáljuk közelíteni a két törvény alapján alkalmazott árfolyamokat!

Mivel a legtöbb cég az MNB-árfolyamot alkalmazza devizás tételeinek számviteli rögzítésénél, így célszerű az áfaalap meghatározásánál is az MNB-árfolyamot használni. E mellett a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásoknak kötelezően MNB-árfolyamot kell alkalmazniuk, így esetükben különösen fontos az MNB-árfolyamra történő átállás.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Adócsomag: így változnak a számviteli szabályok", illetve "Nyíltvégű pénzügyi lízing lezárásának számviteli teendői" című írását is!

Az adóalanyok a T201T jelű változásbejelentő nyomtatványon jelezhetik a NAV felé, hogy az általuk fizetendő áfa alapjánál az MNB-árfolyamot kívánják alkalmazni. Ezt a bejelentést akár év közben is megtehetik, az ezt követő értékesítésekre, vagy visszamenőlegesen is, de csak akkor, ha a visszamenőleges bejelentés nem érint már bevallott adóalapot.

Az MNB-árfolyam választása az áfaalap meghatározásánál azért is előnyös, mert az alacsonyabb, mint a banki eladási árfolyam, így a legtöbb esetben alacsonyabb lehet a fizetendő áfa az áfaalapra vetítve.

Ha a fenti bejelentést elvégeztük, még nem jelenti automatikusan azt, hogy a számviteli és áfabeli árfolyamok meg fognak egyezni. Az általunk befogadott, sőt az általunk kiállított számlákon szereplő áfa szerinti árfolyam is eltérhet attól az árfolyamtól, amit a cégünk alkalmaz a gazdasági események számviteli rögzítésében.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miből adódhat az árfolyamkülönbség a kiállított vevőszámlák szempontjából!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kapcsolt vállalkozás esete

Pölöskei Pálné

adószakértő

Őcsg – gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése, földhasználat

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close