A NAV kezdeményezésére számos olyan esetben indult nyomozás, amelyben az elkövetők a gyanútlan gépjárművásárlók megtévesztéséből húztak hasznot. A legutóbb vádemelési javaslattal zárult nyomozás eredményeként 57 rendbeli magánokirat-hamisítással, 53, illetve további 4 rendbeli csalással gyanúsítják az elkövetőt.
Őrzésvédelmi, és vagyonőri feladatok ellátására szerződött az a munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, amelynek irányítóit Budapesten őrizetbe vették a NAV pénzügyi nyomozói. Eddigi adatok szerint mintegy két és félmilliárd forintot spóroltak a kiszolgáltatott munkavállalókon, és több mint egymilliárd forint áfát csaltak el.
Hatvanmillió forint értékű egészségpénztári támogatást vett fel jogosulatlanul egy Szabolcs megyei betegszállító vállalat. Ügyvezetői a fekvő-, és járóbetegek szállítására használt járművek teljesítmény-jelentéseit hamisították meg.
Több mint 300 millió forintos áfacsalásra derítettek fényt egy számlázási láncolat felszámolásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrei. A cégláncolat fiktív értékesítési sorozattal tej és egyéb élelmiszerek magyarországi forgalmazása közben próbálta eltüntetni az áfát.
Uniós és állami támogatással élt vissza egy Veszprém megyei gazdasági társaság. A pénzügyi nyomozók 24 helyszínen tartottak házkutatást, és lefoglalták a cég 140 millió forint értékű gépparkját.
5,3 millió euró (1,5 milliárd forint) adót csalhattak el a Nemzetközi Valutaalap volt spanyol vezetőjéhez, Rodrigo Ratóhoz köthető cégek az elmúlt öt évben – idézi az El Mundo című napilap hétfői számát az MTI.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít.
Negyvenhárom gyanúsítottja van az ügynek, amelyben egy bűnszervezet csaknem félmilliárd forintot csalt el a kis- és középvállalkozásoknak állami garancia és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal – közölte a NAV.
Magánszemély építési telket apportált 20 millió forint értékben 2006. évben egy kft.-be, és ezzel üzletrészt szerzett. A ingatlan-értékesítés után az apportáló 2006-ra bevallást adott, a 25 százalék szja-t 2007-ben megfizette. Az üzletrészét még 2006. évben "előszerződéssel" eladta 20 millió forintért a társaság másik két tagjának. Végleges szerződés nem készült, a vevő tagok a 20 millió forintot nem fizették meg az eladónak, mondva, hogy színlelt volt az előszerződés. 2011. óta per volt folyamatban. 2015-ben az ítélőtábla (helybenhagyva a törvényszék ítéletét) az üzletrész adásvételi szerződést "megkötötte", de az apport 2006-os értékét 13 500 000 forintra csökkentette, szakértői vélemény alapján és kötelezte az üzletrész vevőit a 13 500 000 forint megfizetésére. A vélhető csalásra tekintettel van-e valamilyen lehetősége a a magánszemélynek a 6 500 000 forint apportérték-különbözet szja-vonzatának visszaigénylésére?
Ötvenezer oldalas iratanyaggal zárult annak a győrújbaráti takarítócégnek a büntetőügye, amely a gyanú szerint másfélmilliárd forint adót csalt el. A NAV győri pénzügyi nyomozói vádemelést javasolnak a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek – olvasható a NAV honlapján.
A jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentené az általános forgalmi adót (áfa) és eltörölné az osztalékadót a román kormány jövőre - jelentette be Victor Ponta miniszterelnök szerdán.
Vádemelési javaslattal fejezték be a nyomozást a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy baranyai fémkereskedő családi vállalkozás ügyében. A megalapozott gyanú szerint a családtagok és a kapcsolódó cégek fémhulladék szabálytalan adásvételével és valótlan költségek fiktív számlák alapján történő elszámolásával 400 millió forintot csaltak el.
Hosszú nyomozás és alapos feltérképezés előzte meg azt az akciót, amelyben a NAV pénzügyi nyomozói egy étolajjal üzletelő 18 fős bűnszervezetre csaptak le. Egy őrizetbe vett gyanúsított családjának osztrák bankszámláját és magyar vagyonát 4,6 milliárd forint értékben zárolták.
Nagyon megütheti a bokáját az a felszámoló, aki nem tesz feljelentést, amikor hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy egy cég ügyvezetője/cégvezetője a felszámolás során, vagy azt megelőzően iratokat, könyvelést hamisított meg, vagy cégvagyont mentett ki. Ez esetben ugyanis a felszámoló követ el bűncselekményt – rendelkezik a Büntető törvénykönyv múlt évi módosítása. Cikkünkben a Büntető törvénykönyvnek a csődbűncselekményre, a sikkasztás, a járulékcsalásra, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére vonatkozó passzusait vesszük sorra.
Negyedtonnányi vágott dohányt értékesített tavaly, internetes hirdetések útján egy férfi, a Nyíregyházi Járási Ügyészség vádat emelt ellene - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője szerdán az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték