Tisztelt Szakértő! Az a magánszemély, akinek egy középiskolában tanuló gyermeke van (utána családi pótlékot folyósítanak) azokra a hónapokra, amikor a magánszemély nem dolgozott 2015. február-augusztus, és aktív korú ellátását kapott, a családi kedvezmény igénybevételére hogyan jogosult? Egész évre vagy csak a munkaviszony hónapjaira? Ha nem a teljes hónapban dolgozott, akkor megkapja az egész hónapra a családi kedvezményt? Köszönöm a választ.
A 2015. évi adóbevallások elkészítésekor, de akár a munkáltatói elszámolásra tett nyilatkozattételkor lehetőség van arra, hogy a magánszemély – a feltételek megléte esetén – személyi kedvezményt érvényesítsen.
Tisztelt Szakértő! Családi kedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatást szeretnék kérni. Közös lakcímen élő, nem bejegyzett élettársi viszonyban lévő fiatal párhoz a gyámügy családba helyezi a nőhöz tartozó fiatalkorú testvérét (öccse). A nő családi pótlékot kap utána, ezért családi kedvezményre is jogosulttá válik. Jelenleg sajnos nem tudja igénybe venni a kedvezményt, ezért vetődött fel hogy akivel egy háztartásban él, az venné figyelembe a kedvezményt. Megtehetik-e? Előre is köszönöm!
T. Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek csak olyan jövedelme (emelt szintű rokkantsági segély), amiből csak 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, igénybe vehet-e családi adókedvezményt? Előre is köszönöm a válaszát. Gál-Boda Melinda
Naponta tapasztaljuk olvasóink kérdéseiből, hogy sokak számára nagy fejtörést okoz a családi kedvezményre vonatkozó előírások közötti eligazodás. Cikkünk a 2015. évi adóbevallás, munkáltatói adó-megállapítás elkészítéséhez egy konkrét példán mutatja be, hogy az érintettek családi helyzetében bekövetkezett változások esetén mi mindenre kell figyelni a szabályok helyes alkalmazásához.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónkat előző házasságából született egy gyermek után tartásdíjra kötelezték. Második házasságából három gyermek született, a feleségnek nincs munkahelye. A bíróság megkeresi a foglalkoztatót, hogy egy évre visszamenőleg, havi lebontásban közölje a bruttó és a nettó jövedelmet. Ha a családi kedvezményt igénybeveszi a három gyermek után, a nettó jövedelme több lesz. Figyelembe veszi-e a bíróság, hogy a családi kedvezményt a második házasságából született gyermekek után veszi igénybe, vagy ezzel több lesz a megítélt gyermektartásdíj összege az egy gyermek után? Ha a családi adókedvezményt év végén érvényesíti egy összegben, igaz-e, hogy ebből az össszegből jár az előző házasságából született gyermek után tartásdíj? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Adott egy család, az anya "hozott" két gyermeke, kedvezményezett eltartottak. 2015 januárjában betölti a terhessége 91. napját a harmadik, közös gyerekkel. Az apának nincs "hozott" gyermeke, csak a közös gyermek. Élettársi kapcsolatban éltek, de 2015 márciusában összeházasodtak. A) az anya családi kedvezménye: 3 fő*206 250 Ft*12 hó=7 425 000 Ft? B) az apa családi kedvezménye: 3 fő*206 250 Ft*9hó=5 568 750 Ft? Számomra az nem világos, mikortól és hány gyermek után jogosult az apa családi kedvezményre. Az anya által ki nem használt családi kedvezményt az apa teljes mértékben igénybe veheti? Akár járulékkedvezményként is? Melyik hónapban van megosztás, és melyik hónapban közös érvényesítés? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kapcsolatban a hölgy részéről van három hozott gyermek, és az élettárssal van egy közös gyermekük. Körülbelül egy éve élnek együtt. Ez nem bejegyzett élettársi kapcsolat, de a lakcímük ugyanaz. Szeretnék most a 2015-ös évre készítendő szja-bevallásnál megosztással igénybe venni a családi kedvezményt. A kérdés: szja szempontjából bizonyítani kell-e az élettársi kapcsolatot? Van-e valami feltétele, hogy ők ketten igénybe vegyék megosztással a családi kedvezményt? Várom válaszát! Eco-Design Kft.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném, főállású egyéni vállalkozóként dolgoztam szülés előtt, a terhesség 91. napjától én veszem igénybe a családi járulékkedvezményt (egy gyermek van). 2014. szeptember 21-én töltöttem be a 91. napot, táppénzre kerültem 2014. november 3-ától, szülés után csedet kaptam, jelenleg gyeden vagyok. Könyvelőm szerint most a bevallás beadása után mindössze 10 000 forintot fogok visszakapni. Ebben kérném a segítségét, havonta nem vettem igénybe, azt gondoltam, most kapom meg egyben a 2014. szeptember 21-étől járó összeget. Köszönettel, üdv.: Kiss Éva
Tisztelt Szakértő! Apa életvitelszerűen együtt lakik az anyával (élettársak), de nincs bejelentve az anya (és a gyermek) lakcímére. Megosztható a családi kedvezmény?
Noha jelenleg már háromféle nyugdíjcélú megtakarítás után is igénybe lehet venni adó-visszatérítési lehetőségeket, a családi adóalap-kedvezmény éppen az alacsonyabb keresetű többgyermekesek esetében akadályozhatja a kedvezmények igénybe vételét. A kedvezmény ugyanis oly mértékben lecsökkenheti a fizetendő személyi jövedelemadó mértékét, hogy abból már további visszatérítésre nincsen mód. Drasztikusan ronthatja a helyzetet az szja-kulcs további esetleges csökkentése. A megoldás a BDO Magyarország szerint egy új ösztönző bevezetése, például megfelelő öngondoskodás esetén a nyugdíjkorhatár csökkentése lehet.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy élettárs igénybe veheti-e a magzat után járó családi kedvezményt az adóelőleg érvényesítésénél, illetve év végén, a bevallásban? Továbbá, hogy a munkáltató vizsgálhatja-e az adóelőleg-nyilatkozatban szereplő adatok valódiságát, az orvosi igazolást be kell-e kérnie, és azt meg kell-e őriznie? Üdvözlettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Anya első házasságából 1 gyermek, élettársi kapcsolatból 2 gyermek = 3 vér szerint gyermek. Élettárs 2 közös gyermek. A családnak 3 kedvezményezett eltartott gyermeke van. Szerintem igénybe vehetik havonta a 618 750 forint kedvezményt, éves szinten 7 425 ezer forintot. A kérdésem, mi alapján dönthetem el, hogy az 53-as bevallás A lapjának 26-os sor b. oszlopába mennyi az a kedvezmény maximuma, melyet jogszerűen beállíthatok? Helyesen járok-e el, ha az apa esetében a 26. sorba a 2 528 701 forint összevont jövedelmet írom, így visszakapja a levont előleget, az anya esetébe pedig a 2 506 345 forintot, nála nem lenne sem fizetendő, sem visszajáró. Apa 15M30 : 1-es sor 2 528 701.- Ft Megállapított eg.bizt.és ny. összege 429 880.- „ Évközben érv. családi jár kedv. 36 849.- „ Levont eg.bizt. és ny.jár 393 031.- „ Levont Szja előleg 42 108.- „ Anya: 1-es sor 2 506 345.- Ft Megállapított eg.bizt.és ny. összege 424 007,- „ Évközben érv. családi jár kedv. 378 201.- „ Levont eg.bizt. és ny.jár 45 806.- „ Levont Szja előleg 0 Megtisztelő válaszát előzetesen is szeretném megköszönni.
Tartósan küldünk ki dolgozni alkalmazottakat német fióktelepünkre, legfeljebb 2 évre. Ez azt jelenti, hogy alapfizetésüket itthon kapják, ez után fizetjük meg a szochót és a szakképzési hozzájárulást, vonjuk a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, személyi jövedelem adót azonban nem fizetnek utána. Alapbérük után a kint kapott tartós kiküldetési pótlékkal együtt Németországban fizetik meg a Lohnsteuert. Kérdésem, hogy a családi adó- és járulékkedvezményt igénybe vehetik-e a levont járulékokból? (Kint nem vesznek igénybe kedvezményeket.)
Egy család három gyermeket nevel. A legnagyobb már betöltötte a 18. évét, de még nappali tagozaton középiskolás.Viszont a tanulmányai mellett diákmunkát vállalt egy gyorsétteremben. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben jogosultak-e mindhárom gyermek után családi pótlékra, illetve családi kedvezményre.Ha nem, akkor a két kisebb gyermek után milyen összegű családi kedvezmény vehető igénybe? Eltartottként kezelhető-e a legidősebb a tanév végéig?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték