Az adózó személyi jövedelemadója erejéig igénybe szeretne venni kedvezményeket. Fiatal házasok kedvezménye, gyermek után járó családi kedvezmény. Valamint a patikapénztárnál évi 150 000 forint kedvezményt. Van-e sorrendiség?
Kinek kell járulékbevallást benyújtani, mire kell figyelni a kitöltéskor, ki biztosított, ki nem, lehet-e érvényesíteni a családi járulékkedvezményt? – egyebek között ezekre a kérdésekre ad választ összefoglaló tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A bevallási tervezet a jövedelmek mellett a kedvezményeket is tartalmazza, de csak azokat, amelyekről adata van az adóhivatalnak. Így annak, aki elfelejtett időben nyilatkozni munkáltatójának arról, hogy a családi- vagy az első házasoknak járó kedvezmény összegét vonja le az adóelőlegéből, mindenképpen érdemes mielőbb kiegészítenie a bevallását – hívja fel a figyelmet Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője.
2017-től módosult az egyéni vállalkozók adókulcsa, számos változás volt a különböző kedvezmények elszámolásában. Így értelemszerűen új szabályokra is kell figyelni az április 12-én esedékes adóelőleg megállapításánál. Ismertetjük az igénybe vehető kedvezményeket is.
Tisztelt Szakértő! A témával kapcsolatban számos értékes információt olvastam, de sajnos esetemre nem találtam választ. Kérdésem, hogy helyes döntés született a következőben? Adott egy rokkantsági járadékot kapó 25 éves lány, szüleivel egy címen bejelentve. 2016. február hónapig édesapja vette igénybe a családi kedvezményt, március hónaptól nem. Az ok az, hogy a lány főállású katás vállalkozó lett. Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményével és szja-bevallásban való szerepeltetésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Főállású egyéni vállalkozó 4 gyermek után évközben érvényesítette a kedvezményeket. Vállalkozói kivétje 129.000 Ft/hó, ezek után 4515 Ft nyugdíjjárulékot fizetett + a 1,5% munkaerő-piaci járulékot. Összesítve: járulékalapot képező jövedelem: 1.126.600Ft, megállapított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege: 230.953 Ft, évközben érvényesített családi járulékkedvezmény: 191.522 Ft, levont és megfizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege: 39.431 Ft. Táppénz összege: 21.915 Ft, így az összes összevont adóalapba tartozó jövedelem: 1.148.515 Ft.(18. sor) Szja bevallás: 24-es sor „a” oszlopa (adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összege) :191.522 Ft 30. sor megállapított egb és nybj összege: 230.953 Ft 31. sor (a 30-as sorból levont és megfizetett járulékok összege: 39.431 Ft. Értesítettek, hogy nem dolgozzák fel, mert a 30-as sorban csak az 1.148.515 Ft 17%-a szerepelhet, vagyis 195.248 Ft. Én ezzel nem értek egyet! Mivel az egyéni vállalkozónak az emelt járulékalapok miatt több a megállapított járulékfizetése, de csak a 1.126.600 Ft 17%-át érvényesítette kedvezményként, vagyis 191.522 Ft-ot, a többit pedig befizette nyugdíjjárulékba. Ha javítanám, akkor a program is hibaüzenet írna, hogy a 30. sor = 24a+31b+33b sorok összegével. Vagyis nem vehetné figyelembe a befizetett nybj-t és ezt az összeget fizesse be újra szja-ként. Kérem véleményüket azzal kapcsolatban, hogy a fentiek alapján jó-e az szja bevallásom. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik munkatársunk a saját húgának a gyámja. Húga eléri a 18. életévét, amivel egyidejűleg munkatársunk gyámsága megszűnik. A családi kedvezmény jár-e továbbra is a gyámnak? Úgy értelmezem, hogy továbbra is igénybe veheti, mivel továbbra is az ő háztartásában él a húga és még közoktatási intézményben tanul. Válaszát köszönöm.
Meglehetősen sokan vannak, akik nem kérik adóelőleg-nyilatkozatukban a családi adókedvezmény (még inkább a családi járulékkedvezmény) figyelembevételét, és csak a személyijövedelemadó-bevallásukban élnek a lehetőséggel, az adótöbbletet visszaigényelve. Tudni kell, hogy a magánszemélyeknek idén már a NAV készít adóbevallás-tervezetet, amit kiegészíthetnek, korrigálhatnak, javíthatnak május 22-éig.
Ki számítható be a létszámba, illetve hány fő kedvezményezettel számolhat az özvegy egyedülálló anya a családi kedvezmény igénybevételénél: 3 gyermek van. 1 fő középiskolás, 1 ikerpár fiú, ők ketten szellemi fogyatékosok, 30 évesek. Mindhármójuk az anyával együtt közös lakcímen szerepelnek. Az ikerpár rokkantsági járadékot kap. Az egyik fiú otthonban van elhelyezve állapota miatt. Az ő családi pótlékát az otthon vezetője kapja. Kérdésem lényege: számolhat-e az anya mint eltartó 2 fő kedvezményezettre a 220 000 Ft/kedvezményezett adóalap-csökkentéssel, vagy csak 100 000 Ft/kedvezményezett adóalap csökkentésre jogosult az anya? Magyarul az otthonban lévő fiú beszámítható-e a létszámba? Gondnoka az anya. Köszönettel: Hataláné Csáki Katalin
Tisztelt Szakértő! Családi kedvezmény igénybevételében kérném a segítségét. Elvált a házaspár, az édesanyánál helyezték el a gyerekeket, közös szülői felügyelettel. A gyerekek lakcímkártya szerint az anyukánál élnek, és ő veszi igénybe a családi pótlékot is. Mivel az édesanyának 2016-ban nem volt jövedelme, ezért a gyerekek édesapja (aki lakcímkártya szerint nem a gyerekekkel él) igénybe veheti-e a családi kedvezményt? Előre is köszönöm válaszát!
A személyijövedelemadó-kedvezmények igénybe vételével kapcsolatos gyakori kérdésekre adott válaszokból közölt összefoglalót az adóhatóság.
Tisztelt Szakértő! Egy három gyermeket nevelő házaspár 2 gyermek után családi pótlékra jogosult (középiskolai tanulók), a harmadik egyetemista, tehát nem jár utána családi pótlék. Az a kérdésem, hogy mennyivel csökkenthető a szülők jövedelemadó-alapja (440 000 vagy 660000 Ft/hó)? Köszönettel: Vadoba József
Kedves Szakértők! Ügyfelek körében felmerült kérdés, hogy a Magyarországon dolgozó, bejelentett jövedelemmel rendelkező apuka igénybe veheti-e a külföldön (jelen esetben Romániában) élő gyermekei után a családi kedvezményt, anélkül is, hogy itt kapná utánuk a családi pótlékot? Ezt a szövegrészletet az szja bevallás kitöltési útmutatójából másoltam: "Családi kedvezmény jár annak is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottnak ebben az esetben az a magánszemély (gyermek) tekinthető, akit más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni." Mi a teendő az ügy érdekében? S lehet ezt esetleg önellenőrzéssel a korábbi évekre is érvényesíteni? Romániában nincs családi adókedvezmény, csak úgynevezett "gyerekpénz", ami a mi családi pótlékunknak felel meg. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapja szerint bővült a családi kedvezményre jogosultak köre. ,,A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermekre tekintettel a családi kedvezményre nemcsak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egyikük, hanem a vele közös háztartásban élő, a gyermek szülőjének a hozzátartozója is." Nem tudom, hogy jól értelmezem-e, de ha közös háztartásban él nagyapa, nagymama, a lányuk és az ő gyermeke, akkor a nagyszülő is igénybeveheti a családi kedvezményt, mivel a lányuk nem dolgozik? Köszönettel
Tisztelt Szakértők! Adott egy négytagú család, szülők és két kiskorú gyermek. Az apa rokkantsági járadékot kap. Kérdésem: a családi kedvezmény számításánál ebben az esetben a rokkantsági járadékban részesülő apára tekintettel 3 fő eltartott után lehet-e 220 000 Ft/fő kedvezményt igénybe venni? A szülők (maga az apa is) meg is oszthatják ennek alapján a három eltartott utáni családi kedvezményt? Köszönettel: Dominek Aranka
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték