Az őstermelőknek is adóelőleget kell fizetniük a harmadik negyedévi jövedelmük után, ha az őstermelésből származó bevételük – támogatások nélkül – eléri a 4 millió forintot, és az adó összege eléri a törvényben meghatározott limitet. Erre már csak egy napjuk van, október 12-e a határidő.
Tisztelt Szakértő! Családi kedvezmény összegének számításához kérnék segítséget. Apuka jelenleg házasságban él, feleségével közös gyermekük 5 éves, októberben várják a második közös gyermeküket. Apukának előző párkapcsolatából született egy kislánya, aki jelenleg 10 éves. A kislányt az édesanyja nevelte ezidáig, a családi pótlékot az édesanya kapta. Bírósági döntés nincs az egyenlő időszakban felváltva gondozásról, de mivel édesapa is rendszeresen gondozza a kislányát, gondolt arra, hogy a családi pótlékot 50-50 százalékos arányban kérik, közös nyilatkozat alapján. Amennyiben a családi pótlékot fele-fele arányban megkapják a szülők, akkor az édesapa attól a hónaptól három gyermekesnek számít és jogosult lesz havonta 1x110 000 és 2x220.000 ezer forint családi kedvezményre? Az apa feleségével közösen érvényesítheti az 550 000 forint/hó családi kedvezményt? A kislány édesanyja véleményem szerint havonta 33 335 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Segítségét előre is köszönöm!
A nyugdíjrendszer számos pontos preferálja a gyereknevelést. Ismertetjük, hogyan befolyásolják e szabályok a nyugdíjjogosultságot, a szolgálati időt és az ellátás összegét.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk nem bejegyzett élettársi közösségben él, két gyermeket nevelnek. Élettársa nem dolgozik, családi kedvezményt munkavállalónk (apa) igényli. Élettársa várandós, a magzatra tekintettel kéri a családi kedvezményt figyelembe venni, immár 3 gyermek után. Kérdésem, hogy a magzatra tekintettel ebben az esetben jogosult-e családi kedvezményre, hiszen nem házastársak.
A dolgozó év elején igényelte a családi kedvezményt, amit jól töltött ki egy gyerekre és beírta, hogy élettársa van, akivel közösen érvényesítik. Az élettársának van további két gyermeke, akik miatt én úgy gondoltam, hogy ebben az esetben kaphatja az 1 gyermek után a 220 000 Ft/hó kedvezményt, mivel megosztják az anya kedvezményét. De aztán olvastam, hogy élettársak ezt nem tehetik csak év végén, viszont 6 hónapig így ment neki. (Járulékból nem vette igénybe csak az szja-ból.) Mit kell ilyenkor tenni? Hogyan lehet ezt javítani, milyen büntetést kell fizetni utána?
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónk legidősebb gyermeke leérettségizett. Ezt jelezte felénk, beállítottuk a programunkban, hogy 3 helyett csak 2 gyermek a kedvezményezett. De a programunk cégszinten úgy van beállítva, hogy göngyölíti a fel nem használt kedvezményt. Így a júliusi hónapra sem fizet szja-t és járulékot sem (ha tisztán a 2 gyerekes kedvezmény mértékével számolok, szja-t nem kéne fizetnie, és kevesebb lenne a természetbeni eb. járuléka, de a többit fizetnie kéne). A kérdésem, hogy jogosan használja-e fel most a 2 gyermek után, az eddigi hónapok "maradékával" növelt kedvezményt? Esetleg, ha van, kérnék jogszabály hivatkozást is. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy igénybe veheti-e az az apa a gyerekei után a családi kedvezményt, ha nem közös lakcímen vannak bejelentve? A szülök között élettársi a kapcsolat, az anya nem veszi igénybe az egyedülállók családi pótlékát. A gyerekek születése előtt külön lakcímen éltek, de a gyerekek születése után az apa az anyához költözött, de a lakcímét nem változtatta meg. Ebben az esetben az év végi bevalláskor az apa érvényesítheti a családi kedvezményt? Válaszát előre is köszönöm!
A jogosulatlanul igénybe vett családi kedvezmény súlyos következménnyel járhat, ezért nem árt a jogosultságra vonatkozó előírások felidézése, különösen azok számára, akik élettársi kapcsolatban vagy elvált szülőként nevelnek saját, közös, vagy nem közös gyermekeket.
Tisztelt szakértő! A leányomnak ez év augusztusában megszületik a gyermeke, én leszek a gyermek gyámja a születése második napjától (öregségi nyugdíjban részesülő nagymamája). A gyermek apja lelépett, nem is tudjuk, hogy hol van, van-e munkahelye. A leányomnak olyan betegsége van, ami miatt neki is gyámra van szüksége (ő a férjem a leendő unoka nagypapája). Szeretném Önöktől megkérdezni, hogy nekem mint nyugdíjas gyámnak az unokánk után járnak-e olyan ellátások, mint a többi édesanyának (például gyes, családi pótlék), milyen feltételekkel és mikortól, van-e valamilyen korlát? Én mint nyugdíjas egyéni vállalkozó tudok-e igénybe venni családi adó- és járulékkedvezményt, és ha igen, mikortól?
Tisztelt Lepsényi Mária! Nagyon köszönjük gyors és érthető válaszát előző kérdésünkre. Mindezek után szeretnénk, ha a számla is helyesen lenne kiállítva. Csak emlékeztetőül: négygyermekes magánszemély ad ingatlant bérbe cég részére. A magánszemély nyilatkozik arról, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt a bérbeadás után érvényesíteni szeretnénk. A példa kedvéért legyen az ingatlan havi bérleti díja 500 ezer forint, és a 10 százalékos költséghányad alkalmazandó. Kérdésünk: hogyan kell a számlát helyesen kiállítani? Bérbeadási díjnál mennyi a gyerekkedvezmény? Milyen tételeknek kell a számlán szerepelniük? Segítségét előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Érettségizők általi tájékoztatással kapcsolatosan felmerült a kérdés, hogy nyilván, aki szakmunkástanuló, ott is ugyanez a helyzet áll fent. Viszont mi a teendő abban az esetben, ha a tanuló nem tett sikeres szakmunkásvizsgát, és a pótvizsga csak októberben lesz? Válaszát előre is köszönöm.
Módosítaniuk kell az érettségiző gyermekek szüleinek a családi adókedvezményről a munkáltatójuknak adott nyilatkozatukat. A tanév befejeztével ugyanis az érintett gyermekek után nem jár adókedvezmény. Újraéled a kedvezmény, ha szeptembertől OKJ-s képzésen tanulnak tovább, de júliusra és augusztusra akkor is csak visszamenőlegesen jár utánuk. Ha az érettségizők egyetemen folytatják a tanulmányaikat, akkor csak beleszámítanak a gyermekszámba (kivéve, ha önálló jövedelemmel rendelkeznek, mert akkor egyáltalán nem lehet őket figyelembe venni).
Összegyűjtötte és megválaszolta a fogyatékkal élők, az első házasok és a családok által érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket a NAV.
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalást kérnék arra vonatkozóan, hogy 11 éve (nem regisztrált) élettársi kapcsolatban élő férfi és nő, akik az elmúlt 11 évben 3 kiskorú gyermeket neveltek, melyből 1 közös, kettő az anya által hozott. Ha 2016. júniusban az élettársi vagyonközösséget ügyvéddel ellenjegyzett szerződésben megszüntetik, a közös gyerekre vonatkozóan közös szülői felügyeletben, hetente változó "felváltva gondozásban" állapodnak meg, az anya saját gyerekei nyilván az anyánál maradnak, akkor lehetséges-e, hogy semmiféle megosztás, közös érvényesítés nem jöhet náluk szóba a családi kedvezménynél, se az anyánál, se a férfinél...s a férfinak csak a saját vérszerinti gyereke utáni egygyerekes családi kedvezmény 50%-a jár családikedvezmény-keretként? A munkáltató 2016. júniusig a férfinak a vérszerinti gyerekére és az anya által aláírt nyilatkozata alapján 6 hónapon kereszül 220 ezer forint családi adóalap-csökkentő kedvezménnyel számolt. Az anya egyébként nem tudta 2016-ra igénybe venni a 3 gyerekre járó keretösszegét (2 fő*12 hó*220 000 Ft +1 fő 6 hó*220 000 Ft és 1 fő 6 hó*110 000 Ft) a családi járulékkedvezménnyel együtt sem.) A férfi valóban nem érvényesíthet semmit, csak júliustól decemberig az 1 fő*6 hó * 33 370 Ft keretösszeget? Pusztán azért, mert már a bevallás benyújtásakor nem élettársak? A NAV telefonos válasza szerint, egyiknél sem jelölhető a bevallásban megosztás vagy közös érvényesítés, mert a bevalláskor már nem áll fenn az élettársi közösség. Gyors válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár két gyermeke után év közben oly módon érvényesítette az adóelőlegnél a családi kedvezményt, hogy azt teljes egészében a férjnél vette figyelembe a munkáltatója. Év végén az adóbevallásnál az látszik célszerűnek, hogy a családi kedvezményt közösen érvényesítsék, mivel így mindketten figyelembe tudják venni az egyéb címen járó adókedvezményeket. Megtehetik-e ezt úgy, hogy emiatt a feleségnél visszajáró, a férjnél pedig fizetendő adó keletkezik. Ha igen, meg kell-e fizetni a férjnél a 12%-os büntető jellegű adót a különbözet után? Várom szíves válaszát, üdvözlettel.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték