438 találat a(z) biztosított cimkére

Családi gazdaság alkalmazottja Kérdés

Bértámogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelettel kapcsolatban maradt néhány tisztázatlan kérdésünk. Jól értelmezzük, hogy a 20T1041-es nyomtatványon jelenteni kell a munkaidő-csökkentést, ami ennek megfelelően munkaszerződés-módosítást is maga után von, mind munkaidő, mind pedig munkabércsökkenés tekintetében is? Ezzel párhuzamosan pedig a munkavállaló nyugellátásra jogosító szolgálati ideje is csökken? Korábban megjelent egy másik módosítás is, mely szerint a vészhelyzet kihirdetésének következtében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében nem szűnik meg a biztosítottság, tehát nem kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ebből következően nem szakad meg a folyamatos biztosításban töltött idejük, és a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a táppénzre való jogosultságot úgy tekintjük, mintha folyamatos lenne a biztosítási jogviszonyuk? A 20T1041-es nyomtatványon sem kell jelenteni a biztosítás szüneteltetését? Illetve megjelent a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítás is, mely szerint nincs járulékfizetési kötelezettség szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a kivás cégekre is vonatkozik, tehát kivát sem kell fizetni? Köszönjük segítségüket! Üdvözlettel: Hegedűs Andrea

Biztosított mezőgazdasági őstermelő járuléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! 10 éve családi gazdaságban folytatjuk tevékenységünket. Egy vezető, a feleség (nyugdíjasok) és két felnőtt gyermek. Tavaly földterületünk 2/3 részét értékesítettük. A fennmaradó részt bérbe adtuk családi okok miatt, így 2019. évben árbevételünk nem volt. 1 fő családtag továbbra is őstermelőként lenne biztosított, mivel az árbevétel 0 volt, a járulékbevallásban a magasabb összegű befizetést vállalnám. A kérdésem az lenne, hogy van-e erre lehetőségem és a minimálbér összege után fizetendő járulékoktól magasabb összeg megfizetését kell-e vállalnom, vagy kevesebb is választható? Köszönöm válaszát.

Külföldi munkavégzés, majd magyarországi szülés utáni ellátások Cikk

Milyen ellátásokra jogosult a szülő nő, illetve a család, ha külföldön dolgozott az utóbbi években, de a gyermek már Magyarországon születik meg? Ismertetjük.

Állásidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!

Munkavégzés alóli felmentés: szünetel a biztosítás, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni Cikk

A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Mentesítés munkavégzési kötelezettség alól Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel azon munkávállalók részére, akik életkoruk, betegségük, vagy gyermekük óvadai, iskolai szünete miatt ezt kéri, mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Nem szeretnénk őket bevételi forrás nélkül hagyni, így a jövőbeni (a munkába visszatérés utáni) cafeteria-keretük terhére kérhetnek készpénzjuttatást, ami meghaladná a minimálbér 30 százalékát. Biztosított marad-e ebben az esetben a munkavállaló, és mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Válaszát előre is köszönöm.

Tb-jogosultság – bejelentett bér Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban van-e minimum bruttó bér/óraszám, ami egy minimum, hogy a dolgozónak megmaradjon a biztosítása? Tisztelettel.

Gyakori kérdések a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban Cikk

Az e tárgyban érkező kérdések nagy száma azt mutatja, hogy a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó jogszabályi változásokkal a sok-sok megjelent információ ellenére is érdemes foglalkozni. Cikkünkben a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket tekintjük át.

Kedvezőbb özvegyi nyugdíj saját nyugdíj helyett Cikk

Mit tehet egy özvegy, ha az özvegyi nyugdíj összege magasabb, mint az özvegy várható teljes öregségi nyugdíja? Mi kedvezőbb számára, ha nyugdíjba megy vagy dolgozik tovább? Olvasói kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

A társas vállalkozói jogviszony kérdései és ellentmondásai 1. Cikk

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.

Közös őstermelő szochója 4 millió alatt/fő Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1953 szja-bevallás kitöltéséhez kérnék segítséget. Közös őstermelői esetében az egyik fő: Biztosított őstermelő, bevétele 4 millió alatt van a támogatások nélkül/fő. Szocho-fizetési kötelezettséget hogyan határozom meg a 1953 bevallásban? Támogatásokkal növelten kell figyelnem? Van-e szochoalap-kedvezmény a biztosított őstermelőnél, mint a korábbi évek eho számításánál? 2.) A másik tagja ennek a közös őstermelőinek egy nyugdíjas nénike. 4 millió alatti. Szochót kell neki fizetni és mi az alapja? Köszönettel.

Ügyvezető és őstermelő jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!

Tanulószerződéssel foglalkoztatottak: itt a sorvezető a tb-jogviszony kibogozásához Cikk

Idén január 1-jétől mind a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. törvény) mind pedig az szja-törvényből (1995. évi CXVII.), illetve a szochotörvényből (2018. évi LII.) törölték a jogalkotók a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozó előírásokat. Ez első olvasatban némi bizonytalanságot okozott a jogalkalmazók számára, hiszen arról nem esett szó, hogy az új szakképzési törvény (2019. évi LXXX.) 2020. január 1-jén történt hatályba lépése kapcsán megszüntetni vagy esetleg módosítani kellett volna a hatályos tanulószerződéseket.

Nyugdíjas megbízási szerződése és járulékai 2020 Kérdés

Nyugdíjassal köt a társaság megbízási szerződést, az ellentételezés meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ez a nyugdíjas a társasághoz semmilyen formában nem kötődik, kizárólag egy feladat megbízására kerül sor. Milyen adóteher terheli a nyugdíjast és a társaságot? Keletkeztet-e ez a megbízás biztosítási jogviszonyt a nyugdíjas részére?