Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    432 találat a(z) biztosított cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel azon munkávállalók részére, akik életkoruk, betegségük, vagy gyermekük óvadai, iskolai szünete miatt ezt kéri, mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Nem szeretnénk őket bevételi forrás nélkül hagyni, így a jövőbeni (a munkába visszatérés utáni) cafeteria-keretük terhére kérhetnek készpénzjuttatást, ami meghaladná a minimálbér 30 százalékát. Biztosított marad-e ebben az esetben a munkavállaló, és mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban van-e minimum bruttó bér/óraszám, ami egy minimum, hogy a dolgozónak megmaradjon a biztosítása? Tisztelettel.

    Cikk

    A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 1953 szja-bevallás kitöltéséhez kérnék segítséget. Közös őstermelői esetében az egyik fő: Biztosított őstermelő, bevétele 4 millió alatt van a támogatások nélkül/fő. Szocho-fizetési kötelezettséget hogyan határozom meg a 1953 bevallásban? Támogatásokkal növelten kell figyelnem? Van-e szochoalap-kedvezmény a biztosított őstermelőnél, mint a korábbi évek eho számításánál? 2.) A másik tagja ennek a közös őstermelőinek egy nyugdíjas nénike. 4 millió alatti. Szochót kell neki fizetni és mi az alapja? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!

    Cikk

    Idén január 1-jétől mind a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. törvény) mind pedig az szja-törvényből (1995. évi CXVII.), illetve a szochotörvényből (2018. évi LII.) törölték a jogalkotók a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozó előírásokat. Ez első olvasatban némi bizonytalanságot okozott a jogalkalmazók számára, hiszen arról nem esett szó, hogy az új szakképzési törvény (2019. évi LXXX.) 2020. január 1-jén történt hatályba lépése kapcsán megszüntetni vagy esetleg módosítani kellett volna a hatályos tanulószerződéseket.

    Kérdés

    Nyugdíjassal köt a társaság megbízási szerződést, az ellentételezés meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ez a nyugdíjas a társasághoz semmilyen formában nem kötődik, kizárólag egy feladat megbízására kerül sor. Milyen adóteher terheli a nyugdíjast és a társaságot? Keletkeztet-e ez a megbízás biztosítási jogviszonyt a nyugdíjas részére?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesületnél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy utánpótlás koordinátor szakembert. A megbízás egész hónapra szól. Az illető havi megbízási díja 45 000 forint (azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát). Az illető sportszakembernek is minősül (FEOR 2717). Kérdéseim: – Jól értelmezzük-e, hogy mivel sportszakembernek minősül, adózhat az ekho szabályai szerint, azaz a megbízási díjból 15 százalékot vonunk le, illetve kifizetőként megfizetjük utána a 17,5 százalékos kifizetői ekhót? – Mivel megbízási szerződést kötöttünk az illetővel alkalmazhatjuk-e (ekho választása esetén) a 10 százalékos költséghányadot (vagy ez csak abban az esetben lehetséges, ha „normál” módon történne a szja, illetve egyéb közterhek levonása, azaz nem ekho szerint adózna?) – Be kell-e jelenteni a NAV felé a biztosítotti jogviszonyt (T1041-es nyomtatványon) tekintettel arra, hogy a megbízási díjból származó bevétele nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Illetve ez esetben hogy történik az ekho levonása? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szövetség által kiküldött versenybírók jövedelmével kapcsolatban az alábbiakat kérdezném: A kiküldő szervezet a szövetség, a kifizető pedig a sportszervezet (jelen estben egy kft. formájában működő sportvállalkozás). A játékvezetői díj (önálló tevékenység jövedelem) eléri a napi minimálbér 30 százalékát, azonban a szövetség nyomtatványa alapján csak szja-levonás van feltüntetve belőle. Az interneten rákeresve azt olvasom, hogy ez alapján mégsem lesz biztosított, amennyiben a kiküldő és a kifizető eltér egymástól, és így helyes az elszámolás. Kérdésem, hogy ez így valóban helyes-e (milyen jogszabályi hely alapján?), illetve amennyiben igen, 08-as járulékbevalláson a sportvállalkozásnak jelentenie kell-e, vagy ezt a szövetség teszi meg? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ami jelenleg az eva hatálya alá tartozik, és következő évtől a kata adózást választaná. A bt. beltagjának Magyarországon volt főállása, így főállás melletti társas vállalkozó volt, de most Amerikában az USA-ban kapott 1 éves szerződést az egyik egyetemen, tehát kint dolgozna egy évig. Kérdésem az lenne, hogy mi ilyenkor a teendő, amennyiben kint az USA-ban dolgozik, és biztosított lesz, az itthoni cégben mennyi katát kell fizetnie? Illetve milyen igazolást kell bemutatnia a külföldi biztosításról? Előre is köszönöm szépen a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Horváthné Szabó Beáta! A biztosítotti idő elbírásával kapcsolatosan kérdeznék egy konkrét esetet. Bruttó 134 100 forint tiszteletdíj kifizetésére kerül sor, melynek vonatkozási időszaka 2019.06.01–08.31. (92 naptári nap). Ebben az esetben biztosítottnak minősül a foglalkoztatott? A kifizetett tiszteletdíj összegét 3 hónapra vonatkoztatom, azaz 134100/3=44700 ---> biztosítottnak minősül, vagy naptári napra 134100/92=1457,6 ami a minimálbér 30-d részének 30%-át (1489,99) nem éri el és ezáltal nem minősül biztosítottnak. Köszönettel: Kovács Judit

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkavállaló későn leadott orvosi igazolása

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Kismama biztosítása

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Zárt végű lízing kamattámogatással

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media