234 találat a(z) biztosított cimkére
Harmadik országbeli tag, ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, az alábbi eset megoldásában szíveskedjen állást foglalni. Adott egy társaság (egyszemélyes kft., amelynek tagja és ügyvezetője harmadik országbeli magánszemély, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú szociális biztonsági megállapodása). Az adott személynek nincs regisztrációs kártyája, nincs belföldi címe. Magyarországra évente 1-2 alkalommal jön, a társaság ügyeit hazájából intézi. A kérdéseim a következők: 1. Az adott személy a Tbj. alapján biztosítottnak tekinthető-e Magyarországon? 2. Köteles-e járulékot fizetni? 3. Ha igen, milyen módon juthat hozzá a bejelentéshez és járulékfizetéshez szükséges taj számhoz? Megtagadhatják-e a taj kiadását arra hivatkozva, hogy nincs regisztrációs kártyája, belföldi címe? 4. Jogosult-e fentiek alapján táppénzre, orvosi ellátásra? Amennyiben a fentiekre nem a válasz, akkor igaz-e, hogy a biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a fizetési kötelezettsége akkor kezdődik, amikor a regisztrációs kártyáját kiállítják, és belföldi lakcíme keletkezik? Kérem, segítségét hogy hogyan járjak el helyesen és szabályosan ebben az esetben. Válaszát előre is köszönöm
Ők azok, akikre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás
Cikk
Január elsejétől változnak a társadalombiztosítás ellátásokra vonatkozó törvénynek a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó szabályai.
Egyéni cég tulajdonosa munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni cég tulajdonosa vagyok és munkaviszonyban, részmunkaidőben 4 órában látom el az ügyvezetést és személyesen közreműködöm is. Más munkaviszonyom jelenleg nincs. A járulékokat a garantált minimálbér alapján 4 órára, azaz 64 500 forint után fizetem. Kérdésem, hogy így biztosított vagyok-e és szabályosan járok-e el? Válaszát várva köszönettel
Főfoglalkozású adószámos magánszemély utáni járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társasháznak olyan adószámos magánszemély állít ki a minimálbér 30 százalékát meghaladó összegű számlát, aki főfoglalkozásúként, biztosítottként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot már megfizeti. Ebben az esetben van-e a társasháznak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel
Ügyvezető tagi jogviszonya és személyes közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyszemélyes kft. tagja, aki rendelkezik máshol 36 órát meghaladó jogviszonnyal, ügyvezetést és személyes közreműködést végez cégében. Az egyszemélyes kft.-ben 36 óra melletti tagi jogviszonnyal van bejelentve. Tevékenységéért bruttó 30 000 forint díjazásban részesül. Helyesen jár el a társaság, ha a 30 000 forint után fizeti meg az adót, úgy, hogy az ügyvezető nem válik biztosítottá? Hogyan alakul a szocho és a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség? Külön jogviszonyt jelent-e a tag ügyvezetése és személyes közreműködése?
Családi gazdaság tagjának járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély jelenleg heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Édesapja családi gazdálkodó, a kérdéses magánszemély jelenleg nem tagja a családi gazdaságnak. Szolgálati idejének növelése miatt az édesapa szeretné bejelenteni lányát heti 20 órás munkaviszonyra a családi gazdaságába, és ezzel egyidőben szeretné a lányát bevenni a családi gazdaságba is (a fejenkénti 8 millió forintos kedvező adózási lehetőség miatt). Kérdésem az lenne, hogy ezt megteheti-e, hiszen véleményem szerint a lány a családi gazdaságban, mint tag, munkaviszonyban nem foglalkoztatható. Mivel azonban családi gazdasági tagként őstermelők módjára adózik, ezért mivel van egy teljesen független cégnél heti 20 órás munkaviszonya, ott ő biztosított lesz, és a családi gazdaságban nem lesz biztosított, és nem is választhatja, hogy ő ennek ellenére járulékot szeretne ott fizetni. Van-e mégis valamilyen módja annak, hogy belépjen a családi gazdaságba, és a szolgálati idő növelése miatt mégis tudjon a gazdaságban járulékot fizetni (például a minimálbér után)? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tb, ha külföldinek dolgozik távmunkában, kiküldetésben
Cikk
Számos olyan helyzet adódik, amikor valakinek külföldi a foglalkoztatója, mégsem külföldön, hanem Magyarországon biztosított. Összefoglaltuk, milyen bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségei lehetnek az ilyen személyeknek.
Külföldi köztisztviselő biztosítotti jogviszony igazolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felsőoktatási intézményünkben speciális tb-státuszú (Beamtenstatus) külföldi oktatókat, tudományos munkatársakat alkalmaznánk munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. A Beamter/in biztosítottnak minősül a hazájában, de nem vonatkozik rá a kötelező állami társadalombiztosítási jog. Viszont az A1 igazolást a biztosítotti jogviszonyáról az illetékes állami egészségbiztosítási szervnek kellene igazolnia hivatalból, jelen esetben azonban ezt nem tudja igazolni az állami egészségbiztosítási szerv, mert nem ő az illetékes. Kérdésem, hogy kellőképpen alátámasztja-e a külföldi oktató külföldön fennálló biztosítotti jogviszonyát a külföldi foglalkoztató intézmény (állami egyetem) kötetlen formájú igazolása arról, hogy az illető egyetemi professzor náluk élethosszig tartó köztisztviselői státuszban (Beamtenverhältnis auf Lebenszeit) áll, és köztisztviselőként nem állami tb-köteles, hanem a köztisztviselői jog és a rájuk érvényes egészségbiztosítási és nyugellátási jog szerint biztosított? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel B.Gy.
Életbiztosítás adó és tb vonzata
Kérdés
Befektetett egységhez kötött életbiztosítás: kft. két ügyvezetőjének részére kötötte a megnevezett biztosítást, ahol a szerződő a cég, biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége, szolgáltatás megnevezése baleseti halál, díjfizetés tartama határozatlan, havi gyakoriságú fizetés, eszközalap hazai kötvény alap, melyhez árfolyam funkció kapcsolódik. Ezen biztosítás után milyen adót vagy járulékot, milyen adónemre, mekkora százalékban kell fizetni a kifizetést követő hó 12-éig? Válaszukat előre is köszönöm.
Tud róla, hogy társas vállalkozó? Ezen múlnak a járulékai
Cikk
Ügyvezetők társadalombiztosítási közteherfizetésekor több válaszomban is írtam, hogy ha a kft. vagy a bt. tagja megbízásban ügyvezetést lát el – és egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban – akkor társas vállalkozónak minősül. Többen kérdezték, hogy miért szerepeltetem a válaszban azt a feltételt, hogy egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban. Alábbi cikkben a fenti szabály részletes magyarázatát olvashatják.
Mit tehet, ha foglalkoztatója nem vallotta be az egyéni járulékokat?
Cikk
A címben feltett kérdés általában olyankor hangzik el, amikor a nyugdíjhoz vagy akár más ellátáshoz (például rokkantsági ellátás, csed) szükséges biztosítási időből a hajdani foglalkoztató tényleges (vagy vélt) hanyagsága miatt bizonyos idő hiányzik, vagy éppen az adott ellátás alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál egy nagyobb tétel nem kerül beszámításra.
Új: a zöld, piros, kék és barna után itt a sárga lámpa az egészségügyben
Cikk
Az eddigi négy után egy újabb szín, a sárga jelzi az orvosnál a beteg társadalombiztosítási státuszát. Összefoglaltuk, miről árulkodik az új szín, illetve mi olvasható ki abból, ha a másik négy lámpából gyullad ki a valamelyik.
Járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár osztrák és magyar egyéni vállalkozó is lett. Melyik országban lesz így biztosított? Köszönettel: Arany Tamás
Katások, figyelem: ezt jelenti a gyakorlatban a tb-jogállás változása
Cikk
Hogyan kell értelmezni a hétköznapokban azt az új tb-szabályt, miszerint már a katások is biztosítottnak minősülnek? Miként kell összefésülni az előírást más jogszabályokkal? Összefoglaltuk.
Csed számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozó csed/gyed összegével kapcsolatban kért tőlem tanácsot, amiben nem vagyok járatos. Szeretnék egy megerősítést kérni, hogy a gondolatmenetem helytálló-e. Tegyük fel, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályi előírások nem fognak változni. Az egyéni vállalkozás 2016. április 11-én indult, előtte a magánszemélynek hosszú ideje nem volt biztosítási jogviszonya. Tegyük fel, hogy a katás egyéni vállalkozó 2016 novemberétől emelt összegű katát fizet, ahol a járulékalapja 136 250 Ft. A szülés várható időpontja 2017. augusztus 5., ettől az időponttól igényel csedet. A csed megállapításához visszaszámolok 3 hónapot, majd 180 napot. Ha jól értelmezem, akkor a 2016. december 3. és 2017. május 31. közötti időszak járulékalapot képező jövedelme lesz a csed alapja. A csed naptári napi összege pedig bruttó 136 250*0,7/30=3 179 Ft Hogyan befolyásolja a kapott összeget, ha például 2017. július 1-jétől táppénzre megy? Ha jól számolom 2018. január 19-éig jár a csed. Hogyan kell ezt követően a gyedet kiszámítani? Köszönettel Vágner Emília
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
