Május 1-jén több mint 2,1 millió szja-bevallás látszik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerében, megközelítőleg félmillióval több, mint tavaly ilyenkor. A kitöltött bevallások fele Ügyfélkapun érkezett, illetve a NAV-tól bevallási ajánlatként, Ügyfélkapun jutott el az adózókhoz.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett, adószámos magánszemélynek (900102: előadóművész) miként, és mikor kell járulékot és szja-t fizetnie? Valamint milyen bevallásokat kell, és milyen időközönként beadnia? Köszönettel.
Egy cég adószámát 2015. 10. 08-án törölték. A cégbíróság még nem kezdeményezett kényszertörlési eljárást a kft. ellen. A törlést követően beküldött járulékbevallásokat a NAV feldolgozza. A törlés napját megelőző napra kell valamilyen záróbevallást benyújtani az adóhatóság felé? A 2015. évet érintő társaságiadó-bevallásban mi lesz a bevallási időszak utolsó napja? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem kapcsolt vállalkozás iparűzési adójával kapcsolatos. A Htv. 39. § 6) bekezdése értelmében kapcsolt vállalkozás együttes árbevétele alapján, amennyiben a figyelembe vehető anyagköltség és közvetített szolgáltatás meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát, közösen kell bevallani az iparűzési adót. A mi esetünkben az egyik vállalkozásnál meghaladja, de a másiknál nem. (Ha a kettőt együtt nézem, akkor éppen súrolja a határt, kicsit meghaladja akkor is). A két vállalkozás igazság szerint különböző tevékenységet is végez, még, ha akad is köztük egy-egy, ami egyforma. Ebben az esetben közösen kell bevallanom vagy külön-külön? (Az összeg ugyanaz lesz, csak más elosztásban.) Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik főállású társas vállalkozás tagja (nem vesz fel munkabért) minden hónapban a minimum járulékalap 111 ezer forint után befizeti a járulékokat a pénztárba (mivel fizetést nem vesz fel) a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, azaz 25 253 forintot, amit mi tovább utalunk, valamint a cég fizet a 124 875 forint alap után 33 716 forintot, valamint 1873 forint szakképzési hozzájárulást. Kérdésem az lenne, hogy helyes-e ez így, és kell-e neki 1553-as számú bevallást készítenie? Előre is köszönöm válaszát! Üdv. Mária
Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné
Hogyan hatnak a társasági adóról szóló törvény változásai a civil szervezetek adóalapjára? Milyen esetekben lehet választani a régi és az új szabályok között, milyen szempontokra kell figyelni a döntésnél? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Magyar kétszemélyes kft. egyik tagja, aki az ügyvezető is, munkaviszony keretében személyesen közreműködött a kft. tevékenységében. Közben Ausztriában kapott munkát, ahol teljes munkaviszonyban biztosított. Havonta két hetet dolgozik külföldön, és két hetet van itthon. Az itthoni tartózkodása alatt üzemelteti a céget, és bevétele is származik belőle. Kérdésem, hogy Magyarországon ebben az esetben mi lesz a jogviszonya, kell-e utána járulékot fizetni, bevallást leadni? Illetve az itthon töltött havionta kettő hétben milyen formában végezhet munkát a saját vállalkozásában? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelttel: B. Emese
Súlyosan megnőhet a nyereségminimum adóalapjának összege – figyelmeztet a Baker Tilly Hungária. Az idei adóbevallásukban ugyanis már nem vonhatják le a teljes bevételükből az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatásokat a cégek, ezért számítaniuk kell arra, hogy jelentősen emelkedni fog a kötelező legkisebb adóalapjuk mértéke.
Az érvényesen nyilatkozóknak május 2-áig postázza a NAV a 1553E jelű egyszerűsített bevallást. Ha az adózó elfogadja az ajánlatot, nem kell semmit tenni – „hallgatás beleegyezés” alapon –, az az adózó által benyújtott bevallásnak minősül 2016. május 20-án – hívja fel a figyelmet a NAV közleménye.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szüneteltette a vállalkozását 2015. 02. 20-ától. Most megszüntette a vállalkozását a szüneteltetés alatt. A szüneteltetéskor minden soron kívüli bevallás beadásra került. A megszűnéskor milyen bevallásokat, milyen időszakról kell beadni, hiszen egy napot sem működött?
Az előző évhez képest a szja-bevallási hajlandóság jól áll, az idén eddig 1,8 millió bevallás beérkezett az adóhatósághoz – mondta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője kedden az M1 aktuális csatornán.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes körbe tartozó katás egyéni vállalkozó a közösség egy tagállamába szeretne adóalany részére szolgáltatást nyújtani. A szolgáltatás a tevékenység jellegére való tekintettel egyébként nem tartozik az áfakörbe (egészségügyi szolgáltatás). Kérdésem, hogy helyesen értelmezem-e, a következőket, illetve amennyiben nem, mi a helyes eljárás? Alapvetően az áfatörvény 193. § (1) d) pontja szerint nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Amennyiben áfaalanyként jár el, áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik az áfatörvény 37. § (1) alapján. A számlát tehát 0 százalékos áfával kell kiállítania, s áfabevallási kötelezettség terheli. Az áfabevallásban az alanyi mentesség miatt jelölendő, az (E) blokkban a "Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett" rovat. Továbbá a bevallás 3. oldalán a bevallást részletező adatok közt a 91. és 92. sorban kell szerepeltetni a számlázott ellenértéket. A 65-ös, illetve az A60 bevallás tekintetében mi lesz a bevallás gyakorisága? Válaszát előre is köszönöm!
Evás, kettős könyvvezetésű kft.-nek nincs bevétele, át kellene térnie taora. A kft. évek óta nem működik, végelszámolni kellene. Milyen következményei lehetnek, ha nem tesz semmit, a kényszertörlést megvárja? Jelenleg nincs tartozása, de abban a pillanatban, amint nem ad be egy bevallást vagy beszámolót, mulasztási bírságol a NAV. Ebben az esetben az ügyvezetőt eltilthatják 5 évre a cégvezetéstől?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték