Egyik dolgozónk 2017.05.17. óta betegállományban van. Előtte letöltötte a 15 nap betegszabadságot. Kérdésem az, hogyha újra munkába áll, vagy netán kilép a cégtől, akkor a betegállományban töltött időszaknak mekkora részére illeti meg szabadság.
Katás bt. beltagja veszélyeztetett terhes, jelenleg betegállományban van, a gyermek születése után gyes-gyed idejét tölti. Kérdésem, hogy ebben az esetben megbízhatja-e a kültagot vagy alkalmi munkavállalóját az ügyvezetéssel? Mi a teendő, ha a bt. nem működik ezen idő alatt, vagy részben működik, mert alkalmanként egyszerűsített foglalkoztatással dolgozik a bt.-n belül egy munkavállaló? A beltagnak kell-e valamiféle járulékot, adót fizetnie a betegállomány, illetve a gyermekellátás során? Ha kijelentkezik a bt. a kata alól, nulla forintért elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységet a betegállományban lévő beltag? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Antal Imréné
Kata hatálya alatti egyéni vállalkozó 2017.03.13-tól betegállományban volt 2017.04.14-ig. A húsvéti ünnepek alatt kiderült, hogy továbbra is fennáll a problémája, ezért 2017.04.20-án ismét kiírta betegállományba az orvos, és várhatóan még májusban is betegállományban lesz. Kérdésem: 2017. április hónapjára kell-e az 50 000 forintot fizetnie? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének főállása van. A saját cégben nem fizet maga után járulékot a főállásra való tekintettel. Ha a főállásából betegállományba megy, ez idő alatt van-e lehetőség arra, hogy a cégét végelszámolással megszüntesse. Ebben az esetben, ha ő lesz a cég végelszámolója, akkor kell-e neki a végelszámolási tevékenysége után bármilyen járulékot fizetni? Táppénz alatt lehet-e végelszámolói tevékenységet folytatni? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 3 hónapos próbaidővel vettek fel dolgozót. A próbaidő alatt a dolgozó betegállományba ment. A cég a próbaidő alatt fel akar mondani a dolgozónak. Nem tudni meddig húzódik a betegállomány? Ebben az esetben is a cég fizeti az első 15 nap betegszabadságot? Felmondhat-e a cég a dolgozónak ilyen esetben? Mi a helyzet, ha túlnyúlik a betegállomány a próbaidőn? Mi a helyzet akkor, ha a cég a próbaidő alatt fel akar mondani a dolgozónak? Várom válaszukat és Mindnyájuknak Boldog Új Évet kívánok.Bné
Többes jogviszonnyal rendelkező kismama elmehet-e csak az egyik jogviszonyában betegállományba? (Még a csed igénybevétele előtt.) A másik munkakörét még el tudná látni. Többes jogviszony esetében hogyan történik a csed igénylése?
Tisztelt Szakértő! Behívásos munkaviszony esetében ismereteim szerint maximum 4 hónapos időkeretet lehet alkalmazni. A munkaidőkeret végéig a munkáltató a munkavállalót azért nem osztotta be munkavégzésre kellő óraszámban, mert a munkavállaló ezen időkereten belül betegállományba ment. Kérdésem, hogy ilyen esetben ki kell-e fizetnie a munkáltatónak a munkaidőkeretből a munkaszerződés szerinti napi munkaidő függvényében ki nem adott időre eső távolléti díjat a munkavállaló részére? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mint a Horác Bt. ügyvezetője állásfoglalást szeretnék kérni Öntől az alábbi kérdésben. Adott egy a 2013.01.01-től a kata hatálya alá tartozó bt., melynek beltagja 2014-es évben, évközben 2 teljes hónapot betegállományban volt, erre az időszakra a tételes adót nem fizette. Ez a vállalkozás alkalmazottakat is foglalkoztat, akik abban az időszakban is dolgoztak, mikor a beltag betegállományban volt. A kérdésem, hogy a vállalkozónak a tárgyévet követő évben a bevételeiről készített nyilatkozatában a 6 millió forintos összeghatárt lehet-e figyelembe vennie, az alkalmazottak folyamatos munkaviszonyát is figyelembe véve? Üdvözlettel: Rácz Barnabásné
Főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó 2014.11. hónapban betegállományban volt, ezért nem fizette meg az 50 000 Ft adókötelezettségét. Betegsége folytán táppénzre volt jogosult, melyet folyósítottak részére. A betegállomány miatt elesik az 500 000 Ft-nyi árbevételkerettől, vagyis 2014. évben 11 havi jogosultsági hónapot számolhatunk, azaz 5 millió 500 ezer Ft árbevételt érhetett el kataalanyként. Tekintettel arra, hogy a vállalkozónak foglalkoztatott emberei vannak, ők a termelésben részt vettek, árbevételt értek el. Kérdésem, hogy az 5 500 000 Ft jogosultsági hónapot meghaladó árbevétel feletti rész 40%-os adóalapot képez-e, vagy járható-e az az út, hogy a betegállomány ideje alatt is a vállalkozó megfizeti az 50 000 Ft katát és jogosult lesz a 12. havi jogosultsági hónapra is? Kérdésem továbbá, hogy a betegállomány idejére folyósított táppénzt ebben az esetben nem kell-e visszafizetni?
Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, hogy amennyiben a nyugdíjas egyéni vállalkozó keresőképtelen (betegállományban van), akkor nem kell megfizetnie a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az lenne a kérdésem, hogy ezt valamilyen formában (nyomtatványon) be kell jelentenie, vagy csak az 53-as bevallásban nulla értékkel vallja be azokat a hónapokat, amikor keresőképtelen volt, és megőrzi az orvostól kapott papírjait? Azt is szeretném megkérdezni, hogy amennyiben csak tört hónapban volt keresőképtelen, akkor milyen mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie arra a hónapra? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyéni vállalkozó. Alkalmazottja 2009 óta be van jelentve. Utolsó szerződés szerinti jövedelme bruttó 159 ezer forint volt. Az alkalmazott gyermeket szült, 2014.11.06-án visszajött dolgozni. Ekkor már a garantált bérminimum kétszerese, azaz 236 ezer forint bruttó munkabért kapott. 2014.11.17-én azonban veszélyeztetett terhesként betegállományba került. Szeretném megkérdezni, hogy a csecsemőgondozási díját és a gyed összegét milyen jövedelem alapján állapítják meg: 1. ha végig betegállományban lesz, 2. ha több mint 30 napra visszajön dolgozni, 3. ha 180 napra visszajön dolgozni? Válaszát várva. Weiszné Ulicska Anna
Tisztelt Szakértő! Heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó betegállományban van. Betegállománya tartósnak ígérkezik, betegsége miatt várhatóan a jövőben nem fogja tudni ellátni nehéz fizikai munkakörét. A foglalkoztató a megváltozott egészségi állapota miatt várhatóan nem tud munkát biztosítani a számára. Betegállománya alatt szeretne a munkáltató felmondani a munkavállalónak. Kérdésem, hogy a törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy betegállomány ideje alatt rendes felmondással a munkáltató felmondja munkaviszonyát a fenti dolgozónak.
Egy dolgozónak a cége felmondott. A felmondási idő lejárta előtt 4 nappal idegösszeomlással és szívpanaszokkal orvoshoz fordult, aki betegállományba vette. A cége a munka törvénykönyvére hivatkozva megtagadta a táppénz-igénylés továbbítását. Kérdésem az lenne, hogy valóban megszűnt-e a betegállományban lévők felmondási védelme, vagy úgy módosult, hogy a betegség alatt nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt, és csak a munkaképes állapot dátumával lép életbe a felmondás?
Mit jelent a védett kor, s a felmondási védelem miként jár hosszú betegállomány után? Olvasónk kérdésére Horváth Linda, az Adózóna munkjogásza válaszol.
Kirúghatnak-e bárkit azért, mert nem tájékoztatta főnökét arról, hogy beteg és emiatt nem dolgozik? Olvasói kérdésre Viszló László, a hvg.hu és az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték