Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    139 találat a(z) bekerülési érték cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Lakásbérbeadás tételes költségelszámolásával kapcsolatban merült fel az a kérdés, hogy ha a lakásomat éveken keresztül kiadtam, tételes költségszámolást választottam, aminek keretében az értékcsökkenést is bekalkuláltam, 5 évet meghaladóan eladom, ebben az esetben is hozzá kell adnom a bekerülési értékhez az évenként elszámolt értékcsökkenést? Mivel 5 év elteltével a lakás után már nem adóznék egyébként sem. Vagy ez a beszámítási kötelezettség csak az 5 éven belül eladott ingatlanoknál merül fel? Köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelemnél bérelt ingatlanon felújítást végeznek. A bérbeadóval kötött szerződés szerint a felújítást a bérlő végzi, de a „kivitelezési munkálatok költségeit X EUR + áfa/m2 összegig bérbeadó viseli (hozzájárulás)”. A vállalkozás több alvállalkozóval dolgoztat, a felújítás költségeit a 16-os főkönyvi számon gyűjti és aktiválja. A bérlő felé „felújítási hozzájárulás” címen, 27 százalékos áfával kiszámlázásra került a hozzájárulás összege, és árbevételként van kimutatva. A gazdasági tartalma a szerződésnek egyértelműen az, hogy a felújítás a vállalkozásnak a hozzájárulás mértékével kevesebb összegbe kerül, valószínűleg a bérbeadó aktiválja a rá eső részt a felújításból. Hogyan tudom ezt a tételt bekerülési érték csökkenéseként, és nem árbevételként kezelni? Hogyan érinti ez az ügylet az iparűzési adó alapját? Előre is köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. tartós részesedést szerzett egy ingatlannal rendelkező társaságban. Az ingatlannal rendelkező társaság szerzése után a NAV felé illetéket fizetett a kft. A kérdésem az, hogy a részesedés bekerülési értékébe beletartozik-e az illeték összege vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, (bruttó, a nettó értékről, mely kb. 7 millió forint, számviteli bizonylat készült) 5 millió forint az önrész, amely gépkocsibeszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lizingbeadó (5 millió forint, a nettó összeg a tőke), melyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint (ezt a szerződésben szintén meghatározták). A kérdésem, hogy a beszerzési értéke a tárgyi eszköznek tartalmazza-e a le nem vont áfá-t, vagyis mi a helyes bekerülési érték? Hogyan kell könyvelni havonta a le nem vonható áfát?

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztő! Egy kft. fejlesztési tartalékot képezett és most egy személygépkocsit vásárolna, de nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban, így fel lehet-e oldani a fejlesztési tartalékot? Ismereteim szerint a lízingbe adótól kapott számla, szerződés alapján a személygépkocsi értékét a beruházási számlán (16-os) veszem nyilvántartásba, majd a birtokbaadáskor könyvelem a 16-os számláról a 13-as számlára. Ez a bekerülési érték tartalmazza a maradványértéket is a le nem vonható áfával együtt. Jól gondolom-e? Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi számviteli kérdésben kérnénk szíveskedjék segítségünkre lenni. Filmgyártással és forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott %-a. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. A kérdésünk, hogy a megszerzett jog bekerülési értékének mit kell tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolni, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek? Köszönettel, Schmidtkáné Hartai Angela / EcoPartners Kft.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cég a telefonszolgáltatótól/internetszolgáltatótól kap készüléket 0 forintos vagy 1 Ft-os áron, hűségidő vállalásáért cserébe. Milyen bekerülési értékkel kell feltüntetni a könyvelésben a tárgyi eszközök között? És számolunk-e rá el értékcsökkenést? Illetve könyveléstechnikailag hogy néz ki a könyvelése soronként? A szállítói számla kedvezményét mivel szemben vonjuk le, mire könyveljük? Pl. a számlán az szerepel, hogy iPad 238 990 Ft és külön soron készülék kedvezmény 238 889 Ft. Ez utóbbit hova tesszük ha a TE-t a tényleges értéken könyveljük? Ezt a hűségidő megszegése esetén ráadásul gondolom vissza kell fizetni. Egyéb bevétel lesz és az rögtön Halasztott bevétel, ami a hűség lejártával oldható fel? És ha kap még 1 Ft-ért SIM kártyát, azt kell TE-ként aktiválni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy 3 éves kombájnba tönkrement a motor. A garancia 2 év volt. Az elmúlt év októberében motorcsere történt. Felújításként könyveltem. Az üzembehelyezés is megtörtént. Ez év májusában kaptunk egy jóváíró számlát a kombájn motor összegéből, mert megállapították, hogy az eredeti motor gyári hibás volt. A kérdésem az lenne, hogy a bekerülési értéket kell ezzel az összeggel csökkentenem vagy egyéb bevételként könyvelődik? A motorfelújítás fejlesztési tartalékot is érint. Válaszát előre is köszönöm

    Kérdés

    Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem a bekerülési érték meghatározására irányult volna: http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_22_Devizaban_beszerzett_targyi_eszko_wlf#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Művészeti tevékenységgel foglalkozó közhasznú egyesület tagja művészeti alkotást kíván adományként (ajándékként) az egyesület részére átadni. A művészeti alkotást a későbbiekben az egyesület értékesíteni szeretné, a befolyó összeget a működési költségek fedezetére kívánja fordítani. Kérdésem, hogy a művészeti alkotás bekerülési értékét hogyan kell meghatározni, értékesítéskor vállalkozási tevékenységnek kell-e minősíteni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben: Magánszemély 100 százalékban saját tulajdonú ingatlant értékesített 2016-ban 16 500 ezer forintért. 2009-ben az ingatlan 50 százalékban már az övé volt, a másik 50 százalékot a férje megvásárolta a sógornőtől. 2014-ben elváltak. 2015-ben vagyonmegosztás útján a volt férj 50 százalékos tulajdonát a házasság alatt szerzett vagyonként 25+25 százalékos arányban vették az egyezségbe. Mivel a volt férj 2009-ben bankhitelből vette meg a volt sógornőtől az 50 százalékot, a hitelt a házasság fennállása alatt közösen fizették, váláskor ez a hitel mint tartozás fennállt. A férj összesen 25 százalékos tulajdonrésze értékbecslés alapján 2 500 ezer forintot képviselt, a hiteltartozás összege közel 5 millió forint volt. Az egyezség során megállapodtak, hogy a volt férj tulajdonrésze a feleség tulajdonába kerül - ennek ellentételezéseként átvállalja egyedüli törlesztőként a fennálló hiteltartozást. Kérdés: Mennyi a levonható költség ebben az esetben? Helyes-e az a gondolatmenet, hogy az eladási árból - 16 500 ezer forint - levonásra kerül a házasságkötéskor már meglévő 50 százalékos érték, tehát 8 250 ezer forint, valamint a házassági vagyonmegosztáskor elismert házassági vagyonszerzéssel megszerzett 25 százalékot - vagyis 2 500 ezer forint, valamint a hitelátvállalással megszerzett maradék 25 százalékot, vagyis 2 500 ezer forintot? Válaszát - különös tekintettel a határidő közeledtére - mielőbb várjuk! Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha egy ingatlan felújításáról nincsenek meg a számlák, viszont az ingatlan értékesítésre kerül jóval magasabb áron, mint az adásvételi szerződésen szereplő bekerülési érték, akkor egy értékbecslővel elvégeztetett felméréssel lehet-e igazolni az értéknövekedés tényét az ingatlanon annak érdekében, hogy magasabb legyen az adószámításkor a bekerülési érték? Válaszát köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pénzmosási törvény, egyéni vállalkozó alvállalkozó

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Adómentes reprezentáció

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Átalányadózás

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media