Tisztelt Szakértő! A kérdésem a bekerülési érték meghatározására irányult volna: http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_22_Devizaban_beszerzett_targyi_eszko_wlf#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice
Tisztelt Szakértő! Művészeti tevékenységgel foglalkozó közhasznú egyesület tagja művészeti alkotást kíván adományként (ajándékként) az egyesület részére átadni. A művészeti alkotást a későbbiekben az egyesület értékesíteni szeretné, a befolyó összeget a működési költségek fedezetére kívánja fordítani. Kérdésem, hogy a művészeti alkotás bekerülési értékét hogyan kell meghatározni, értékesítéskor vállalkozási tevékenységnek kell-e minősíteni?
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben: Magánszemély 100 százalékban saját tulajdonú ingatlant értékesített 2016-ban 16 500 ezer forintért. 2009-ben az ingatlan 50 százalékban már az övé volt, a másik 50 százalékot a férje megvásárolta a sógornőtől. 2014-ben elváltak. 2015-ben vagyonmegosztás útján a volt férj 50 százalékos tulajdonát a házasság alatt szerzett vagyonként 25+25 százalékos arányban vették az egyezségbe. Mivel a volt férj 2009-ben bankhitelből vette meg a volt sógornőtől az 50 százalékot, a hitelt a házasság fennállása alatt közösen fizették, váláskor ez a hitel mint tartozás fennállt. A férj összesen 25 százalékos tulajdonrésze értékbecslés alapján 2 500 ezer forintot képviselt, a hiteltartozás összege közel 5 millió forint volt. Az egyezség során megállapodtak, hogy a volt férj tulajdonrésze a feleség tulajdonába kerül - ennek ellentételezéseként átvállalja egyedüli törlesztőként a fennálló hiteltartozást. Kérdés: Mennyi a levonható költség ebben az esetben? Helyes-e az a gondolatmenet, hogy az eladási árból - 16 500 ezer forint - levonásra kerül a házasságkötéskor már meglévő 50 százalékos érték, tehát 8 250 ezer forint, valamint a házassági vagyonmegosztáskor elismert házassági vagyonszerzéssel megszerzett 25 százalékot - vagyis 2 500 ezer forint, valamint a hitelátvállalással megszerzett maradék 25 százalékot, vagyis 2 500 ezer forintot? Válaszát - különös tekintettel a határidő közeledtére - mielőbb várjuk! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingatlan felújításáról nincsenek meg a számlák, viszont az ingatlan értékesítésre kerül jóval magasabb áron, mint az adásvételi szerződésen szereplő bekerülési érték, akkor egy értékbecslővel elvégeztetett felméréssel lehet-e igazolni az értéknövekedés tényét az ingatlanon annak érdekében, hogy magasabb legyen az adószámításkor a bekerülési érték? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna Szakértő! Örökléssel vagy ajándékozással szerzett lakóingatlan esetében is lehet 2%-os értékcsökkenést elszámolni, ha az új tulajdonos bérbe adja azt tételes költségelszámolással? Ha igen, akkor ez esetben a bekerülési érték a közjegyző által, illetve az ajándékozási szerződésben meghatározott érték? Köszönettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Tisztelt Szakértő! Cégünk a 2016. évtől új tárgyi eszköz szoftvert vezetett be. Előtte manuálisan kartonokon vezettük az amortizációt, és egy összefoglaló táblázat segítségével számoltuk el az értékcsökkenést. Több nagy értékű ingatlanra részben fejlesztési tartalékot használtunk fel. Ezeknek az eszközöknek az adótörvény szerinti écs-jét nem a teljes bekerülési értékre számoltuk ki, hanem csak a tartalékkal csökkentett összegre. Évekig volt könyvvizsgálat nálunk, és mindig megfelelt ez a módszer. Most a gépi program bevezetésekor a gép a teljes bekerülési értékre számolta ki az adótörvény szerinti écs-t is. A tao 1. melléklet 12. pontja szerint ez helyes. Kérdésem: 2016. évtől, az új tárgyi eszköz program bevezetésére hivatkozva, változtathatok-e az elszámolás módszerén, és az eddig csak a különbözetre számolt tao szerinti écs helyett, 2016. évtől a teljes bekerülési értéket számolnám a tao szerinti écs-t is, ahogyan a gépi program számolja, minden érintett tárgyi eszköznél? Természetesem a számviteli politikámat e szerint módosítanám, azzal a megjegyzéssel, hogy ha az adott eszköz tao szerinti maradvány bekerülési értéke 0-ra csökken, utána már nem számolok tovább tao szerinti écs-t. Köszönöm megtisztelő figyelmét, várom a válaszukat.
Egy kft. méhészettel kezdett foglalkozni. Kérdésem a méhcsaládok elszámolására irányul. Annyit sikerült kiderítenem, hogy a taoban és számvitelben tenyészállatként kell kezelnem. Kérdéseim: kell-e a 6/7 számlaosztályokat használnom. Bekerülési értéknek elég a vásárlási érték, vagy mást is figyelembe kell vennem? Az év végén megmaradt méznek hogyan számolom ki az önköltségét? Milyen költségeket veszek figyelembe a méheknél, melyek beleszámolhatók az önköltségbe (pl. utaztatási, gyógyszerezési, stb. költségek)? Van-e olyan szakkönyv, amiben részletesen utána tudok nézni ennek a kérdéssornak? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság (kft.) magánszemélytől megvásárolja a cégének 100 százalékos üzletrészét. A magánszemély az üzletrész bekerülési értékeként – tekintettel arra, hogy a vállalkozást saját maga alapította – a társaság törzstőkéjét határozta meg. Az üzletrész adásvételi szerződésében meghatározott eladási árat a felek három részletben számolják el: az első részlet a szerződés aláírásakor aktuális, a második részlet egy év múlva, míg a harmadik részlet három év múlva esedékes. Kérdés, hogy melyik részletből kell levonni a bekerülési értéket a jövedelem meghatározásához? A tulajdonszerzés és a cégbírósági bejegyzés az adásvételi szerződéskor megtörténik.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás személyautót vásárolt saját célra. A gépjármű javításra szorul ahhoz hogy le tudják vizsgáztatni. Alkatrészeket vásároltak az autóhoz, amelyeket maguk építenek be, mert autószereléssel is foglalkoznak. Az autó csak le vizsgáztatás, vámolás után kerül aktiválásra. Azt szeretném tudni, hogy az alkatrészek a gépjármű bekerülési értékét növelik? A javításra kell elszámolnom bármilyen tételt, és ha igen, számvitelileg hova kell könyvelnem? A cégautóadót az első alkatrész számlájától kell figyelembe vennem vagy az aktiválástól? Én úgy értelmezem, hogy az első költség számlától. Ebben az esetben az abból levonható gépjárműadót milyen időpontól vehetem figyelembe, hiszen azt csak a forgalmi megkapásától számolják? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy nyereményjátékon nyert egy kis haszongépjárművet. A közjegyzői okiratban fel van tüntetve az értéke (8 millió forint), és az, hogy az ajándéksorsoláshoz kapcsolódó nyeremények után fizetendő a szervezőt terhelő adót a szervező fizeti, míg minden egyéb a nyeremények után vagy azok átvételéből a nyertes nevére történő átruházásból, valamint a nyeremény további fenntartásából és üzemeltetéséből eredő mindenféle adó, járulék vagy egyéb díj megfizetésének kötelezettségét a nyertes viseli. Kérdésem, hogy milyen értéken kell nyilvántartásba venni és milyen adó és egyéb fizetési kötelezettsége van a vállalkozásnak? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília
Egy nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság részére egy beszerzési csoport tagja, a csoport többi tagjának jóváhagyásával lehetővé teszi a csoporthoz való csatlakozást. A csatlakozás feltételeit a már csoporttag gazdasági társaság és a csoportba belépő gazdasági társaság szerződésben rögzítik. A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság a szerződés alapján az alábbi előnyhöz jut: – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek; – jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos kondíciós elemekre, úgy mint például utólagosan kapott bónuszok, bolti marketingdíjak stb.; – az áru értékesítését segítő, a csoport rendelkezésére álló információkat megkapja. A szerződés szerint a csatlakozást lehetővé tevő, a csoport többi tagjánál a belépéshez történt hozzájárulást kiküzdő csoporttag gazdasági társaság, a belépő társaság részére, a belépéssel járó, fentiekben bemutatott előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult. A szerződés szerint a szolgáltatási jutalék összege, a csoporttagként naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. Kérdés: A fentiekben bemutatott szolgáltatási jutalék összege, mint egy komplex szolgáltatás ellenértéke – a 2000. évi C. törvény 47-51. paragrafusainak előírása szerint – a csoporttagként beszerzett áru bekerülési értékébe beszámító tétel, vagy a tárgyidőszak termelési költsége, mint igénybe vett szolgáltatás? Köszönettel: Fehér Andrásné
Valutaváltás esetén az átváltási bizonylaton szereplő kezelési költség a valuta bekerülési értékét képezi vagy a költségek között kell nyilvántartani?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant vásárol, melyet székhelyként szeretne használni. Az adásvételi szerződés szerint ez egy 1708 m2 alapterületű lakóház, udvar megnevezésű ingatlan, melynek teljes vételára 9 millió forint. A lakóház alapterülete 73 m2. Kérdésem az: 1. Lehet-e az ingatlant egyként kezelni és a számviteli nyilvántartásban ingatlanként szerepeltetni? 2. Ha nem, és meg kell bontani lakóház és udvarra, szakvélemény szükséges, vagy elegendő egy nyilatkozat, melyen meg van bontva, minek mi az értéke? Köszönettel: Filip Emese
Az azonos címmel feltett kérdésre adott válaszra szeretnék visszatérni. A törvény 7 § z) pontja által említett "térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési érték" fogalmánál a bekerülési érték nem azonos a cégem által nyilvántartott közvetlen önköltséggel esetleg? Köszönöm, CsK
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték