Tisztelt Szakértő! Kft. személyautót lízingel, nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A kérdésem az lenne, hogy a lízingszerződésben meghatározott nettó maradványértékre eső áfa növeli-e az eszköz aktiváláskori bekerülési értékét?
Egy nonprofit gazdasági társaság által működtetett színház a következő évadban színpadra állított előadásainak előző évben felmerült közvetlen költségeit a mérlegben a készletek között szerepelteti. Kérdésként merül fel, hogy a következő évi produkciók jegyeladásaihoz kapcsolódó jutalék része lehet-e a készlet bekerülési értékének, vagy a felmerülés évében kell költségként elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú alapítvány az általa működtetett és tulajdonában lévő emlékházhoz adományként kapott egy új épületet. Egy helyi építőipari cég építette fel, és a kész épületet az alapítványnak adta. Az épület a Földhivatalban is az alapítvány neve alá került. Kérdésem, hogy kell ezt az ügyletet helyesen lekönyvelni. Az épület bekerülési értékén bekerül az eszközei közé és évente értékcsökkenést számolok el. Egyéb bevételként lekönyvelem a bekerülési értéket, és rögtön el is határolom, és mindig csak az értékcsökkenés nagyságával egyezően oldom fel az elhatárolt bevételt évenként? Vagy az egész bekerülési értéket elszámolom bevételként? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Belföldi beruházási szállító devizában kiállított számlájának kiegyenlítésekor árfolyamkülönbözet keletkezett. Módosítja-e az árfolyamkülönbözet a bekerülési értéket? A szállító számláját finanszírozásra benyújtottuk a banknak. A lehívási értesítővel együtt szerződés szerint az átutalási megbízást is megküldtük. A bank a hitelt devizaszámlánkra folyósította (a számla nettó értékének meghatározott százalékában), és teljesítette is ugyanazon a napon az átutalási megbízást. Devizakészlettel fedezett vagy nem fedezett-e jelen esetben a szállítói kötelezettség? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy a hitel folyósítása nélkül volt-e, lett volna-e fedezet a devizaszámlán a szállítói számla kiegyenlítéséhez? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem hitelből vásárolt egy ingatlant, amit szeptember 1-től bérbe is ad. Kérdésem, hogy a bekerülési értéknek meddig képezi részét a fizetendő kamat, ha már bérbe adta az ingatlant, de még a felújítás nem fejeződött be és folyamatosan zajlanak a felújítási munkálatok. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nagy értékű beruházást hajt végre nyílt közbeszerzési eljárás keretében, melyet saját forrásból, pályázati támogatásból (melyhez előfinanszírozási hitelt vesz igénybe), valamint beruházási hitelből valósít meg. A beruházás több különböző nagy értékű gép beszerzéséből áll, melyeket eltérő időpontokban helyeznek üzembe. A hiteleket különböző időpontokban hívják le, mivel előlegeket, részszámlákat és végszámlákat is fizetnek belőle. Az alábbi közbeszerzési eljárás miatt felmerülő költségek közül melyeket kell a bekerülési értékbe beszámítani, és milyen arányban kell megosztani a gépek között, mivel egyedileg a tárgyi eszközökhöz nem rendelhetőek: - hitelbiztosítéki nyilatkozat - hitelbiztosítéki nyilatkozat zálogbejegyzés - hitelbiztosítéki nyilatkozat módosítási díj - hirdetmény ellenőrzés eljárási díja (MÁK) - hitelbírálati díj beruházási hitelhez - hitelbírálati díj előfinanszírozási hitelhez - rendelkezésre tartási jutalék beruházási hitelhez - rendelkezésre tartási jutalék előfinanszírozási hitelhez - hitelkamat beruházási hitelhez - hitelkamat előfinanszírozási hitelhez - jogi szolgáltatás és közbeszerzési tanácsadás díja Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje esetén a társaság az 50 százalékos áfalevonási átalányt választja. Ez esetben a személygépkocsi bekerülési értékének a részét (és így az értékcsökkenés alapját) fogja képezni a le nem vonható áfarész? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2011-ben megszűntette vállalkozását. Akkor a bevallásban kimutatott záró készlet 196 700 forint volt. Most új vállalkozást indított, és ebből a megmaradt árukészletből szeretne értékesíteni. Milyen módon teheti ezt meg? Az áruk számlája már nem áll rendelkezésre, illetve az elmúlt évek miatt már az értékük sem ugyanannyi, mint megszűnéskor volt. Mivel igazolható a bekerülési érték? Elegendő, ha saját maga felvesz egy jegyzőkönyvet, melyben tételesen felsorolja az árukat és kb. összeget mint bekerülési érték? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdés pontosítása érdekében a következő kiegészítést teszem: Az elvégzett felújítás forrása a tagok befizetése (amelyet több éven át fizettek), valamint a megpályázott állami támogatás. A felújítás tényleges bekerülési értéke alatta maradt a tervezett összegnek. A pályázott állami támogatás és a tagi befizetés összege a tervezett értékre számítva került meghatározásra. A tagi befizetések több év alatt folytak be, ezen időszak áthidalására a lakásszövetkezet hitelt vett fel, melyet a tagi befizetésekből törlesztett később vissza. A megkapott állami támogatás összege – igazodva a bekerülési érték alacsonyabb értékéhez – kisebb volt a pályázott értéknél. A tagi befizetések összege az eredeti összegben került meghatározásra. Gyakorlatilag ebből adódott az a helyzet, hogy a halasztott bevételként elszámolt érték meghaladja a megvalósított munka bekerülési értékét, és az évente felszabadított összeg magasabb az értékcsökkenés éves összegénél. A tagok felé visszafizetés nem történt.
Tisztelt Szerkesztőség! Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a kezdő lízingdíj le nem vonható áfarésze a tárgyi eszköz bekerülési értékébe kerül, vagy a le nem vonható 86 egyéb ráfordítások közé kell könyvelni? Köszönettel: Budai Krisztina
Szeretnék segítséget kérni a következő esetre vponatkozóan. Magánszemély vásárolt egy ingatlant 2015. évben 20 millió forintért, majd ráépít, bővíti, de számlája nincs semmiről. Eladja az ingatlant 2018. évben 120 millió forintért. A kérdésem az lenne, hogy mi lesz ebben az esetben a bekerülési érték, választhatja a bevétel 75 százalékát kitevő költségelismerést? Nagyon sok vita van abból, hogy ha a magánszemélynek kedvezőbb a 75 százalékos költségelismerés, akkor azt szeretné választani. Van-e erre vonatkozóan valamilyen jogszabály, ahol egyértelműen leírják, hogy mikor lehet a 75 százalékos költségelismerést választani?
Egy cég üzletrészét a vevő, cég, magánszemély tulajdonostól vásárolja meg opciós vételi szerződés keretében. A vevő 4 éven át havonta meghatározott összeget fizet az üzletrész tulajdonosának. Az opciós díj kifizetésekor a vevőnek van-e adómegállapítási kötelezettsége? Az adó megállapításának mi a jogszabályi háttere és hogyan történik? A üzletrész bekerülési értéke az eladónál mikor vehető figyelembe?
Tisztelt Szakértő! Van egy áfakörös cég, amely vásárol egy kávéfőzőt, ennek az áfáját nem helyezzük levonásba. A kérdésem az lenne, hogy a le nem vont áfarész a bekerülési értékbe megy, vagy az egyéb ráfordítások közé?
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék az alábbi ügyben. Egy ügyfél megvásárolt egy olyan gazdasági társaságot, amely kiválással jött létre. A volt könyvelője a tárgyi eszközöket úgy vette nyilvántartásba, ahogy a jogelődben volt (pl. bekerülési érték 800 ezer, eddig elszámolt értékcsökkenés 700 ezer), nem pedig a vagyonleltár szerinti értéken (ami a példa szerint 100 ezer). Mi a helyes eljárás, kiválás esetén a kiváló társaság eszközeinek bekerülési (bruttó) értéke a jogelőd társaság eszközeinek nettó értékével megegyezik, vagy úgy kerül a kiválással létrejövő cégbe, ahogy a jogelődben volt? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Ügyfelem ('A" Kft.) vett egy részesedést "B" Kft.-ben egy magánszemélytől. "B" Kft. társasági szerzőse szerint a részesedés 22 millió forint, azonban 'A" Kft. "csak" 21 millió forintot fizetett érte. Erősítsen meg kérem, hogy a könyvekben és a beszámolóban bekerülési értéken, azaz 21 millió forinton kell nyilvántartanom 'A" Kft.-ben! Köszönöm szépen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték