Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    134 találat a(z) bekerülési érték cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2011-ben megszűntette vállalkozását. Akkor a bevallásban kimutatott záró készlet 196 700 forint volt. Most új vállalkozást indított, és ebből a megmaradt árukészletből szeretne értékesíteni. Milyen módon teheti ezt meg? Az áruk számlája már nem áll rendelkezésre, illetve az elmúlt évek miatt már az értékük sem ugyanannyi, mint megszűnéskor volt. Mivel igazolható a bekerülési érték? Elegendő, ha saját maga felvesz egy jegyzőkönyvet, melyben tételesen felsorolja az árukat és kb. összeget mint bekerülési érték? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdés pontosítása érdekében a következő kiegészítést teszem: Az elvégzett felújítás forrása a tagok befizetése (amelyet több éven át fizettek), valamint a megpályázott állami támogatás. A felújítás tényleges bekerülési értéke alatta maradt a tervezett összegnek. A pályázott állami támogatás és a tagi befizetés összege a tervezett értékre számítva került meghatározásra. A tagi befizetések több év alatt folytak be, ezen időszak áthidalására a lakásszövetkezet hitelt vett fel, melyet a tagi befizetésekből törlesztett később vissza. A megkapott állami támogatás összege – igazodva a bekerülési érték alacsonyabb értékéhez – kisebb volt a pályázott értéknél. A tagi befizetések összege az eredeti összegben került meghatározásra. Gyakorlatilag ebből adódott az a helyzet, hogy a halasztott bevételként elszámolt érték meghaladja a megvalósított munka bekerülési értékét, és az évente felszabadított összeg magasabb az értékcsökkenés éves összegénél. A tagok felé visszafizetés nem történt.

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a kezdő lízingdíj le nem vonható áfarésze a tárgyi eszköz bekerülési értékébe kerül, vagy a le nem vonható 86 egyéb ráfordítások közé kell könyvelni? Köszönettel: Budai Krisztina

    Kérdés

    Szeretnék segítséget kérni a következő esetre vponatkozóan. Magánszemély vásárolt egy ingatlant 2015. évben 20 millió forintért, majd ráépít, bővíti, de számlája nincs semmiről. Eladja az ingatlant 2018. évben 120 millió forintért. A kérdésem az lenne, hogy mi lesz ebben az esetben a bekerülési érték, választhatja a bevétel 75 százalékát kitevő költségelismerést? Nagyon sok vita van abból, hogy ha a magánszemélynek kedvezőbb a 75 százalékos költségelismerés, akkor azt szeretné választani. Van-e erre vonatkozóan valamilyen jogszabály, ahol egyértelműen leírják, hogy mikor lehet a 75 százalékos költségelismerést választani?

    Kérdés

    Egy cég üzletrészét a vevő, cég, magánszemély tulajdonostól vásárolja meg opciós vételi szerződés keretében. A vevő 4 éven át havonta meghatározott összeget fizet az üzletrész tulajdonosának. Az opciós díj kifizetésekor a vevőnek van-e adómegállapítási kötelezettsége? Az adó megállapításának mi a jogszabályi háttere és hogyan történik? A üzletrész bekerülési értéke az eladónál mikor vehető figyelembe?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van egy áfakörös cég, amely vásárol egy kávéfőzőt, ennek az áfáját nem helyezzük levonásba. A kérdésem az lenne, hogy a le nem vont áfarész a bekerülési értékbe megy, vagy az egyéb ráfordítások közé?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék az alábbi ügyben. Egy ügyfél megvásárolt egy olyan gazdasági társaságot, amely kiválással jött létre. A volt könyvelője a tárgyi eszközöket úgy vette nyilvántartásba, ahogy a jogelődben volt (pl. bekerülési érték 800 ezer, eddig elszámolt értékcsökkenés 700 ezer), nem pedig a vagyonleltár szerinti értéken (ami a példa szerint 100 ezer). Mi a helyes eljárás, kiválás esetén a kiváló társaság eszközeinek bekerülési (bruttó) értéke a jogelőd társaság eszközeinek nettó értékével megegyezik, vagy úgy kerül a kiválással létrejövő cégbe, ahogy a jogelődben volt? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Ügyfelem ('A" Kft.) vett egy részesedést "B" Kft.-ben egy magánszemélytől. "B" Kft. társasági szerzőse szerint a részesedés 22 millió forint, azonban 'A" Kft. "csak" 21 millió forintot fizetett érte. Erősítsen meg kérem, hogy a könyvekben és a beszámolóban bekerülési értéken, azaz 21 millió forinton kell nyilvántartanom 'A" Kft.-ben! Köszönöm szépen.

    Kérdés

    Egy vállalkozás 24 hónapos futamidővel nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy személygépjárműre. A nettó vételár + járulékos költségeket aktiválta és a futamidővel arányos használati időt meghatározva értékcsökkentette. Maradvényértéknek a szerződésben meghatározott nettó maradványértéket rögzítette. Előzetes tervei szerint a futamidő végén nem vásárolta volna meg, de időközben úgy alakult, hogy mégis élni kíván vételi opciós jogával. Kérdésem az lenne, hogy a maradványértékre jutó áfa összegét rá kell-e utólag aktiválni a gépjármű bekerülési értékére vagy egyéb ráfordítás lesz? Köszönettel:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt elektromos személygépkocsit céges autónak. Az esetleges magánhasználatot minden esetben befizeti a cég számlájára. Kérdésem, hogy az autó bekerülési értékét, mint adóalapot csökkentő tételt, figyelembe lehet-e venni? Üdvözlettel: Horváth Klára

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Lakásbérbeadás tételes költségelszámolásával kapcsolatban merült fel az a kérdés, hogy ha a lakásomat éveken keresztül kiadtam, tételes költségszámolást választottam, aminek keretében az értékcsökkenést is bekalkuláltam, 5 évet meghaladóan eladom, ebben az esetben is hozzá kell adnom a bekerülési értékhez az évenként elszámolt értékcsökkenést? Mivel 5 év elteltével a lakás után már nem adóznék egyébként sem. Vagy ez a beszámítási kötelezettség csak az 5 éven belül eladott ingatlanoknál merül fel? Köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelemnél bérelt ingatlanon felújítást végeznek. A bérbeadóval kötött szerződés szerint a felújítást a bérlő végzi, de a „kivitelezési munkálatok költségeit X EUR + áfa/m2 összegig bérbeadó viseli (hozzájárulás)”. A vállalkozás több alvállalkozóval dolgoztat, a felújítás költségeit a 16-os főkönyvi számon gyűjti és aktiválja. A bérlő felé „felújítási hozzájárulás” címen, 27 százalékos áfával kiszámlázásra került a hozzájárulás összege, és árbevételként van kimutatva. A gazdasági tartalma a szerződésnek egyértelműen az, hogy a felújítás a vállalkozásnak a hozzájárulás mértékével kevesebb összegbe kerül, valószínűleg a bérbeadó aktiválja a rá eső részt a felújításból. Hogyan tudom ezt a tételt bekerülési érték csökkenéseként, és nem árbevételként kezelni? Hogyan érinti ez az ügylet az iparűzési adó alapját? Előre is köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. tartós részesedést szerzett egy ingatlannal rendelkező társaságban. Az ingatlannal rendelkező társaság szerzése után a NAV felé illetéket fizetett a kft. A kérdésem az, hogy a részesedés bekerülési értékébe beletartozik-e az illeték összege vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, (bruttó, a nettó értékről, mely kb. 7 millió forint, számviteli bizonylat készült) 5 millió forint az önrész, amely gépkocsibeszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lizingbeadó (5 millió forint, a nettó összeg a tőke), melyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint (ezt a szerződésben szintén meghatározták). A kérdésem, hogy a beszerzési értéke a tárgyi eszköznek tartalmazza-e a le nem vont áfá-t, vagyis mi a helyes bekerülési érték? Hogyan kell könyvelni havonta a le nem vonható áfát?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Könyvvizsgálatra való kötelezettség 2025. évben

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Értékpapír könyvelése

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    EU-ban munkaviszony, itthon egyéni vállalkozó és munkavállaló

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media