Tisztelt Szakértő Osztrák cég Magyarországon dolgoztatna építőiparban, milyen bejelentési kötelezettségei vannak, hogyan kell adóznia, ha van fióktelep, és, ha nincs? A munka végzése meghaladja a 183 napot. Szükséges-e kiküldetési nyomtatvány, van-e valamilyen előírás a bérrel kapcsolatban, s mennyi járulékot kell fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen segíteni a következő kérdés értelmezésében! Ügyfelem kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó. Áfa alá is bejelentkezett az általános szabályok szerint. A 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség terheli azon személyekről, akiktől származó bevétele egy gazdasági éven belül meghaladja az egymillió forintot. Kérdéseim a következők: – Pontosan mely vállalkozói csoporttól származó bevételre vonatkozik ez a bejelentési kötelezettség (egyéni vállalkozó, bt., kft. stb.)? – Ha az egyéni vállalkozás év közben jött létre, akkor az egymillió forintot időarányosan kell kiszámítani? – Ha a bejelentési kötelezettség fennáll, milyen nyomtatványon kell megtenni, és mikor a bejelentést? – Mivel a számláit áfatartalommal állítja ki, az egymillió forintot a nettó vagy a bruttó összeg alapján kell megállapítani? Segítségét előre is köszönöm!
Mikor, hogyan köteles bejelenteni a munkavállaló a keresőképtelenségét, és milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak beteg dolgozójával kapcsolatban, s mit jelent az általános elvárhatóság követelménye?
Egy most alakított bt.-ben a beltag a szomszédos Ausztriában dolgozik heti 40 órás munkaviszonyban, kikéri az A1-es igazolást. A társaság képviseletét megbízási jogviszonyban látja el. A megbízási díj összege: 5 000 forint. A minimálbér 30 százalékát nem haladja meg ez az összeg, be kell-e jelenteni a T1041-sen? A kültag egy 1951-ben született hölgy, aki nyugdíjban részesül; őt be kell-e jelenteni?
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkavállalóit átveszi egy másik cég munkáltatói jogutódlással. Mi ilyenkor a teendő a munkaviszonyok lezárásával kapcsolatosan? Ki kell-e adni munkaügyi papírokat? Ha jól értettem, a T1041-es nyomtatványt az átvevőnek kell benyújtani – nekünk van-e a NAV felé jelenteni valónk? Milyen papírokat kell kiadni a munkavállalónak? Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági művelésű terület (szőlő, szántó) telephelynek minősül-e, és van-e bejelentési kötelezettsége a vállalkozásnak? Köszönettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! A Magyar Közlöny 77. számában megjelent egy törvénymódosítás a biztosítottak bejelentését illetően. Azt írja, hogy az Art. 16. § 4. bekezdése 2016. január 1-jétől bővül azzal, hogy a biztosítottak bejelentésének tartalmaznia kell majd iskolai végzettségre, szakképzettségre vonatkozó adatokat is. Úgy fogalmaz, hogy ez a kötelezettség kiterjed a munkáltatóra és a kifizetőre is. Ez azt jelenti, hogy a megbízásos jogviszonyban állókra is így kell majd biztosítottbejelentést tenni? És a külföldiekre? Nálunk sok olyan megbízásos van, aki külföldi, de még az illetőségigazolást is nehéz tőlük beszerezni, nemhogy az iskolai oklevelük számát...
Tisztelt Szakértő! Az art. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató adóazonosító jel megképzésének kérésével a munkavállalalót bejelentse, és később, ha a munkavállalónak már van adóazonosító jele, akkor utólag még egyszer bejelentse őt. Ehhez képest az egyik cég így járt el. 1. Adóazonosító jel nélkül a munkavállalót bejelentette. 2. Hiánypótlási felhívást kapott a 1041-es kiegészítésére. Ez megtörtént, az ismételt bejelentéssel egyidejűleg. A cég egy későbbi ellenőrzés kapcsán fekete foglalkoztatás miatt 100 ezer forint bírságot kapott. Azzal indokolta a NAV a döntését, hogy utólag lett bejelentve. Az adóellenőrt nem érdekelte, hogy nem volt adóazonosító jel, és mégis megtörtént a bejelentés. Csak a 2. bejelentést fogadta el, ott pedig arra hivatkozott, hogy visszamenőleges bejelentés történt. Kétszer fellebbeztünk, mindent becsatoltunk, lépésenként leírtuk az általunk követett eljárást, de hiába. Azt írták, hogy ezek után lehet bírósághoz fordulni. Nos, ez nem történt meg, de akkor is ez felháborító. Mit kellett volna tennünk ebben az esetben, hogy a NAV észrevegye magát? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a 15T201T jelű adatlapon vagy más adatlapon be kell-e jelentenem a cégek tulajdonosi állományában történt változást? Üdvözlettel: Uchály Andrea
Gazdasági társaság rendelkezik egy használaton kívüli épülettel, melyet bérbeadással kíván hasznosítani. A társaság áfakörös, pénzforgalmi áfás. Kérdésem az, hogy hogyan, milyen módon kell a bérbeadásról szóló számlát kiállítani, ha a bérbevevő vissza kívánja igényelni a számlában szereplő adót? Milyen bejelentési és egyéb kötelezettsége keletkezik a bérbeadó társaságnak?
Egy kft. internetes kereskedelemmel foglalkozik, kiskereskedelmi egysége nincs, pénztárgéppel nem rendelkezik. Magánszemélyeket is kiszolgál a cég. Utánvétes postai küldeménnyel szállíttatja ki a kft. a csomagokat, melyekhez számítógéppel előállított számlákat csatol. Kérdésem, hogy amikor a cég székhelyével azonos településen lakik a vevő magánszemély, akkor a cég vezetője (aki egyben a cég alkalmazottja is) saját gépjárművével kiszállíthatja-e a csomagot és készpénzzel fizethet-e a vevő ebben az esetben? Amennyiben igen, van-e jelentési kötelezettsége a kft.-nek a NAV felé a PTGSZLAH-n vagy más adatlapon?
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünknél egy új munkavállalóval havi 2 órás munkaviszonyra kötöttek szerződést. A T1041-es nyomtatványon hogyan tudom bejelenteni, ha a heti átlag 0,46 órára jön ki? A program nem tudja kezelni a tizedest. Válaszukat előre is köszönjük.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a szüneteltetés kezdetekor a NAV-hoz milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Cégünk által vásárolt személygépkocsit bérbe szeretnénk adni egy másik vállalkozásnak, határozatlan időre, havonta számlázott bérleti díj ellenében. Kérdésem, hogy ezt a tevékenységet be kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszát megköszönve, tisztelettel: Kissné
A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték