587 találat a(z) bejelentési kötelezettség cimkére
Súlyos bírságra számíthatnak a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetők
Cikk
Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt, amelynek értelmében 2019. január 1-jétől külföldi befektetők meghatározott köre a stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokban csak az illetékes miniszternek történő bejelentés megtételét és a bejelentés miniszter által történő visszaigazolását követően szerezhet tulajdonrészt, illetve befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A bejelentési kötelezettség elmulasztása milliós bírságot vonhat maga után – összegzi a szabályozást az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Ajándék pénz az anyavállalattól: van-e illeték, be kell-e jelenteni?
Cikk
Kell-e ajándékozási illetéket fizetni a külföldi anyavállalattól kapott pénzeszköz után és be kell-e jelenteni a NAV-nak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Eltérő üzleti év bejelentése és kötelezettségei
Kérdés
Az eltérő üzleti év vonatkozásában bejelentési és egyéb kötelezettséggel kapcsolatban 2018. 8. 23-án megjelent, Kocsis Zoltán által adott szakértői válasz nem ad számomra megfelelő segítséget. https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_14_Eltero_uzleti_ev_bejelentese_pyh Biztos, hogy van bejelentési kötelezettség az adóhatóság felé? A változásbejelentő nem tartalmaz ilyen sort, lehetőséget. Akkor hogyan? Az adómegállapításra, -bevallásra és -fizetési kötelezettségre vonatkozó Art. 6. számú mellékletet nem találtam (csak 3 melléklet van). Lehetne esetleg az eredeti kérdező által feltett konkrét kérdésekre is válaszolni?
Kapcsolt vállalkozás – bejelentési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott két cég, amelyek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az egyik cég a másiknak készpénzben nagyobb összegű kölcsönt adna. Kérdésem, hogy ezt a gazdasági eseményt a hatóság felé jelenteni kell-e az alábbiakat figyelembe véve: 1) kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyletről, 2.) 1 millió forintot meghaladó készpénzkölcsönről van szó? Válaszát előre is köszönöm!
Ekáer – garanciális csere
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magyarországi adóalany, aki Olaszországból szerzett be korábban termelőberendezéseket, melyek ekáerbejelentési kötelezettséget vontak maguk után. Ennek ügyfelem eleget is tett, az ügylet itt le is záródott volna, de a berendezések meghibásodtak, és az olasz beszállító garanciális cserét kínált fel. Ügyfelem visszaszállítja Olaszországba a hibás berendezéseket, és ezek helyett újakat szállít Magyarországra, sőt, az eredeti darabszámnál több berendezést fog szállítani, de azok is a garanciális vállalás részeként érkeznek, számlázásra és fizetésre már nem kerül sor, az áruk csak szállítólevéllel fognak mozogni. Kérdésem, hogy a meghibásodott berendezések visszaszállítása és/vagy a csereberendezések behozatala ekáerbejelentési kötelezettséget fog-e maga után vonni, ha egyéb paraméterei alapján a kötelezettség fennállna (érték és tömeg alapján), de nem fog hozzá számla kapcsolódni, mert csak garanciális cseréről van szó? Segítségét előre is köszönöm.
2 millió forintos összeghatár bejelentésének eltörlése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó, aki alanyi adómentes, vesz a vállalkozása céljából egy ingatlant egy kft.-től. A vételárból 10 millió forint készpénzben lenne teljesítve. Az megállapításra került már, hogy erre az ügyletre az 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát nem vonatkozik, mert az alanyi adómentes egyéni vállalkozó nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezett. Az is megállapítást nyert, hogy az Art. 2018.01.01-től hatályos új változata szerint egy ilyen ügylet már nem bejelentésköteles a NAV felé (a 2 millió forint feletti készpénzforgalom bejelentési kötelezettsége megszűnt). Azonban az egyik NAV ügyintéző azt mondta, hogy csak a bejelentési kötelezettség szűnt meg, attól még tilos a 2 millió forint feletti készpénzforgalom Magyarországon (tehát ha egy ilyen eset kiderül, bírságolnak, viszont bejelentési kötelezettség nincs, mert nem kötelezik az adózókat arra, hogy tegyenek bejelentést önmagukra, hogy szabályt szegtek, és a NAV bírságolja meg őket). Mivel azonban nem találtunk ilyen szabályt, újra felhívtuk a NAV-ot. Az másik NAV ügyintéző már nem tudott ilyen szabályról. Ezért a kérdésünk az, hogy létezik-e ilyen szabály, és ha igen, akkor hol találjuk meg, pontosan hogyan szól. Előre is köszönjük válaszát!
Itt a NAV legújabb listája a feketén foglalkoztatókról
Cikk
Nyilvánosságra hozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók legfrissebb feketelistáját, amelyen összesen 4093 foglalkoztató virít. Közülük 320 munkaadót ismételten, a korábbival azonos és ugyanazon telephelyen elkövetett jogsértés miatt sújtott bírsággal az adóhatóság, illetve a bíróság.
Pénzforgalmi áfa – 100 ezer forint jelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Százezer forint áfát elérő számlákról egy pénzforgalmi áfás vállalkozásnál a kifizetés időszakában, vagy a számlateljesítés időszakában kell adatot szolgáltatni? Köszönettel.
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, kell-e jelenteni a lemondott osztalék összegét a NAV-nak? Ha igen, hogyan? Köszönöm: Kerestély Anna
Bejelentési kötelezettség 2 millió forint felett
Kérdés
Harmadik országbeli magánszemélynek történő értékesítés esetén van-e bejelentési kötelezettség, ha az ellenérték akár 2 millió forintot meghaladó? Vegyi árukról van szó, és megkapja a cég a CMR okmányokat. Valamint jogos-e, ha 0 forintos áfával számláznak?
Kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettsége pontról pontra
Cikk
A kapcsolt vállalkozásoknak rendkívüli bejelentési kötelezettségeik vannak az adózással összefüggésben, és a társasági adókötelezettséghez kapcsolódóan más tájékoztatási teendőkkel is számolniuk kell.
Jövedéki termék előállítására alkalmas gép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a nyomdaiparban tevékenykedik, és műanyag fóliák marásához különböző oldószereket használ, még 2015 során olyan oldószer-desztilláló berendezést vásárolt, amellyel a termelési folyamat során felhasznált oldószert a képződő melléktermékből vissza lehet nyerni, és azt újra fel lehet használni. A gép elméletileg alkalmas lenne pálinkafőzésre, bár az oldószer visszanyerése és a nagyüzemi körülmények ezt nem teszik gyakorlatilag kivitelezhetővé. Kérdésem, van-e azzal kapcsolatos NAV felé történő jelentési kötelezettsége ügyfelemnek, hogy bár nem állít elő jövedékiengedély-köteles terméket, de arra alkalmas a berendezés? Ha igen, azt milyen nyomtatványon kell megtenni, kell-e emiatt jövedéki engedélyt kiváltania ügyfelemnek? Ha az esetleges jelentési kötelezettséget ügyfelem pótolja, mi az a bírságtétel, aminek kiszabására számíthat? Segítségét előre is köszönöm
Külföldi munkavégzés Japánban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi leányvállat Japánba küldené a munkavállalóját az anyacéghez kb. 2 hónapos munkára. Munkavállaló szerződése szerint a cég üzleti partnereinél, így Ázsiában is munkát végezhet. Ez esetben rá nem vonatkozik a 44 napos munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási korlát? Erre az időre vonatkozó munkabérét a magyarországi leányvállalatnál kell számfejteni és az itteni törvények szerinti adókat, járulékokat megfizetni? A fenti munkavégzéssel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettségeink vannak a magyar hatóságok felé? Mire hívná még fel figyelmünket a munkavégzéssel kapcsolatban? Köszönettel várom válaszát.
Jövedéki adó – sörértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Étteremben szeretnénk kézműves sört értékesíteni. Milyen bejelentési, bevallási kötelezettség alá tartozunk? Kell-e egyáltalán jövedéki adót fizetnünk? Van-e bejelentési, engedélyezési kötelezettségünk? Válaszát köszönöm: Tamásiné
Kapcsoltság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy cikkben, hogy ha valaki a saját vállakozásának tagi kölcsönt nyújt vagy kölcsönt vesz fel a cégtől, akkor be kell jelenteni a tulajdonost kapcsoltként. Valóban? Ha igen, akkor a szerződés dátuma lesz a nap, amit be kell jelenteni? Ki kell-e utána jelenteni, hiszen a tagi kölcsön eléggé mindennapos lehet? Azt is irták, ha a cég a saját lakását jelölte meg székhelyként, akkor az is kapcsoltságot hoz létre és jelenteni kell. Igaz ez? Ha tényleg igy van, akkor visszamenőleg jelentsük a kapcsoltságot? Milyen törvényi rész vonatkozik erre? Köszönettel várom válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
