A bértárgyalásokhoz kötődő sztrájk miatt a Lufthansa német légitársaság kénytelen volt törölni nyolcszáz járatát a keddi napra. A vállalat arra kéri az utasokat, hogy a reptérre indulás előtt ellenőrizzék járatuk állapotát a Lufthansa.com webhelyen. Több Frankfurtba, illetve Münchenbe, valamint Párizsba induló budapesti járat nem közlekedik kedden.
A nagyböjt befejeződött, de nem mindenki számára. A központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők „böjtje” tíz éve tart. 2008 óta nem kaptak semmiféle béremelést. Reálkeresetük azóta 34 százalékkal csökkent, miközben a nemzetgazdasági átlagkereset 50 százalékkal nőtt!
Az Air France francia légitársaság szakszervezetei a már bejelentett három sztrájknapon felül azt tervezik, hogy áprilisban négy további napon próbálnak érvényt szerezni követeléseiknek munkabeszüntetéssel.
Az öt országban jelenlévő, a közép-európai régió egyik legfontosabb logisztikai vállalatnál, a Hopi Hungária Kft.-nél december óta folytak a bértárgyalások a munkáltató és a gépkocsivezetőket képviselő szakszervezet között – derül ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének közleményéből.
Demonstráció-sorozat indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a húsipari munkavállalók bérproblémájának orvoslásában – nyilatkozta Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke a Világgazdaságnak.
Romániában március 1-jétől jelentősen nőttek a bérek az egészségügyben, ahol az emelkedés a nettó 122 százalékot is elérheti, a tanárok átlagban 20 százalékkal keresnek többet.
Átlagosan 12,9 százalékkal nőttek 2017-ben a bruttó és a nettó átlagkeresetek is az előző évhez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbér 297 ezer, a nettó pedig 197 500 forint volt tavaly.
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Február hónapban bért emeltünk a munkavállalóinknak, melyet január 1-jétől visszamenőleges hatállyal kapnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? Válaszát előre is köszönöm!
Több hétig tartó sztrájksorozatával elérte a legnagyobb német szakszervezet a 28 órás munkahét intézményének bevezetését a fém-, és elektronikai iparban.
Sok százezer magyar ember számlájára érkezik magasabb fizetés ezekben a napokban, azon béremelések alapján, amelyek január 1-jén léptek életbe –közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára mai sajtótájékoztatóján.
Huszonnégy órás sztrájkot szervez a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall, a 250 üzemet érintő akció kedd este kezdődik és pénteken ér véget.
Tisztelt Szakértő, Cégünknél több dolgozói csoport működik, eltérő cafeteria keretekkel. Mit tudunk tenni akkor, ha az egyik raktárosunk azt nyilatkozza, hogy ő a kapott cafeteria keretének csak egy részét tudja kihasználni, a többit béremelésként szeretné megkapni. Ha ezt ő lenyilatkozza, és ez alapján kapja a juttatásait, akkor sérül-e a munka törvénykönyve szerinti egyenlő juttatás elve? Köszönettel: Jancsó Katalin
Az egészségügyi szakdolgozók idén novemberben esedékes 8 százalékos béremelését előrehozták január 1-jére – jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán, budapesti sajtótájékoztatón, miután újabb sztrájktárgyalási forduló zajlott a kormány és a reprezentatív szakszervezetek között.
Tisztelt Adózóna! Egyik munkavállalónk (2006 óta dolgozik cégnél) munkaviszonya január 31-én közös megegyezéssel szűnik meg, melyben a felek 3 havi végkielégítés megfizetésében állapodnak meg. A munkatárs havibéres, a bére 2,5%-al kevesebb volt 2017-ben, mint 2018-ban. A kérdésem arra vonatkozik, hogy közös megegyezés esetén a távolléti díj számításánál a közös megegyezés dátuma szerinti (2017. december) havi bért, vagy a munkaviszony megszűnésének napján érvényes (2018. 01. 31.) havi bért kell alapul venni? A munka törvénykönyve a munkáltatói felmondás és a munkáltató "megszűnésének" esetét említi, közös megegyezés esetére nem tér ki. A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték