Elfogadta az Országgyűlés a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökken a munkáltatók közterhe is.
Elfogadta az Országgyűlés a kormány őszi adócsomagját. Aláírták a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek a 2017. évi bérmegállapodást. Sokadszor marasztalta el az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy jogsértően tagadja meg az áfalevonást tisztességes adózóktól.
Megállapodás született a szociális ágazat szerdai sztrájktárgyalásán, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) visszavonja a december 5-ére meghirdetett országos szervezésű sztrájkot.
Minden körülmények között garantálja a kormány a nyugdíjak értékállóságát – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek.
A következő hat évben realitássá válik a 40 százalékos béremelés – mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap.
Az alapbér emelésén felül 15 százalékos bérpótlékban részesül 2017. január 1-jétől a kulturális ágazatban dolgozó több mint 20 ezer közalkalmazott.
Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően.
Tisztelt Szakértő ! Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő 55 napja úgy alakul, hogy átnyúlik a 2017-es adóévre. A felmondási idő teljes hosszára felmentést kap a dolgozó a munkavégzés alól, kifizetése 2016. november 25. Hogyan kell eljárni a 2017. évi béremelések kapcsán (2017. 01. havi és 2017. 02. 03-ig tartó jogviszony esetén)? A felmondási idő elszámolása a tárgyévi bérminimummal történik. Köszönön a segítségüket
Egyelőre nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő héten kedden folytatják az egyeztetést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően.
A szociális ágazatban, 15-32 százalékos bérfejlesztés is lehet a szférában, egyes foglalkozási csoportoknál pedig akár még ennél nagyobb emelés is várható – írta a Magyar Idők a szociális ágazat érdekképviseleti szervezetei és a kormány közötti egyeztetésekre hivatkozva.
Eltérően értékelik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei a kormány béremelési ajánlatát, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be pénteken – a VKF munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának egy-egy képviselője formált erről véleményt.
A most bruttó 111 ezer forintos minimálbér (nettó 73 815 forint) jövőre 122 ezer forintra emelkedne, legalábbis ez szerepel a nemzetgazdasági tárca által a péntek délutáni tárgyalás előtt a szociális partnereknek kiküldött „kalkulációban”. Hornung Ágnes, az NGM államtitkára szerint a bérezési rendszer teljes átalakítására van szükség.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a 2011. évi CXCIX törvény 1. § c. pontja alapján nevesített "a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófa-védelemi szerv központi, területi és helyi szervei" dolgozóira vonatkozik-e a 2016. évi LII törvény? Itt nincsenek ők nevesítve, tehát ez azt jelenti, hogy például egy büntetés-végrehajtási megyei intézményben jelenleg pártfogó felügyelőként dolgozó kormánytisztviselő marad a 2011. évi 199. törvény hatálya alatt, és nem vonatkozik rá a 2016. évi 52. törvény semmilyen előírása sem? Ezek szerint a béremelésből a helyi önkormányzati dolgozókon kívül ők sem részesülnek? Válaszukat előre is köszönöm.
A kormány tervei szerint 2-3 évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön este.
Dolgozhat-e a munkavállaló más munkáltatónál a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt; mi legyen a helyettesítő munkavállalóval; kötelező-e a bérfejlesztés; mikor alkalmazható közös megegyezés; mikor kell kiadni a felhalmozott szabadságot? – sorjáznak a kérdések a kisgyermekes dolgozókat foglalkoztató munkáltatóktól.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték