Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem műemlék jellegű épületet vásárolt, amely – nyilatkozata szerint – 20 év múlva többet ér, mint most, ezért amortizációt nem számolunk el. Kérdésem, hogy adótörvény szerint kötelező elszámolni az épület után 2 százalékos amortizációt? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2014-ben ingatlan és ingó tárgyak vételére kötött adásvételi szerződését 2015-ben visszamenő hatállyal felbontotta. A tulajdonjog a szerződés felbontás aláírásának napján száll vissza az eladóra. A szállító számlájának kiegyenlítése nem történt meg, viszont áfalevonása számla alapján volt. Kérdéseim:az eltelt időszakra amortizáció elszámolható-e, helyes-e, ha az eszközök kivezetésekor terven felüli értékcsökkenés elszámolása történt? Szíveskedjék bemutatni, hogy milyen tételeket szükséges könyvelni, figyelemmel arra, hogy a szállító egyenlege is rendeződjön! Köszönettel.
Hogyan kell megállapítani a háznak, lakásnak az értékét ahhoz, hogy a bérbeadásnál az amortizációs 2%-ot el lehessen számolni, ha ház közel harminc éve épült, vagy a lakásnál már nincs meg az adásvételi szerződés? Mi képezi az értékcsökkenés alapját ilyen esetekben?
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha segítene annak eldöntésében, hogy egy adószámos magánszemély, aki tételes költségelszámolást alkalmaz, a személyijövedelemadó-bevallás mely sorában tünteti fel a bevételét, illetve a jövedelmét? Ugyancsak szeretném megkérdezni, hogy a tárgyi eszközei utáni éves amortizációt teljes mértékben elszámolhatja a bevételeivel szemben? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kkt. 2017. 01. 01-jétől a kiva hatálya alá tartozik. A kiva-időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök, immateriális javak esetében nem számolunk el Tao. törvény szerint amortizációt, ha a vállalkozás visszatér a Tao. törvény hatálya alá? A kiva-belépés előtt meglévő eszközök esetében hogyan történik az amortizáció elszámolása? A Tao. törvény szerint nem számolunk értékcsökkenést, amíg a kiva hatálya alá tartozik a kft.? Ha visszatér a Tao. törvény hatálya alá, akkor folytatja tovább a Tao. tv. szerinti amortizáció elszámolását? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Állásfoglalást illetve tanácsadást szeretnék kérni, ingatlan bérbeadás adózás ügyében. Kétszintes családi házunk (férjemmel 50- 50%-ban tulajdonosok) alsó lakrészét szeretnénk hosszútávon bérbe adni. A közüzemi főórák mérik a teljes ingatlan fogyasztását. A bérlők havi rezsiköltsége havi házi elszámolásban történhet csak. A felső szinthez tartozó altmérők fogyasztását levonjuk a főmérők által mutatott fogyasztásból és az eredmény lesz a lakrészhez tartozó ténylegesen fogyasztás elszámolás alapja. Ebben az esetben hogyan lehet a tételes elszámolással adózni? Elég, ha vezetem a házi elszámolást ahhoz hogy a bevételből le tudjam vonni a rezsiköltséget? Mivel fölöslegesnek tartjuk hogy mindketten adózzunk a bevétel után így úgy döntöttünk hogy férjem lemond a bérbeadás jogáról és az ebből származó jövedelemről is. Amortizációs költségre vonatkozóan van-e korlátozás abban a tekintetben ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével (két külön lakrész, nem társasház hanem családi ház)? Segítségüket előre megköszönve várom mielőbbi visszajelzésüket, Tisztelettel, Bátai Mária
Őstermelő erdőt telepít, támogatás igénybevétele nélkül. Mivel az erdő nem amortizáltatható, hogyan számolható el a telepítés költsége?
Tisztelt Lepsényi Mária szakértő! Kérem a hivatkozásokat megadni, mely alapján ingatlan-bérbeadás esetén alkalmazható az Ön által vázolt amortizáció elszámolási lehetősége, amit szerintem csak az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők részére engedélyez az szja törvény. Én csak a magánszemély bérbeadására a 3. számú melléklet III.pontja szerinti átalány amortizációt találtam, ami nagyon szűk keretet ad a költségelszámolásra és csak a tárgyévre engedi elszámolni. Remélem nincs igazam.
Ha a bérbe adott lakóingatlant fele-fele részben tulajdonló, azt közösen hasznosító magánszemélyek úgy állapodnak meg, hogy az egyikük viseli az adóterheket, akkor a.) 10%-os költséghányad alkalmazása esetén a teljes bevétel után számolhatja el a költséghányadot, vagy csak a bevétel rá eső 50%-os részére? b.) tételes költségelszámolás esetén az amortizációt csak a saját tulajdonában lévő ingatlanrész után számolhatja el? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság terményszárítási szolgáltatást végez. A szárító 2012-ben újonnan épült. Van egy betonalap, amire a fém felépítmény van csavarokkal lefogatva (elvileg bármikor átszerelhető más helyre, ha van megfelelő alap), fém felépítményhez tartoznak terménymozgatást végző felvonó csigák, csövek is. Az előző könyvelés a szárítót ingatlanként 2 százalékos leírási kulccsal kezdte el amortizálni.Terv szerint a szárító várható élettartama kb. 25 év, nem fog tudni 50 évig üzemelni. A szárítási árbevétel évről évre folyamatosan emelkedik, egyrészt a növekvő terménymennyiség, részben a áremelkedés miatt is. Mindenképpen szeretnénk az éves amortizációt növelni 6-7 százalékra. Helyesen gondoljuk-e, hogy növekvő szárítási mennyiségre hivatkozva emelnénk a visszalévő használati időre a leírási kulcson? További kérdés, hogy a szárító minek minősül: gépnek, vagy ingatlannak? Amennyiben külön választható ingatlanra és gépre, akkor van-e lehetőség utólag a nyilvántartás megváltoztatására? Amennyiben gépnek minősül a tao-törvény szerint, akkor 14,5 százalékos leírási kulcs alá tartozna?
Tisztelt Szakértő! A KIKÜLDETÉS: - napi díjának belföldre és külföldre minimum összege van-e, - napi díjának maximum összege adómentesen van-e, felette milyen adó érvényes, - mire használható fel a napidíj, arról is kell-e számla, - nem cégnévre hanem alkalmazott vagy megbízási jogviszonyos nevére szóló számla (pl. repjegy) elszámolható-e, - magánszemélygépkocsira NAV-os üzemanyagáron számolt üzemanyag, plusz idén még 9 forint (jövőre 15 forint) amortizáció számla nékül elszámolható, ugye? - milyen költségek számolhatók még el kiküldetés keretében (pl. kiállítás belépő, amiről csak nyugta vagy magánszemély nevére szóló számla van)? - a napidíjat hogyan kell könyvelni? - számvitelileg a kiküldetést lehet-e egyetlen vegyesben könyvelni, és a számlákat mellékelni, vagy számlánként/nyugtánként kell, és akkor a kiküldetésit külön nem kell? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília
Egy kft. GOP pályázaton nyert támogatást 2009-ben műszaki gépek beszerzésére, melyeknek a számviteli törvény szerinti amortizációja 10 százalék volt. Ennek megfelelően a támogatás is 10 év alatt került volna a bevételek közé elszámolásra. 2016. évben a gépek át lettek sorolva a készletek közé, mivel nem használja őket a kft. (elidegenítve nem lettek). Kérdésem az, hogy a fennmaradó, a még elhatárolásban lévő támogatás összegével mit kell tenni? Ki kell-e a 2016. évben vezetni, vagy majd csak akkor, ha értékesítésre kerülnek, és mivel amortizáció nem lett 2016. évben elszámolva a gépekre, ezért ebben az évben nem kell bevételbe könyvelni az elhatárolásból semmit?
Az állatgazdálkodással foglalkozó egyéni vállalkozó a saját tulajdonú legelője köré villanypásztort szereltetett, építtetett. Nettó értéke (oszlopok, huzal, elektronika, egyéb anyag és a szerelés-telepítés) 2,5 millió forint. Ezt hogyan kell elszámolni, hány százalék az amortizáció?
Tisztelt Adózóna! Alábbi kérdéseinkre kérjük szíves válaszukat. Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban személygépkocsit vásárol. A gépkocsit kizárólag a vállalkozás érdekében használja, tételes útnyilvántartást vezet a megtett utakról. A cégautóadót megfizeti. A könyveiben a lízingbe adótól kapott „Számviteli bizonylat” alapján a gépjárművet aktiválja. A tőketörlesztő-részletekről áfával növelt számlát kap a lízingbeadótól. A számlán a fizetendő kamat is szerepel. A gépkocsi mükődéséhez a benzinszámlák áfáját nem igényli vissza. Kérdéseink? 1./ A számlák alapján az áfa összege visszaigényelhető-e a fent leírt esetben a tőkerész után? 2./ A „számviteli bizonylat” alapján a nettó vételár szerint aktivált személygépkocsi után számolhat el amortizációt? 3./ Amennyiben nem amortizáció számolható el, akkor a számlán feltüntetett tőkerész bérleti díjként/lízingdíjként/ elszámolható? Milyen mértékben? 4./ A felmerült karbantartási költség elszámolható? Az áfa visszaigényelhető? Szíves válaszukat köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték