Erdőtelepítés költségeinek elszámolása Kérdés
Őstermelő erdőt telepít, támogatás igénybevétele nélkül. Mivel az erdő nem amortizáltatható, hogyan számolható el a telepítés költsége?
Őstermelő erdőt telepít, támogatás igénybevétele nélkül. Mivel az erdő nem amortizáltatható, hogyan számolható el a telepítés költsége?
Tisztelt Lepsényi Mária szakértő! Kérem a hivatkozásokat megadni, mely alapján ingatlan-bérbeadás esetén alkalmazható az Ön által vázolt amortizáció elszámolási lehetősége, amit szerintem csak az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők részére engedélyez az szja törvény. Én csak a magánszemély bérbeadására a 3. számú melléklet III.pontja szerinti átalány amortizációt találtam, ami nagyon szűk keretet ad a költségelszámolásra és csak a tárgyévre engedi elszámolni. Remélem nincs igazam.
Ha a bérbe adott lakóingatlant fele-fele részben tulajdonló, azt közösen hasznosító magánszemélyek úgy állapodnak meg, hogy az egyikük viseli az adóterheket, akkor a.) 10%-os költséghányad alkalmazása esetén a teljes bevétel után számolhatja el a költséghányadot, vagy csak a bevétel rá eső 50%-os részére? b.) tételes költségelszámolás esetén az amortizációt csak a saját tulajdonában lévő ingatlanrész után számolhatja el? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság terményszárítási szolgáltatást végez. A szárító 2012-ben újonnan épült. Van egy betonalap, amire a fém felépítmény van csavarokkal lefogatva (elvileg bármikor átszerelhető más helyre, ha van megfelelő alap), fém felépítményhez tartoznak terménymozgatást végző felvonó csigák, csövek is. Az előző könyvelés a szárítót ingatlanként 2 százalékos leírási kulccsal kezdte el amortizálni.Terv szerint a szárító várható élettartama kb. 25 év, nem fog tudni 50 évig üzemelni. A szárítási árbevétel évről évre folyamatosan emelkedik, egyrészt a növekvő terménymennyiség, részben a áremelkedés miatt is. Mindenképpen szeretnénk az éves amortizációt növelni 6-7 százalékra. Helyesen gondoljuk-e, hogy növekvő szárítási mennyiségre hivatkozva emelnénk a visszalévő használati időre a leírási kulcson? További kérdés, hogy a szárító minek minősül: gépnek, vagy ingatlannak? Amennyiben külön választható ingatlanra és gépre, akkor van-e lehetőség utólag a nyilvántartás megváltoztatására? Amennyiben gépnek minősül a tao-törvény szerint, akkor 14,5 százalékos leírási kulcs alá tartozna?
Tisztelt Szakértő! A KIKÜLDETÉS: - napi díjának belföldre és külföldre minimum összege van-e, - napi díjának maximum összege adómentesen van-e, felette milyen adó érvényes, - mire használható fel a napidíj, arról is kell-e számla, - nem cégnévre hanem alkalmazott vagy megbízási jogviszonyos nevére szóló számla (pl. repjegy) elszámolható-e, - magánszemélygépkocsira NAV-os üzemanyagáron számolt üzemanyag, plusz idén még 9 forint (jövőre 15 forint) amortizáció számla nékül elszámolható, ugye? - milyen költségek számolhatók még el kiküldetés keretében (pl. kiállítás belépő, amiről csak nyugta vagy magánszemély nevére szóló számla van)? - a napidíjat hogyan kell könyvelni? - számvitelileg a kiküldetést lehet-e egyetlen vegyesben könyvelni, és a számlákat mellékelni, vagy számlánként/nyugtánként kell, és akkor a kiküldetésit külön nem kell? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília
Egy kft. GOP pályázaton nyert támogatást 2009-ben műszaki gépek beszerzésére, melyeknek a számviteli törvény szerinti amortizációja 10 százalék volt. Ennek megfelelően a támogatás is 10 év alatt került volna a bevételek közé elszámolásra. 2016. évben a gépek át lettek sorolva a készletek közé, mivel nem használja őket a kft. (elidegenítve nem lettek). Kérdésem az, hogy a fennmaradó, a még elhatárolásban lévő támogatás összegével mit kell tenni? Ki kell-e a 2016. évben vezetni, vagy majd csak akkor, ha értékesítésre kerülnek, és mivel amortizáció nem lett 2016. évben elszámolva a gépekre, ezért ebben az évben nem kell bevételbe könyvelni az elhatárolásból semmit?
Az állatgazdálkodással foglalkozó egyéni vállalkozó a saját tulajdonú legelője köré villanypásztort szereltetett, építtetett. Nettó értéke (oszlopok, huzal, elektronika, egyéb anyag és a szerelés-telepítés) 2,5 millió forint. Ezt hogyan kell elszámolni, hány százalék az amortizáció?
Tisztelt Adózóna! Alábbi kérdéseinkre kérjük szíves válaszukat. Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban személygépkocsit vásárol. A gépkocsit kizárólag a vállalkozás érdekében használja, tételes útnyilvántartást vezet a megtett utakról. A cégautóadót megfizeti. A könyveiben a lízingbe adótól kapott „Számviteli bizonylat” alapján a gépjárművet aktiválja. A tőketörlesztő-részletekről áfával növelt számlát kap a lízingbeadótól. A számlán a fizetendő kamat is szerepel. A gépkocsi mükődéséhez a benzinszámlák áfáját nem igényli vissza. Kérdéseink? 1./ A számlák alapján az áfa összege visszaigényelhető-e a fent leírt esetben a tőkerész után? 2./ A „számviteli bizonylat” alapján a nettó vételár szerint aktivált személygépkocsi után számolhat el amortizációt? 3./ Amennyiben nem amortizáció számolható el, akkor a számlán feltüntetett tőkerész bérleti díjként/lízingdíjként/ elszámolható? Milyen mértékben? 4./ A felmerült karbantartási költség elszámolható? Az áfa visszaigényelhető? Szíves válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretném a véleményét, tanácsát kérni. Cégünk napelemparkot építtetne egy telken, amely nem a mi tulajdonunkban van, hanem egy magánszemélytől béreljük. A földhivatal nyilvántartásában a telek és a park nem elválasztható, így a magánszemély nevén lenne mind a telek, mind a napelempark nyilvántartva, viszont a könyvelés szerint a napelemet cégünknél aktiváljuk, könyveljük és tartjuk nyilván. Szeretném kérdezni, hogy a fent leírtak – hogy a könyvelés az ingatlan-nyilvántartással nem egyező Ý jelentenek-e adójogi vagy egyéb kockázatot? Illetve helyesen járok el, ha a napelemparkot, mint bérelt ingatlanon végzett beruházást a 12. Ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jogok soron tartom nyilván, és az adótörvény szerint 6 százalék amortizációval számolom? Köszönöm szépen hozzáértő válaszát. Tisztelettel, Bakonyi Eszter
Az állatgazdálkodással foglalkozó egyéni vállalkozó a bérelt legelő köré villanypásztort szereltetett, építtetett. Nettó értéke (oszlopok, huzal, elektronika, egyéb anyag és a szerelés-telepítés) 2,5 millió forint. Ezt hogyan kell elszámolni, véleményem szerint egyösszegben nem leírható, de akkor milyen amortizációval kell elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Iránymutatást szeretnék kérni, hogy jól értelmezem-e a törvényt az alábbi témában. Beolvadással tovább működö (beolvasztó) társaság esetében lenne kérdésem a beolvadó társaságtól átvett eszközök elszámolásával kapcsolatosan. A vagyonmérlegben szereplő nettó értéken kerülnek be a beolvasztó társaság könyveibe a tárgyi eszközök, és a számviteli politikában meghatározott leirási módon kerül elszámolásra az amortizáció, tehát, ha értékhatár alatti, akkor azonnali leirással, ha nem, akkor a társaság által használt leirási kulcsokkal, így, ha például egy gépjármű a beolvadó társaságnál már leírásra került 3 éve, most újra kell indítani a leirási időszakot, ami várhatóan 5 év lesz? Újra meg kell határozni a maradványérték mértékét, a várható használati időtartamot? Kérem segitségét, hogy jól értemezem az előirásokat. Segitségét megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita
A vadásztársaság telket vásárolt 3.600.000 Ft-ért, hogy vadászházat építsen rá. A vadászház terveit elkészíttette 450.000 Ft-ért, kerítést megépítette 340.000 ft-ért. Naplófökönyvet vezet. Mint kiadás szerepelteti a naplófőkönyvben, a tárgyi eszköz kartonra felvezeti ezeket a kiadásokat - nem költség -, valamint az elkövetkezendőben vásárolt építőanyagokat. Amikor az építkezés befejeződik az épület bekerülésével kapcsolatos összes kiadás lesz az amortizáció alapja?
Tisztelt Szakértő! A kft. a tartós bérlet keretében használt telephelyén egy iroda és szociális helyiségekből álló ingatlant kívánt felépíteni. Ehhez elkészült az építési tervdokumentáció, melynek költségét a beruházások számlára könyveltem. Az építkezés elmaradt, konténerek lehelyezésével megoldották a dolgot. A 161-es számlán viszont így körülbelül 10 éve ott van a tervdokumentáció költsége, ami valószínűleg sosem lesz felépítve, aktiválásra nem kerül. Kérdésem, hogy ez amortizálható vagy selejtezhető-e? Ha igen, ezt elfogadja-e a tao-törvény? Köszönettel: Mária
Tisztelt Szakértő! Két kft. közösen szeretne egy lakóingatlant vásárolni, közösen szeretnék azt bérbeadni. Az ügy kapcsán az alábbi kérdések merültek fel bennem: 1. Költségek megosztása: a rezsiköltségek megosztása megvalósulhat-e továbbszámlázással? Például az egyik cég nevére érkeznek a számlák, amely azok 50 százalékát átszámlázza a másik félnek. Hogyan osszák meg a berendezés költségeit? Például az egyik vesz hűtőt, és azt amortizálja, a másik vesz mosógépet, és azt szerepelteti a könyveiben? 2. Bevételek megosztása: mindkét cégnek ki kell állítani a számlát a bérleti díj 50 százalékáról? 3. Milyen egyéb adózási előírásokra kell figyelni ilyen esetben? Köszönettel: Vágner Emília
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől