285 találat a(z) alvállalkozó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Futárszolgálat alvállalkozója az elvégzett munka díjazásaként kilométerelszámolás alapján állítja ki a számláját minden hónap elején a fővállalkozó felé. Az alvállalkozó a mindennapi utánvétösszegekkel másnap számol el a fővállalkozó felé, banki befizetéssel. Előfordul, hogy az elszámolás hiányt mutat. Az lenne a kérdésem, hogy a vállalkozó számlájából (kvázi munkadíj) jogosan levonható-e az utánvéthiány összege olyan formában, hogy a fővállalkozó kevesebbet utal el az alvállalkozó által kiállított számla végösszegéből minden előzetes értesítés nélkül? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezésekben vesz részt kivitelezőként. Az új Kbt. rendelkezései szerint a mi megrendelőnk közvetlenül kell, hogy kifizesse a mi alvállalkozóinkat. Az év során ennek törvényes technikai lebonyolítása több kérdést vetett fel, jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a megrendelő felé fennálló követelésünkből engedményezzük az alvállalkozók számláinak teljes összegét az alvállalkozóinkra. A számviteli törvény szerint az engedményezés-követelés adásvétel, melynek könyvelési tételei az egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat érintik. Ezzel a könyvelési technikával azonban az összes alvállalkozói költségünk és az azzal kapcsolatos bevétel kétszer fog jelentkezni a beszámolóban. Az alvállalkozói számlák nagyságrendje több száz millió forint. Ha a minimum jövedelemadózás szabályait vesszük, akkor az alapján ténylegesesen kétszeres adózás valósul meg az árbevételben és az egyéb bevételben is megjelenő tételek miatt. Véleményünk szerint a Kbt. által előírtak, csak a kifizetés biztosítását célozzák, tehát csak a fizetésre kötelezett személyét jelölik ki, aki minden esetben a megrendelő, de ez nem követelés adásvétel. Fentiek alapján megfelel-e a számviteli törvénynek, ha a megrendelői követelésünket és az alvállalkozói kötelezettségünket egy 3-as számlaosztályba tartozó technikai számla közbeiktatásával „direktben” kivezetjük egymással szemben? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Társaságunk ajánlattevőként közbeszerzési pályázatot nyert javítási tevékenységre. A munka elvégzése során alvállalkozókat fogunk bevonni. Cégünk az alvállalkozóktól a szolgáltatásokat sokkal korábban veszi igénybe, mint azt továbbszámlázzuk az ajánlatkérő részére. Például az alvállalkozó az azbesztmentesítést a javítási munkákat megelőzően szeptember 26-a napjával végzi el. Az eddigi gyakorlat alapján az alvállalkozónak erre a napra adtuk ki a teljesítési igazolást. Ezt követően a javítási munkálatok legalább 40 napot (bizonyos esetekben akár 150 napot is) vesznek igénybe, vagyis november 5-én adjuk át a javított termékeket az ajánlatkérő részére. Részünktől ekkor történik meg a teljesítés és a számlázás. Az új Kbt. 135. § (3) c. szerint az alvállalkozó is ebben az időpontban állíthatja ki a számláját. Ez viszont ellentétes az áfatörvény 15 napon belüli számlázási előírásaival. Kérdésünk a fentiekben leírtakkal kapcsolatban 1. Mi legyen az alvállalkozó számlájának teljesítési időpontja? 2. Mivel a Kbt. előírása alapján nem egyértelmű, az alvállalkozó kinek állítja ki a számlát? Az ajánlatkérőnek vagy az ajánlattevőnek? Üdvözlettel: Gál Szabolcs

Cikk

Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épület-felújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társasház építését végző kft. a festési munkálatokat kiadja alvállalkozónak. Az alvállalkozó fordított áfásan állítja-e ki a számlát a szolgáltatásról? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá – esetenként – a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására (logisztika) is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére. A kft. analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes reklámkampányokról, és az azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Kérdésem az, hogy a harmadik fél által végzett gyártási és logisztikai tevékenység alvállalkozói teljesítménynek minősíthető-e? Amennyiben igen, úgy a HIPA-alapból történő levonáshoz megfelelőek-e a szerződések akkor, ha mind a megrendelővel, mind az alvállalkozókkal vállalkozási szerződést köt a kft., és a megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe? Amennyiben ez nem elegendő, mit kell, hogy tartalmazzanak a szerződések? Mit kell szerepeltetni továbbá a megrendelő felé kiállított számlán, azaz például fel kell-e tüntetni, és hogyan az alvállalkozói teljesítményeket? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. egyedüli alkalmazottja a tulajdonos, ő egyben az ügyvezető is. Több alvállalkozóval dolgozik együtt, ingatlanok értékbecslésével foglalkoznak. Van egy céges autó a vállalkozásban, a cégtulajdonos most tervezi, hogy vesz még egyet, mert az egyik alvállalkozójának szüksége van rá, de nem akar/tud venni. Ebben az esetben elismert költségnek tekinthetők-e a második céges autóval kapcsolatos kiadások úgy, hogy azt nem a vállalkozás tulajdonosa, alkalmazottja használja, hanem egy harmadik személy? Köszönöm szépen a segítséget! Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! A kft. 2016. évre pénzforgalmi áfát választott.A tevékenységébe alvállalkozót is bevont (üzletviteli tanácsadás). A pénzügyileg realizált 20 millió forint árbevételével szemben az alvállalkozó a megbízási szerződés szerint 10 millió forint összegről kiállította a számláját. A megállapodás szerint a kft. 7 millió forint összeget az alvállalkozónak átutalt, 3 millió forint pedig ügyvédi letétbe került átutalásra. A 3 millió forint összeget az alvállalkozó 5 napon belül megkapja, ha a teljesítéssel kapcsolatban nem lesz kifogás benyújtva. Kérdésünk: a pénzforgalmi adózást választó kft. a 10 millió forint összegű alvállalkozói számla teljes áfa összegát levonhatja-e, annak ellenére, hogy az alvállalkozónak csak 7 millió forint összeget utalt át és 3 millió forint ügyvédi letétre lett átutalva? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építési vállalkozás 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi házat épít magánszemélynek . A magánszemély részére kiállított számla 5 százalékos áfát tartalmaz. Az építési vállalkozó alvállalkozót von be a kivitelezési munkába. Jól gondolom hogy a két adóalany közti ügylet az fordított adó? Válaszukat előre is köszönöm: Négy Szakág Kft.

Kérdés

Kedves Szakértők! Szeretném megkérdezni, hogy jól gondolom-e, hogy ha egy normál kft. termékek (légtechnikai) eladásával foglalkozik (ez szerepel a számláján, mint árbevétel), akkor ha egy másik cég beszámlázza ezen "légtechnikai elemek gyártását", akkor most az árubeszerzés (814), vagy alvállalkozó (52)? Amúgy a beszámlázáskor "1db" szerepel, mint mennyiségi egység megjelölés.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A NAV az ellenőrzéseket lezáró jegyzőkönyvekben rendszeresen arra hivatkozik, az adózó tudja ellenőrizni, hogy az általa foglalkoztatott alvállalkozónak/szolgáltatónak hány bejelentett alkalmazottja van. Tudomásom szerint a nav.gov.hu "Több adatbázis együttes lekérdezője" helyen lehet látni létszámadatot, de az ott látható létszámadat a legutolsó beküldött társaságiadó-bevallásban ('29-es nyomtatvány) a bevallást beküldő által kézzel beírt (tehát nem ellenőrzött) létszámadatot jeleníti meg. Van-e olyan hely (internet, NAV, OEP stb.), ahol a foglalkoztatotti adatok lekérdezhetőek, s viszonylag naprakészek (1-3 hónapos csúszással), vagy csak a társaságiadó-bevallásban szereplő adatokra hivatkozik a NAV? Több észrevételezésemben jeleztem ezen aggályomat a NAV felé, de egyetlen határozatban sem tértek ki arra, hol kérdezhetőek le az általuk ellenőrizhetőnek jelölt adatok! Tisztelettel. Oszlánszky Gábor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk építési hatósági engedély-köteles tevékenységről a végszámlát kiállította 2015-ben, mert a szerződés szerint a munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént. A 2016-ban felmerült garanciális munkát alvállalkozó végezte el. Az alvállalkozó az áfatörvény142. §(1) szerint fordított áfás számláját szabályosan állította ki? Előre köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég generálkivitelezést vállal. A munka építési engedéllyel rendelkezik. Tehát a generálvállalkozásnak az alvállalkozók, ha belföldi áfaadóalanyok fordítottan számláznak. De a generálkivitelező is fordítottan számlázik a megrendelő felé, vagy fel kell számolnia az áfát? Kérem a segítségüket.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hallgató díjazása 4 hét szakmai gyakorlatra

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaerő-kölcsönzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Családi adókedvezmény

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink