Tisztelt Szakértő! Társaságunk építési hatósági engedély-köteles tevékenységről a végszámlát kiállította 2015-ben, mert a szerződés szerint a munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént. A 2016-ban felmerült garanciális munkát alvállalkozó végezte el. Az alvállalkozó az áfatörvény142. §(1) szerint fordított áfás számláját szabályosan állította ki? Előre köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég generálkivitelezést vállal. A munka építési engedéllyel rendelkezik. Tehát a generálvállalkozásnak az alvállalkozók, ha belföldi áfaadóalanyok fordítottan számláznak. De a generálkivitelező is fordítottan számlázik a megrendelő felé, vagy fel kell számolnia az áfát? Kérem a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Sajnos a napokban jutott tudomásunkra hogy a vállalkozónk által befogadott számla kibocsátójának az adószámát törölték, jelenleg felszámolás alatt áll a cég. Áfa tekintetében az önellenőrzést elvégezzük, viszont kérdésem az lenne, hogy az épitőipari munkákról (melyek teljesítési igazolással, alvállalkozói szerződéssel alá voltak támasztva) szóló, valamint a vállalkozó munkájához nélkülözhetetlen anyagbeszerzési számlákat költségként érvényesíthetjük-e? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Fazekasné
Egy kft. alvállalkozóként végezne munkát Ausztriában. Milyen feladatai vannak alvállalkozóként bejelentkezés, tb, adózás szempontjából?
Tisztelt Szakértő! Magyar cég Németországban végez elektromos szerelést (ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás). A megrendelő adóalany, Németországban rendelkezik székhellyel és uniós adószámmal. A magyar cég magyar alvállalkozókat vesz igénybe a munkavégzéshez. Kérdéseim: a magyar cég hogyan állítja ki a számláját a német cég felé? A magyar alvállalkozó cég hogyan állítja ki a számláját a magyar cég felé? Válaszukat előre is köszönjük.
Magánszemély megbízó új lakás építéséhez saját tulajdonú telkén generálkivitelezőt szeretne igénybe venni. Az ilyen típusú vállalkozási szerződés, ha jól tudom, a nemrég bevezetett 5 millió forintos adó-visszatérítésnél kizáró ok. Hogyan és milyen áfatartalommal számláznak egymás között az alvállalkozók és a generálkivitelező? A megbízó felé 5 százalékos áfatartalommal számláznak? Az épület árának körülbelül felét-kétharmadát a legnagyobb alvállalkozó építi be. Ennek a cégnek az esetében a megbízó adózási szempontból milyen típusú szerződést kössön? Emelje be a generálkivitelező mellé társvállalkozóként, vagy maradjon alvállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. (fővállalkozó) Szlovákiában végez szlovák beruházó részére légtechnikai szerelési munkát. A fővállalkozó számláját áfamentesen nyújtja be a szlovák beruházónak. A fővállalkozó magyarországi kft.-t von be a munkák elvégzésébe (alvállalkozó). A munka teljesítésének helye Szlovákia. Kérdésem: az alvállalkozónak a fővállalkozó felé áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania? A fő-, illetve alvállalkozónak Szlovákiában be kell-e jelentkezni az adóhatósághoz?
Tisztelt Szerkesztő! Tervezéssel foglalkozó társaság mind megrendelői, mind alvállalkozói oldalon szerződés alapján szolgáltatást nyújt. Az alvállalkozói szolgáltatás beépül a cég által teljesített szolgáltatásba, amit megrendelő felé kiszámláz. Kérdés az, hogy a számlán mit kell feltüntetni, hogy az megfeleljen a társasági adó és az iparűzési adó előírásainak is? Válaszát előre is köszönöm.
A 2016. 01. 01-től hatályos új lakások 5 százalékos áfakulcsának eseteiről szeretnék bővebb információt kérni a kivitelezők szemszögéből nézve. Az alábbi esetekben milyen mértékű áfakulccsal kell számláznia a kivitelezőnek? 1. Generál kivitelező megrendelésre, kulcsra kész házat (lakóingatlant) épít a magánszemély vevő telkén. A kivitelező részben a saját beszerzésű, részben a megrendelője által vásárolt anyagokat építi be. A kivitelező több részletben, részteljesítéseket számláz. 2. Több kivitelező építi fel a megrendelő házát, a megrendelő külön-külön köt szerződést a kivitelezőkkel, pléldául kőműves, ács, burkoló stb. Ha a kivitelező alvállalkozót is igénybe vesz, a fordított adózás továbbra is fennáll? Köszönettel!
Tisztelt Szakértők! Társaságunk 2016-ban a telephelyétől eltérő településen fog építőipari munkákat végezni. Lesz olyan, ahol a munka 30 napnál kevesebb ideig fog tartani, lesz olyan, ahol 30 és 180 nap között lesz, és olyan is, amikor meghaladja a 181 napot. Egyes munkáknál mi már alvállalkozók vagyunk, a munkát ténylegesen továbbadjuk más alvállalkozóknak. Tényleges munkát a szervezésen kívül nem végzünk, azokat teljes egészében továbbadjuk alvállalkozóknak. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor kinek kell bejelentkezni, bevallani, megfizetni stb. a hipát? A fővállalkozónak is és az összes alvállalkozónak is? Példa: egy 40 napos építőipari munkánál a fővállalkozó és minden bedolgozó alvállalkozó megfizeti az ideiglenes iparűzési adót? Hogyan működik ez a rendszer? Köszönettel: István
Gazdálkodó szervezet az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatást nyújtott, áfa alanyának, mely építésihatóságiengedély-köteles volt. A műszaki átadás-átvételt követően a gazdálkodó szervezetnek garanciális kötelezettsége keletkezett. A kivitelezési láncolatban a gazdálkodó szervezet alvállalkozóját terhelte volna a garanciális javítások elvégzése. Mivel az helyt állni nem tud, ezért más alvállalkozóval kénytelen elvégeztetni a garanciális munkálatokat. Kérdés: az alábbi esetekben a garanciális kötelezettség során elvégzett munkák ellenértékét tartalmazó számla milyen tartalommal legyen kiállítva? 1. Garanciális javításként elvégzendő munka egyenesen vagy fordítottan adózik? 2. Van-e jelentősége annak adózás szempontjából, hogy a műszaki átadást-átvételt követően két éven belül, vagy két éven túl keletkezik a garanciális kötelezettség? 3. A tevékenység elvégzéséhez szolgáló anyagot a vállalkozó saját maga szerzi be, és a feladat elvégzésével, mint adott anyaggal, külső vállalkozót bíz meg. Hogyan adózik a megrendelő, és milyen tartalommal állítja ki a számlát a megbízott?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: I./ Hogyan számláz a magyar alvállalkozó a magyar fővállalkozó felé áfa vonatkozásában az alábbi esetben? 1./ Megbízó osztrák vállalkozás 2./ Fővállalkozó magyar cég 3./ Munka jellege: építési-szerelési munka ingatlanhoz kapcsolódó 4./ Osztrák megbízó rendelkezik Ausztriában érvényes építési engedéllyel 5./ Magyar fővállalkozó szerződést köt a magyar alvállalkozóval (építési szerelési munkára, például épületgépészeti kivitelezés) 6./ A szolgáltatás elvégzéséhez szükséges anyagot is az alvállalkozó szállítja ki Ausztriába 7./ Sem a magyar fővállalkozó, sem pedig az alvállalkozó jelenleg nem rendelkezik osztrák adószámmal 8./ A munka várhatóan 4 hónapig fog tartani Kérdésem: II./ Mikor kötelezhető ausztriai adószám kiváltására az alvállalkozó vagy a fővállalkozó? Várom szíves válaszukat! Köszönettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az építkezéseken alvállalkozóként építési szerelési tevékenységet, lakatos munkákat végez. Egyes esetekben a fővállalkozó telephelyén, a fővállalkozó eszközeivel a fémlemezek, illetve csövek műhelymunka elvégzésére is vállalkozik. A műhelyben beépítésre előkészített fémtermékeket az építkezéseken be is építi. Van olyan eset, hogy az alvállalkozó munkavállalói kizárólag műhelymunkát végeznek, és az általuk elkészített anyagot nem építik be az építkezéseken? Kérdésem, hogy hogyan kell a fenti szolgáltatások áfafizetési kötelezettségét teljesíteni? Esetünkben beszélhetünk-e munkaerő-kölcsönzésről, ami csak engedély birtokában végezhető tevékenység? A munkaerő rendelkezésre bocsátása milyen esetekben valósul meg, és esetünkben beszélhetünk-e erről? Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Bácsi ferencné
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Tisztelt Szakértő! A befektetési alapból egyfelől költségtérítés címén, másfelől alapkezelési díj címén történik kifizetés az alapkezelő részvénytársaság részére. Költségtérítés címén a befektetési tevékenységgel felmerülő, jellemzően alvállalkozóknak fizetett (jogi tanácsadók, adótanácsadók stb.) terheket térít meg az alap, az alapkezelési szabályzatban rögzített módon. Alapkezelési díj címén pedig az alap eszközértékének bizonyos százalékát kapja meg az alapkezelő. Az alapkezelő az alapkezelési szabályzatban is meghatározott módon, nem saját, hanem az alap érdekében jár el, az alap javára/terhére köt ügyleteket. Kérdésem, hogy ezek alapján az alapkezelő a Htv. szerinti vállalkozónak számít-e, ezáltal a hipa alanya-e vagy sem? Ha igen, akkor az alaptól kapott bevétel közül melyik az, amelyik véleménye szerint árbevételnek számít és adóalapot képez? Ha véleménye szerint ezek a bevételek adóalapot képeznek, akkor közvetített szolgáltatásként levonhatók-e az alvállalkozóktól igénybe vett és változatlanul teljesített szolgáltatások költségei? Elképzelhető, hogy ez esetben a nyújtott szolgáltatások szinte teljes értéke/költsége ilyen módon közvetítettnek minősülne? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték