275 találat a(z) alvállalkozó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság az építkezéseken alvállalkozóként építési szerelési tevékenységet, lakatos munkákat végez. Egyes esetekben a fővállalkozó telephelyén, a fővállalkozó eszközeivel a fémlemezek, illetve csövek műhelymunka elvégzésére is vállalkozik. A műhelyben beépítésre előkészített fémtermékeket az építkezéseken be is építi. Van olyan eset, hogy az alvállalkozó munkavállalói kizárólag műhelymunkát végeznek, és az általuk elkészített anyagot nem építik be az építkezéseken? Kérdésem, hogy hogyan kell a fenti szolgáltatások áfafizetési kötelezettségét teljesíteni? Esetünkben beszélhetünk-e munkaerő-kölcsönzésről, ami csak engedély birtokában végezhető tevékenység? A munkaerő rendelkezésre bocsátása milyen esetekben valósul meg, és esetünkben beszélhetünk-e erről? Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Bácsi ferencné

Cikk

Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A befektetési alapból egyfelől költségtérítés címén, másfelől alapkezelési díj címén történik kifizetés az alapkezelő részvénytársaság részére. Költségtérítés címén a befektetési tevékenységgel felmerülő, jellemzően alvállalkozóknak fizetett (jogi tanácsadók, adótanácsadók stb.) terheket térít meg az alap, az alapkezelési szabályzatban rögzített módon. Alapkezelési díj címén pedig az alap eszközértékének bizonyos százalékát kapja meg az alapkezelő. Az alapkezelő az alapkezelési szabályzatban is meghatározott módon, nem saját, hanem az alap érdekében jár el, az alap javára/terhére köt ügyleteket. Kérdésem, hogy ezek alapján az alapkezelő a Htv. szerinti vállalkozónak számít-e, ezáltal a hipa alanya-e vagy sem? Ha igen, akkor az alaptól kapott bevétel közül melyik az, amelyik véleménye szerint árbevételnek számít és adóalapot képez? Ha véleménye szerint ezek a bevételek adóalapot képeznek, akkor közvetített szolgáltatásként levonhatók-e az alvállalkozóktól igénybe vett és változatlanul teljesített szolgáltatások költségei? Elképzelhető, hogy ez esetben a nyújtott szolgáltatások szinte teljes értéke/költsége ilyen módon közvetítettnek minősülne? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy szociális szövetkezet munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Alvállalkozónak minősített őrző-védő céggel történő munkaerő-kölcsönzés alvállalkozói szerződésnek minősül? Gondolok itt arra, hogy az őrző-védő társaságok esetében van egy törvényi jogszabály, hogy alvállalkozónak további alvállalkozója nem lehet. Ez a 2005. évi CXXXIII. törvény 14. § (2) bekezdés. E szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést? Az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést? Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Egy belföldi gazdasági társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot épít, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést egy fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. (A cégek az áfatörvény hatálya alá tartoznak.) Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségüket/megerősítésüket kérni: 1.) Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi és egyben fizetendő áfa-ként is bevallja az adott időszaki bevallásában? 2.) Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámla kerül kibocsátásra a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen? 3.) Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az áfatörvény 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni? Van-e ennek bármilyen jelentősége?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk alvállalkozóként Németországban végez német fővállalkozó megbízásából tevékenységet. A munkavállalók a magyar tb és adóhatóságok felé vannak bejelentve. A fentiekkel kapcsolatosak a kérdéseim: 1.) Kell-e Németországban telephelyet vagy fióktelepet létrehoznunk? Kell-e-, és ha igen, akkor hogyan kell - külön könyvelést vezetnünk Németországban? 2.) A 8,5 eurós minimálbért alapként kell-e számolni vagy már tartalmazhatja-e a különféle pótlékokat? 3.) Hol és hogyan kell a tb járulékokat és az adókat megfizetni? 4.) Milyen egyéb külön előírásokra kell figyelnünk, hogy ezt a munkát és a munkavállalókat megtartsuk?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy Romániában bejegyzett vállalkozás végez magyar cégeknek szolgáltatást. A szolgáltatás szerszámgépek szervizelése. A szolgáltatás egy részének elvégzésével szeretnék egy magyar kft.-t megbízni alvállalkozásban. A magyar alvállalkozó részéről merült fel az a kérdés, hogy hogyan alakul a magyar alvállalkozó áfafizetése a fenti esetben. A román cégnek nincs magyar adószáma, csak Romániában van EU-s adószáma. A magyar alvállalkozó csak a román cég felé tudna számlázni, de azt milyen áfával teheti meg? Válaszukat ezúton is köszönöm. Ungár Győzőné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzésiadó-alap megállapításához kérnék segítséget. A cég külsős vállalkozókkal végezteti berendezéseinek karbantartását, javítását, üzembe helyezését, stb. Ezeket a cég az saját óradíjával továbbszámlázza. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ezek a külsős vállalkozói számlák a 815 számlacsoporton belül közvetített szolgáltatásra, vagy azon belül alvállalkozói költségre könyvelendőek-e? Köszönettel: Bné

Kérdés

Egy magyar kft. (A) alvállalkozói szerződést kötött egy szintén magyar kft.-vel (B) Szlovákiában egy új (vezetékes) telefonközpont kiépítésére kábelezési munkákkal együtt. A szlovák megrendelő a „B” céggel kötött szerződést az adott (előbb felvázolt) feladatra és még ezen kívül más, főként áruszállítási (berendezés, elektronikai eszköz vásárlási) tevékenységre. Az „A” cégnek nincsen semmilyen közvetlen szerződése a szlovák céggel. Az „A” cégnek kell szállítania a telefonközponthoz szükséges összes berendezést, készüléket, melyet összekapcsolnak, felprogramoznak a helységekbe, a munkák egy részét itthon végzik, de lesznek olyan feladatok, melyeket a szlovák helyszínen kell elvégezni. Az „A” cég a munkák elvégzése után a „B” cégnek fog számlázni. Kérdéseim: A telefonközpont kiépítési tevékenység ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységnek minősül-e ? Megjegyzem: ezek a telefonközpontok később bővíthetők, leszerelhetők, szétszedhetők és máshoz újra összerakhatók és működtethetők. A falban kiépített kábelezések is leszerelhetők, ettől még az épület önmagában tud funkcionálni. Az "A" cégnek a "B" cég részére 27%-os ÁFA-san kell számláznia? A "B" cégnek hogyan kell számláznia a szlovák cég részére? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

OKJ-s felnőttképzéssel foglalkozó cégnél a vizsgáztatók számlát adnak a vizsgátatásról. Alvállalkozóként kezelem őket, és könyvelem-e ezeket a számlákat, vagy igénybe vett szolgáltatásként?

Kérdés

Egy magyar kft. (A) alvállalkozói tevékenységet végez egy szintén magyar kft. (B) részére egy szlovák cég (C) részére ingatlanhoz kapcsolódó beruházás megvalósítása érdekében. Kérdések: 1. "A" Kft. szempontjából mi a teljesítés helye és milyen áfával számláz "B" Kft. részére? 2. "B" Kft. szempontjából mi a teljesítés helye és milyen áfával számláz "C" szlovák cég részére? 3. Mire kell különösen odafigyelni számlázás és teljesítés kapcsán? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar adóalany Németországban végez ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást (villanyszerelést). Mindkét adóalany rendelkezik közösségi adószámmal. A fővállalkozó áfa területi hatályán kívül végzett szolgáltatásról állít ki számlát. Ha a magyar fővállalkozó magyar alvállalkozót vesz igénybe (aki szintén Németországban dolgozik), az alvállalkozó milyen számlát állít ki, és azt hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban? Köszönettel.

Kérdés

A cég bevételét kizárólag alvállalkozói minőségben szerezte. Befolyásolja-e ez az iparűzési adóbevallás elkészítését?

Cikk

Az LMP úgy tudja, hogy szürkefoglalkoztatás, csökkenő bérek és akár havi 400 órás munkaidő jellemző a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) alvállalkozóinál, és a jogsértő állapotok a központ tudtával és beleegyezésével állnak fenn.

Kérdés

A közvetített szolgáltatás számlázási követelményeivel kapcsolatos kérdésünk: cégünk szociális szolgáltatással, ezen belül házi betegápolással foglalkozik, azonban kizárólag külföldi megbízókat (betegeket) lát el. Ehhez alvállalkozók szolgálatait vesszük igénybe. A beteg felé kiállított számlánkban nehezen tudnánk nevesíteni az alvállalkozó által végzett munka arányát, hiszen a betegápolás nem hasonlítható a "vakolás, szigetelés, gipszkartonozás stb." kategóriához. A betegápolás az betegápolás. Ezen túlmenően, nem tartozik az ügyfelünkre, hogy a számla teljes összege vagy annak mekkora része képezi az alvállalkozó munkájának értékét, hiszen ezzel "kiadnánk" az árrésünket. Nem hinném, hogy ezt bármely vállalkozó készséggel megteszi. Kérdésünk: esetünkben sem elegendő csupán a közvetített szolgáltatás tényét feltüntetni, illetve miért kell feltüntetni egyáltalán, ha egyszer a megbízónk egyetértett az alvállalkozók közbeiktatásával?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Autóbérlés, áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Üzletszerű ingatla értékesítés

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink