Tisztelt Szakértő! Magyar cég Németországban végez elektromos szerelést (ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás). A megrendelő adóalany, Németországban rendelkezik székhellyel és uniós adószámmal. A magyar cég magyar alvállalkozókat vesz igénybe a munkavégzéshez. Kérdéseim: a magyar cég hogyan állítja ki a számláját a német cég felé? A magyar alvállalkozó cég hogyan állítja ki a számláját a magyar cég felé? Válaszukat előre is köszönjük.
Magánszemély megbízó új lakás építéséhez saját tulajdonú telkén generálkivitelezőt szeretne igénybe venni. Az ilyen típusú vállalkozási szerződés, ha jól tudom, a nemrég bevezetett 5 millió forintos adó-visszatérítésnél kizáró ok. Hogyan és milyen áfatartalommal számláznak egymás között az alvállalkozók és a generálkivitelező? A megbízó felé 5 százalékos áfatartalommal számláznak? Az épület árának körülbelül felét-kétharmadát a legnagyobb alvállalkozó építi be. Ennek a cégnek az esetében a megbízó adózási szempontból milyen típusú szerződést kössön? Emelje be a generálkivitelező mellé társvállalkozóként, vagy maradjon alvállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. (fővállalkozó) Szlovákiában végez szlovák beruházó részére légtechnikai szerelési munkát. A fővállalkozó számláját áfamentesen nyújtja be a szlovák beruházónak. A fővállalkozó magyarországi kft.-t von be a munkák elvégzésébe (alvállalkozó). A munka teljesítésének helye Szlovákia. Kérdésem: az alvállalkozónak a fővállalkozó felé áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania? A fő-, illetve alvállalkozónak Szlovákiában be kell-e jelentkezni az adóhatósághoz?
Tisztelt Szerkesztő! Tervezéssel foglalkozó társaság mind megrendelői, mind alvállalkozói oldalon szerződés alapján szolgáltatást nyújt. Az alvállalkozói szolgáltatás beépül a cég által teljesített szolgáltatásba, amit megrendelő felé kiszámláz. Kérdés az, hogy a számlán mit kell feltüntetni, hogy az megfeleljen a társasági adó és az iparűzési adó előírásainak is? Válaszát előre is köszönöm.
A 2016. 01. 01-től hatályos új lakások 5 százalékos áfakulcsának eseteiről szeretnék bővebb információt kérni a kivitelezők szemszögéből nézve. Az alábbi esetekben milyen mértékű áfakulccsal kell számláznia a kivitelezőnek? 1. Generál kivitelező megrendelésre, kulcsra kész házat (lakóingatlant) épít a magánszemély vevő telkén. A kivitelező részben a saját beszerzésű, részben a megrendelője által vásárolt anyagokat építi be. A kivitelező több részletben, részteljesítéseket számláz. 2. Több kivitelező építi fel a megrendelő házát, a megrendelő külön-külön köt szerződést a kivitelezőkkel, pléldául kőműves, ács, burkoló stb. Ha a kivitelező alvállalkozót is igénybe vesz, a fordított adózás továbbra is fennáll? Köszönettel!
Tisztelt Szakértők! Társaságunk 2016-ban a telephelyétől eltérő településen fog építőipari munkákat végezni. Lesz olyan, ahol a munka 30 napnál kevesebb ideig fog tartani, lesz olyan, ahol 30 és 180 nap között lesz, és olyan is, amikor meghaladja a 181 napot. Egyes munkáknál mi már alvállalkozók vagyunk, a munkát ténylegesen továbbadjuk más alvállalkozóknak. Tényleges munkát a szervezésen kívül nem végzünk, azokat teljes egészében továbbadjuk alvállalkozóknak. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor kinek kell bejelentkezni, bevallani, megfizetni stb. a hipát? A fővállalkozónak is és az összes alvállalkozónak is? Példa: egy 40 napos építőipari munkánál a fővállalkozó és minden bedolgozó alvállalkozó megfizeti az ideiglenes iparűzési adót? Hogyan működik ez a rendszer? Köszönettel: István
Gazdálkodó szervezet az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatást nyújtott, áfa alanyának, mely építésihatóságiengedély-köteles volt. A műszaki átadás-átvételt követően a gazdálkodó szervezetnek garanciális kötelezettsége keletkezett. A kivitelezési láncolatban a gazdálkodó szervezet alvállalkozóját terhelte volna a garanciális javítások elvégzése. Mivel az helyt állni nem tud, ezért más alvállalkozóval kénytelen elvégeztetni a garanciális munkálatokat. Kérdés: az alábbi esetekben a garanciális kötelezettség során elvégzett munkák ellenértékét tartalmazó számla milyen tartalommal legyen kiállítva? 1. Garanciális javításként elvégzendő munka egyenesen vagy fordítottan adózik? 2. Van-e jelentősége annak adózás szempontjából, hogy a műszaki átadást-átvételt követően két éven belül, vagy két éven túl keletkezik a garanciális kötelezettség? 3. A tevékenység elvégzéséhez szolgáló anyagot a vállalkozó saját maga szerzi be, és a feladat elvégzésével, mint adott anyaggal, külső vállalkozót bíz meg. Hogyan adózik a megrendelő, és milyen tartalommal állítja ki a számlát a megbízott?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: I./ Hogyan számláz a magyar alvállalkozó a magyar fővállalkozó felé áfa vonatkozásában az alábbi esetben? 1./ Megbízó osztrák vállalkozás 2./ Fővállalkozó magyar cég 3./ Munka jellege: építési-szerelési munka ingatlanhoz kapcsolódó 4./ Osztrák megbízó rendelkezik Ausztriában érvényes építési engedéllyel 5./ Magyar fővállalkozó szerződést köt a magyar alvállalkozóval (építési szerelési munkára, például épületgépészeti kivitelezés) 6./ A szolgáltatás elvégzéséhez szükséges anyagot is az alvállalkozó szállítja ki Ausztriába 7./ Sem a magyar fővállalkozó, sem pedig az alvállalkozó jelenleg nem rendelkezik osztrák adószámmal 8./ A munka várhatóan 4 hónapig fog tartani Kérdésem: II./ Mikor kötelezhető ausztriai adószám kiváltására az alvállalkozó vagy a fővállalkozó? Várom szíves válaszukat! Köszönettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az építkezéseken alvállalkozóként építési szerelési tevékenységet, lakatos munkákat végez. Egyes esetekben a fővállalkozó telephelyén, a fővállalkozó eszközeivel a fémlemezek, illetve csövek műhelymunka elvégzésére is vállalkozik. A műhelyben beépítésre előkészített fémtermékeket az építkezéseken be is építi. Van olyan eset, hogy az alvállalkozó munkavállalói kizárólag műhelymunkát végeznek, és az általuk elkészített anyagot nem építik be az építkezéseken? Kérdésem, hogy hogyan kell a fenti szolgáltatások áfafizetési kötelezettségét teljesíteni? Esetünkben beszélhetünk-e munkaerő-kölcsönzésről, ami csak engedély birtokában végezhető tevékenység? A munkaerő rendelkezésre bocsátása milyen esetekben valósul meg, és esetünkben beszélhetünk-e erről? Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Bácsi ferencné
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Tisztelt Szakértő! A befektetési alapból egyfelől költségtérítés címén, másfelől alapkezelési díj címén történik kifizetés az alapkezelő részvénytársaság részére. Költségtérítés címén a befektetési tevékenységgel felmerülő, jellemzően alvállalkozóknak fizetett (jogi tanácsadók, adótanácsadók stb.) terheket térít meg az alap, az alapkezelési szabályzatban rögzített módon. Alapkezelési díj címén pedig az alap eszközértékének bizonyos százalékát kapja meg az alapkezelő. Az alapkezelő az alapkezelési szabályzatban is meghatározott módon, nem saját, hanem az alap érdekében jár el, az alap javára/terhére köt ügyleteket. Kérdésem, hogy ezek alapján az alapkezelő a Htv. szerinti vállalkozónak számít-e, ezáltal a hipa alanya-e vagy sem? Ha igen, akkor az alaptól kapott bevétel közül melyik az, amelyik véleménye szerint árbevételnek számít és adóalapot képez? Ha véleménye szerint ezek a bevételek adóalapot képeznek, akkor közvetített szolgáltatásként levonhatók-e az alvállalkozóktól igénybe vett és változatlanul teljesített szolgáltatások költségei? Elképzelhető, hogy ez esetben a nyújtott szolgáltatások szinte teljes értéke/költsége ilyen módon közvetítettnek minősülne? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy szociális szövetkezet munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Alvállalkozónak minősített őrző-védő céggel történő munkaerő-kölcsönzés alvállalkozói szerződésnek minősül? Gondolok itt arra, hogy az őrző-védő társaságok esetében van egy törvényi jogszabály, hogy alvállalkozónak további alvállalkozója nem lehet. Ez a 2005. évi CXXXIII. törvény 14. § (2) bekezdés. E szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést? Az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést? Köszönöm a válaszát.
Egy belföldi gazdasági társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot épít, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést egy fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. (A cégek az áfatörvény hatálya alá tartoznak.) Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségüket/megerősítésüket kérni: 1.) Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi és egyben fizetendő áfa-ként is bevallja az adott időszaki bevallásában? 2.) Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámla kerül kibocsátásra a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen? 3.) Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az áfatörvény 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni? Van-e ennek bármilyen jelentősége?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk alvállalkozóként Németországban végez német fővállalkozó megbízásából tevékenységet. A munkavállalók a magyar tb és adóhatóságok felé vannak bejelentve. A fentiekkel kapcsolatosak a kérdéseim: 1.) Kell-e Németországban telephelyet vagy fióktelepet létrehoznunk? Kell-e-, és ha igen, akkor hogyan kell - külön könyvelést vezetnünk Németországban? 2.) A 8,5 eurós minimálbért alapként kell-e számolni vagy már tartalmazhatja-e a különféle pótlékokat? 3.) Hol és hogyan kell a tb járulékokat és az adókat megfizetni? 4.) Milyen egyéb külön előírásokra kell figyelnünk, hogy ezt a munkát és a munkavállalókat megtartsuk?
Tisztelt Szakértő! Egy Romániában bejegyzett vállalkozás végez magyar cégeknek szolgáltatást. A szolgáltatás szerszámgépek szervizelése. A szolgáltatás egy részének elvégzésével szeretnék egy magyar kft.-t megbízni alvállalkozásban. A magyar alvállalkozó részéről merült fel az a kérdés, hogy hogyan alakul a magyar alvállalkozó áfafizetése a fenti esetben. A román cégnek nincs magyar adószáma, csak Romániában van EU-s adószáma. A magyar alvállalkozó csak a román cég felé tudna számlázni, de azt milyen áfával teheti meg? Válaszukat ezúton is köszönöm. Ungár Győzőné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték