A hatályos alkotmányos szabályok szerint a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, azok alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti – közölte ma a Sándor-palota.
A Magyar Közlöny 2025. évi 43. száma a módosításokkal egységes szerkezetben közli Magyarország Alaptörvényét.
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
A Magyar Közlöny 109. száma a módosításokkal egységes szerkezetben közli Magyarország Alaptörvényét.
A Kúria a BH2024.157. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a sajtó mely esetekben használhatja fel a közszereplőről készült fényképet. Gondolhatnánk, hogy ez a lehetőség korlátlan, mivel a közszereplőket terhelő tűrési kötelezettség nagyobb, ez azonban nincsen így. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
A Magyar Közlöny 2024. évi 66. számában 4 új törvényt, az Alaptörvény 13. módosítását, továbbá 7 rendeletet és 12 határozatot hirdettek ki június 18-án.
Az Alkotmánybíróság 11/2024. AB határozatában abban foglalt állást, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének fényében – figyelembe véve az elévülés jogintézményének célját – a hatósági eljárásnak végleges döntéssel kell-e lezárulnia az elévülési határidőn belül – olvasható az Alkotmánybíróság döntésében az alkotmanybirosag.hu-n.
A Magyar Közlöny tegnap megjelent 186–188. számaiban visszatükröződik az Országgyűlés őszi ülésszaka finisének törvényalkotási cunamija: az alaptörvény módosítása mellett 13 új törvényt és számos kormányrendeletet, valamint más jogszabályokat hirdettek ki.
A szuverenitásvédelmi törvény mellett több agrár tárgyú, illetve energetikai hatékonyságot érintő jogszabályt hirdettek ki csütörtök éjjel a Magyar Közlöny 185. számában, és megjelent az alaptörvény 12. módosítása, és átszabtak a kormánypárti többség a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt is, Budapesten teljesen szabályokat előírva.
A törvényalkotási bizottság (TAB) csütörtöki ülésén javasolta a köztársasági elnök által vitatott rész törlését a panasztörvényből – írja a hvg.hu.
Az alaptörvényben biztosított petíciós jog szabályozását, valamint európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a visszaélés-bejelentési rendszer törvénybe foglalását és a bejelentők védelmére vonatkozó garanciákat is tartalmazza a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény.
Megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 1. száma, amely az Alaptörvényt és annak módosításait, egységes szerkezetű szövegét tartalmazza.
Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő az Országgyűlés, amikor nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat – döntött az Alkotmánybíróság.
A módosításokkal egységes szerkezetben közli a Magyar Közlöny 177/2022. száma az Alaptörvényt, a 178. számban pedig több más jogszabály mellett hét kormányrendeletet hirdettek ki.
A 17/2022. Ab határozat szerint a Kúria Mfv. II. 10.065/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntést.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték