Az Országgyűlés két napot ülésezik a héten. A képviselők a szerdai zárószavazás előtt hétfőn szólhatnak hozzá utoljára a kormány alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatához, valamint a "Stop Soros" csomag néven ismert indítványához.
Benyújtotta a kormány az alaptörvény hetedik módosítását, a 2016-os verzióhoz képest több változás is van. Akkor ugyanis a migrációs helyzetre akartak reagálni, bár ahhoz képest is szigorúbb szabályokat vezetnek be – írja a hvg.hu.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása ügyében a Kúria nemzetközi szerződésbe ütközés okán az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte – közölte a Kúria sajtótitkársága.
Nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába az, hogy egyes állami szolgálatban álló személyek foglalkoztatásuk ideje alatt nem kapnak nyugdíjat – döntött az Alkotmánybíróság.
Változnia kell a bírói gondolkodásnak, tágulnia kell a bírói jogértelmezés kereteinek és bátrabban kell alkalmazni az alapjogi szempontokat az ítélkezésben – szögezte le Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője a legfelsőbb bírói fórum joggyakorlat-elemzésének tanulságait ismertetve egy múlt heti háttérbeszélgetésen.
Áder János jelenlegi köztársasági elnök, államfőjelölt az elnökválasztást megelőző parlamenti felszólalásában számot adott az eltelt öt évben végzett munkájáról, és kijelentette, hogy a következő öt évben is a korábban vallott értékek mentén kívánja végezni ezt a munkát. Kihívója, Majtényi László szerint viszont helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják az alkotmányos jogokat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához.
Az Alkotmánybíróság a mai napon nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés által 2016. december 6-ai ülésnapján elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenesek.
Az Alkotmánybíróság 2015. november 17-én hozott határozatában megállapította, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.
Ősidők óta az elégedetlenség jele a sztrájk, tekintet nélkül az abban résztvevők foglalkozására és annak helyére. A munkavállalók a sztrájkban való részvételük esetén a legizgalmasabb kérdésre koncentrálnak, ez pedig értelemszerűen annak sikere. Legalább ennyire lényeges szempont azonban, hogy betartsák a sztrájk jogszerűségére vonatkozó előírásokat, és tisztában legyenek a munkamegtagadás ezen eszközének részletes jogi szabályaival.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után ugyanannyi családi pótlék jár akkori is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek. Ennek biztosítása azonban hiányzik a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiból, ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy az alaptörvény-ellenességet előidézett hiányosságot december 31-ig orvosolja.
Az Alaptörvény T) cikke értelmében kötelező magatartási szabályt csak a jogalkotó alkothat. Ennek ellenére elterjedt gyakorlat, hogy az adóhatóság az ellenőrzési eljárásaiban maga határoz meg kötelező magatartási szabályokat a törvényben nem szabályozott esetekben. Ezeket a kvázi jogszabályokat pedig eredményesen viszi keresztül a bíróságokon. Angyal József kommentárja.
Az egészségügyet és a felsőoktatást kivéve az egész közszférába behoznák az általános nyugdíjkorhatárt, tehát a jelenlegi hatvankét, majd a későbbiekben hatvanöt éves kötelező nyugdíjba menetelt – írta pénteki számában a Magyar Hírlap, amely úgy tudja, ezt is tartalmazza a már a kormány elé került, a bírákat érintő nyugdíjaztatási koncepciók egyik változata.
Alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték