574 találat a(z) alapítvány cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány alapító tagjai belföldi és külföldi személyek. Ebben az évben új elnököt szeretnének választani. A baj ott kezdődik, hogy a külföldi alapítók közül az egyik halott, a másik személynek (aki ugyancsak nagyon idős) nincs elérhetősége, nem találják. Az alapítvány 2002. évben alakult, tovább szeretne működni, de sajnos az ügyvéd azt a tájékoztatást adta, hogy elnököt sem lehet választani, csak akkor, ha minden alapító megjelenik. Hogyan tudja az alapítvány megoldani ezt, ha a két alapítót nem lehet előkeríteni? Ördögi kör. Hogyan fog tevékenykedni a jövőben, hiszen a többi tag nem akarja megszüntetni az alapítványt? Köszönöm a segítségét, tisztelettel: K. Anna

Kérdés

Egy édesanya kislánya külföldi műtétjére gyűjt 5000 eurót. Egy alapítvány honlapján közzéteszi az édesanya bankszámlájának a számát. Amennyiben magánszemélyektől, cégektől támogatás érkezik erre a számlára, van-e ezzel kapcsolatban bejelentési vagy adóbevallási, -befizetési kötelezettsége? Elég, ha a kapott bevétellel szemben a műtéttel kapcsolatos számlákat megőrzi? Kedvezőbb lenne alapítványon keresztül gyűjteni? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna/Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban részletezett problémánkkal kapcsolatosan szeretném kérni szíves állásfoglalásukat. Egyik ügyfelünk – alapítvány – többségi tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Ez a kft. felszámolásra került, melynek tulajdonában van egy ingatlan, ami átkerült az alapítvány tárgyi eszközei közé. Ezt az ingatlant szeretnénk értékesíteni. A kérdésünk az lenne, hogy az ingatlanértékesítést terheli-e előzetesen felszámított általános forgalmi adó? Át kell-e jelenteni az alapítványt áfakörbe? (Az ingatlan értéke 70 millió forint körül van.) Az alapítvány alanyi mentes, az ingatlanértékesítés áfa hatálya alá nem tartozik. Az értékesíteni kívánt ingatlan használatba vételi engedélyét a felszámolásra kerülő kft. több évvel ezelőtt megkapta a hatóságoktól. Az áfatörvény 86. j) pontja szerint „mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.” Állásfoglalásukat kérve, köszönettel.

Kérdés

Nagyon köszönöm a választ az előző kérdésemre, de a kérdésem valóban pontatlan volt. Most pontosítanám. A pedagógiai intézet nem gazdasági társaságként működött, hanem intézményként, egyéb szervezetként, kvázi költségvetésből gazdálkodó intézmény volt, és mint ilyen, nem tartozott a tao hatálya alá. A fenntartó kft. vagyonában így részesedésként nem mutatott ki értéket. Megszűnését a megyei kormányhivatalnál kellett bejelenteni, és a kormányhivatal határozattal törölte, jogutód nélkül a nyilvántartásból. Ugyanakkor az alapító kft. határozatában az áll, hogy az ingatlanvagyont jogutódlással átveszi az intézmény alapítója, a kft. Az illetékhivatal viszterhes vagyonátruházásnak minősítette az ügyletet, és ennek megfelelően rótta ki az illetékfizetési kötelezettséget. Kérdés: az átvett ingatlanvagyon utáni adózás hogyan alakul a kft.-nél? Az ingatlanvagyon átvételével szemben nincsen kivezetett részesedés. Köszönettel: Mátyus Irén

Kérdés

Közhasznú alapítvány (kettős könyvvitel) könyvelésével kapcsolatosan két kérdésem van: 1. Alapítványunknak 2015. végén utalta a NAV a 2014. évi szja-bevallásokban felajánlott összegeket. Ezen összegnek csak egy részét tudtuk felhasználni, a többi rész tartalékolásra kerül. Kérdésem, hol van konkrétan előírva, hogy a fel nem használt összeget időbelileg el kell határolni? Mert kollégákat kérdezve a gyakorlat nem egységes. 2. Az alapítvány minden évben elviszi az óvodás gyerekeket ismeretterjesztő kirándulásokra (múzeumpedagógiai foglalkozások...stb.), melyek esetében a belépődíjat és a foglalkozást teljes egészében megtéríti. Véleményünk szerint ez természetbeni juttatás, és a személyi jellegű kifizetések között számolandó el, hiszen ha nem lenne meg a közhasznú minősítésünk, fennállna az adó- és járulékfizetési kötelezettségünk az ingyenesen nyújtott szolgáltatás után.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Kérdésem: alapítvány által fenntartott 12 évfolyamos gimnáziumban a munkavállalók részére kifizetett bérek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Köszönettel !

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy egy alapítvány milyen módon lehet jogosult a magánszemélyek 1 százalékos szja felajánlásaihoz? Még érvényben van az, hogy két éve működő szervezetnek kell lennie a fogadó alapítványnak? Ha igen, ez naptári évet jelent vagy lezárt évet? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztet Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy alapítvány esetében kell-e fizetni cégautóadót 9 személyes kisbusz esetében? Ha igen akkor mennyit kell havonta? Várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alapítványi iskola vásárolt szolgáltatásként látja el a diákok étkeztetését. Beszedjük az ebéd díját, amit aztán kiegészítve továbbadunk az ételt biztosító szolgáltatónak. Tavalyi évben az étkezésre beszedett pénz meghaladta a 6 millió forintot. Mi a teendő ilyen esetben, mivel a pénz gyakorlatilag csak "átfut" az iskolán. Be kell-e jelentkezni az áfakörbe, ilyenkor csak az étkezéssel kapcsolatos áfát kell-e bevallani, vagy minden áfás lesz. Sajnos ezzel a területtel nem foglalkoztam, így tanácstalan vagyok. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alapítvány elnöke tevékenységéért tiszteletdíjat kap, évente egyszer, decemberben fizetve, 250 ezer forint. Kérdésem: milyen adók, járulékok terhelik a kifizetést? T1041-es nyomtatványon kell jelenteni? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy alapítvány tart egy rendezvényt a támogatóinak, melyben előadás lesz a 2015. évi programjaikról, elért eredményeikről. Ezen rendezvényen a résztvevőket (akik támogatói az alapítványnak) megvendégeli az alapítvány. Az alapítványnak kiszámlázott étel-ital számla könyvelésében szeretnék segítséget kérni. A számla végösszege repiköltség, és ugyanúgy adózik, mint egy kft. repiköltsége, vagyis meg kell utána fizetni az szja-t és az ehót? Vagy az alapítványi minőség miatt más lesz az adózás? Esetleg elszámolhatja adók nélkül kiadásnak az alapítvány? Köszönöm szépen a segítségét, szakvéleményét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közhasznúságát 2014. 05. 31-ei hatállyal elvesztő alapítvány a jogerős végzés kézhezvételéig folytatta nyugdíjasokat segélyező tevékenységét. Kérdéseim erre az átmeneti időre vonatkoznak: 1. A pénzbeli segélyeket (4-40 ezer forint) milyen jövedelemnek kell tekinteni, milyen adó- és járulékvonzatuk van? 2. Nem pénzbeli juttatásként látogatókon keresztül kaptak 500 forint értékű juttatásokat (élelmiszer, utalvány). Milyen adóteherrel kell számolni (adóalap, szja, eho vagy szocho)? 3. Ugyanez a kérdés gyógyszerjuttatásoknál is, azzal a különbséggel, hogy itt nem tudunk személyre bontottan megállapítani juttatási összeget? 4. Megoldható-e, hogy az összes közterhet az alapítvány fizesse. Ha igen, ezt miként teheti meg? 5. Van-e arra valamilyen lehetőség, hogy az összes adókötelezettséget az alapítvány úgy teljesíthesse, hogy ezzel ne kelljen a juttatásban részesülőket megkeresnie, mert nem rendelkezik minden adózói adattal, amely a bevalláshoz szükséges? Szeretnénk a nyugdíjasokat is megkímélni attól, hogy adóbevallást kelljen készíteniük. 6. A gyógyszersegélyeknél a 2014-es havi bontású adóalap (nem tud a szoftver lezárt évre ilyet előállítani) meghatározható-e becsléssel, például úgy, hogy a még le nem zárt 2015-ös év havi arányszámaival kalkulálunk? Ez fontos mind az adóalap, mind a késedelmi pótlék megállapításánál?

Kérdés

Gazdálkodó szervezet adományozhat-e egy másik gazdálkodó szervezetnek – tehát nem egyesületnek, nem alapítványnak – pénzt a működésére adó- és járulékmentesen?

Cikk

Változtak a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. kormányrendelet (Eszkr.) egyes előírásai. A módosított rendelkezések egy részét már a 2015. üzleti év beszámolójának elkészítésekor lehet alkalmazni. Más részüket első ízben a 2016. üzleti év beszámolójának elkészítésekor kell figyelembe venni. Cikkünkben paragrafusonként részletezzük a változásokat, új előírásokat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadó költséghányad besorolás

Lepsényi Mária

adószakértő

Bérbeadás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink