A környezetvédelmi adózás két fontos területen változhat Cikk
A kormány által a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint a levegőterhelési díj egyes egységtételei megemelkedhetnek, míg a szén-dioxid-kvótaadó megszűnhet.
A kormány által a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint a levegőterhelési díj egyes egységtételei megemelkedhetnek, míg a szén-dioxid-kvótaadó megszűnhet.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (Art.) közvetlenül csak jogtechnikai jelleggel módosítja a T/387. számon benyújtott adótörvény-módosítási csomag, a települési adó megszűnésével összefüggő hivatkozásokat törli belőle. Az Art. szabályai ugyanakkor több más, a törvényjavaslatban rendezett kérdésben – így különösen a szén-dioxid-kvótaadó visszatérítése esetén – háttérjogszabályként közvetlenül alkalmazandók.
Október 29-én benyújtották az Országgyűléshez az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot. Írásunkban az adózás rendjéről szóló törvény tervezett változásait mutatjuk be.
Januártól számos változás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben, közülük a legjelentősebb, hogy az adóhatóság kategorizálja az adózókat, és eltérő eljárási szabályokat alkalmaz a megbízható és kockázatos adózókra.
Nem kell aggódniuk a szülőknek, ha a gyermeküknek még nincs adóazonosító jele, hatályba lépett ugyanis az a törvénymódosítás, amely egy évvel elhalasztja az eltartottak adóazonosító jelének kötelező feltüntetését a családi kedvezményt igénylő nyilatkozatokon.
Több ponton is módosítaná a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt az új adócsomagban. Egyebek mellett változik a tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya, a munkáltatói adó-megállapítási szabályok határideje, az automata berendezéseket üzemeltetők bejelentési kötelezettsége, az elévülésre vonatkozó szabály és a kapcsolt vállalkozások fogalma is.
Be kell-e jelenteni telephelyként azt az ingatlant, amelyben nem végez szolgáltató tevékenységet a vállalkozás, csak bérbe adja? – kérdezte olvasónk. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Cím! Az Art. 34/A §-a 2014.01.01-től hatályba lépett új paragrafus. Tájékoztatást kérünk, hogy pontosan milyen esetekre lehet alkalmazni a paragrafusban szereplő kijavítás iránti kérelmet? A NAV telefonos ügyfélszolgálatát 2014.01.22-én felhívtam, akik azt mondták, hogy még egyáltalán nincs tisztázva ennek az alkalmazása (sem az alkalmazási esetek, sem a kérelem benyújtás módja). Köszönettel.
Új jogintézménnyel, a kijavítási kérelem lehetőségével élhetnek idén januártól az adózók. Milyen lehetőségeket biztosít az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) új rendelkezése, és milyen nehézségek adódhatnak a jogértelmezés során?
Egy kft. euró devizaszámlával rendelkezik. Szabályosan jár-e el, hogyha nagyobb árfolyamnyereség realizálása érdekében felveszi az euró devizaszámlájáról az eurót bankfiókjában és valutaváltó helyen forintra váltja, utána befizeti a kapott forintösszeget a forint bankszámlájára? – kérdezte olvasónk. Verbai Tamás szakértőnk válaszolt.
Az adóellenőrzésről szóló sorozatunkban, most azt vizsgáljuk, hogy az adóhatóság a hagyományos papíralapú írásbeli közléseit milyen módon juttatja el a címzettnek. Szó lesz arról is, hogy milyen jogkövetkezményei vannak a kézbesítés sikertelenségének.
Az adóellenőrzésről szóló cikksorozatunk most következő részében áttekintjük a határidőket, amelyeket a jogszabályok írnak elő. Mikor nem telik a határidő és mikor lehet meghosszabbítani azt?
Adóellenőrzésről szóló cikksorozatunk most következő részében azt foglaljuk össze, hogy kit hatalmazhat meg az adózó, ha képviseletre van szüksége.
Az adóellenőrzésről szóló sorozatunkban eljutottunk a jogügyleten alapuló képviselőkre vonatkozó szabályok ismertetéséhez. Ez az igazi képviseleti forma.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől