A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó – derül ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából.
2017-től módosult az egyéni vállalkozók adókulcsa, számos változás volt a különböző kedvezmények elszámolásában. Így értelemszerűen új szabályokra is kell figyelni az április 12-én esedékes adóelőleg megállapításánál. Ismertetjük az igénybe vehető kedvezményeket is.
Bejegyezte az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét az Európai Bizottság reklámadót elkaszáló döntésével szemben. A bizottság határozata szerint a magyar reklámadó-szabályozás tiltott állami támogatáshoz, szelektív előnyhöz juttat bizonyos vállalkozásokat. A kormány az adókulcs 70 százalékos emelését javasló törvénymódosítással és bírósági keresettel reagált.
Tisztelt Szakértő ! Egy magánszemély tulajdonát képező ingatlant 3 kft. bérel (nem kapcsolt vállalkozások). A havi áramdíj teljes összege viszont az egyik kft.-re van kiszámlázva, amely megállapodás alapján az áramdíj 30-30 százalékát tovább számlázza a másik 2 kft.-re. Az ármszolgáltató számláján a 27 százalékos adókulcs mellett viszont AHK (adó hatályán kívüli) tétel is szerepel. Kérdésünk: A kft. az áramdíj 30-30 százalékos összegének továbbszámlázása során mindent 27 százalékos mértékkel kell, hogy továbbszámlázzon vagy az árámszolgáltató számláján szereplő AHK tétel 30-30 százalékát neki is adó nélkül kell továbbszámláznia? Válaszukat előre is köszönöm.
Számos ponton kedvezően változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályok. Ugyanakkor bővült a költségként le nem vonható adófizetési kötelezettségek köre – olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett tájékoztatóból.
Tavaly összesen négy kisebb-nagyobb adócsomagról határozott az Országgyűlés. A társasági adóról szóló törvény minden alkalommal módosult.
Jövőre egységesen – forgalomtól, mérettől függetlenül – kilenc százalékos lesz a társasági nyereségadó. Ez az elsőre egyszerűnek hangzó változás számos – elméleti és gyakorlati – kérdést vet fel a LeitnerLeitner tanácsadó cég szerint.
Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném kérni, hogy olyan cikkeket írjanak, amelyek megfelelnek a minimális ténybeliség követelményeknek. A kiva mértéke a törvény szerint 16 százalék 2017-ben is, Önök pedig rendszeresen 14 százalékról írnak. Milyen forrásból merítik az információt ? Javaslom a Magyar Közlönyt és nem egyebeket. Választ várva Üdvözlettel Bittner Ferenc
A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.
A kata és a kiva rendszerében is változások lesznek 2017. január 1-től. A módosítások kedvezően érintik a katás és kivás adóalanyokat, így érdemes azoknak is áttekinteni a változásokat, akik eddig nem voltak alanyai ezen adóknak, de jogosultak lennének rájuk – hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében Szmicsek Sándor, a Mazars partnere.
Megkezdte az Országgyűlés az adótörvény-módosítási csomag általános és részletes vitáját. A kormánypárti képviselők méltatták az áfa-, illetve szja-terhek mérséklésére irányuló lépéseket, az ellenzéki pártok pedig kevesellték azokat, többször is bírálva egyebek között a kastélyfelújításokhoz adandó adótámogatást.
A tavaszi adócsomag több lényeges változást hozhat az általános forgalmi adózás területén. Míg a csökkenő adókulcsok a fogyasztók számára kedvezőek, addig a feketegazdaság elleni intézkedések a vállalkozások számára jelentős informatikai fejlesztéseket igényelhetnek.
Tisztelt Szakértő! Kizárólag belföldi magánszemélyek tulajdonában álló kft. 2016. május elején a 2015. évi beszámoló elfogadásával 70 millió forint osztalék fizetését hagyta jóvá. 2015 novemberében – közbenső mérleg alapján – 30 millió forint osztalékelőleget már kifizettek a tagoknak 16 százalék szja (4,8 millió forint) levonásával. A jóváhagyott osztalékot ki is fizették még abban a hónapban. Kérdésem: az előlegből vont 16 százalékos szja – tekintettel a 2016. 01. 01-től hatályos 15 százalékos adókulcsra – 30 millió forint erejéig 1 százalék túlfizetést fog okozni, azaz a maradék 40 millió forintból nem 15 százalék (6 millió forint) szja-t, hanem csak 5,7 millió forintot kell levonni, vagy – hasonlóan az áfamérték-változásokhoz – az előlegként felvett összeg erejéig 16 százalék lesz az szja-mérték, és az a fölötti (40 millió forint) pedig 15 százalékkal adózik? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Azari Mariann
Ha egyszámjegyűvé válna az szja kulcs, azzal Európában Magyarországon lenne a legalacsonyabb a személyijövedelemadó-elvonás, ez mindenképpen kedvező változás lenne – véli Dr. Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi iroda adószakértő ügyvédje.
Tisztelt Szakértők! Önök szerint a 2015.11. 28–2015. 12. 27-e közötti időszakra szóló, 2016. 01. 13-aii fizetési határidejű és teljesítési dátumú, ezért 2016. 01. hóra bevallandó mobiltelefonköltség vélelmezett adóalapja után 16 százalék vagy 15 százalék szja-t kell fizetni, valamint kettős könyvvitelű társaságnál a vagy 16 vagy 15 százalék szja-t és a 27 százalék ehót elhatárolással 2015. évre kell-e könyvelni? Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték