A dolgozó társadalom jövedelem szerinti felső 10 százalékának bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve – állapítja meg a Policy Agenda, amely a munkajövedelemmel rendelkezők körében tapasztalható béregyenlőtlenséget vizsgálta, külön kitérve az adókedvezmények hatására.
Magyarországon a munkavállalók kétharmadának bére nem éri el az átlagot, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2018 májusában bruttó 327 486 forint volt – derül ki a Policy Agenda felméréséből. Ezen a helyzeten elsősorban az adórendszer átalakításával, többkulcsos adórendszer bevezetésével lehet segíteni – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.
Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseimre választ adni. Egyik vidéki város önkormányzata 2017.11.30-án helyi rendeletben úgy módosította a helyi iparűzési adó mértékét 1,5-ről 1,8 százalékra, hogy a 2017. évre kell alkalmazni az új mértéket. Ez a helyi rendelet nem ellentétes az 1990. évi C. törvény 6. paragrafusának a) pontjával? Ugyanebben a rendeletben előírja, hogy a helyi iparűzési adó bevallását papír alapon kell benyújtani. Megteheti, hogy papíralapú bevallásra kötelezi az adózókat? Ha jogszabálysértő a helyi rendelet, hogyan lehet módosíttatni? Köszönettel: Módra Istvánné
Noha folyamatosan bővül a turizmus, és a hazai szállodák mostanra régiós viszonylatban is több helyet léptek előre versenyképességben, az európai viszonylatban is magas, 18 százalékos magyarországi áfakulcs rontja a piaci szereplők jövedelmezőségét – mondta a pénteki Magyar Időknek Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó – derül ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából.
2017-től módosult az egyéni vállalkozók adókulcsa, számos változás volt a különböző kedvezmények elszámolásában. Így értelemszerűen új szabályokra is kell figyelni az április 12-én esedékes adóelőleg megállapításánál. Ismertetjük az igénybe vehető kedvezményeket is.
Bejegyezte az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét az Európai Bizottság reklámadót elkaszáló döntésével szemben. A bizottság határozata szerint a magyar reklámadó-szabályozás tiltott állami támogatáshoz, szelektív előnyhöz juttat bizonyos vállalkozásokat. A kormány az adókulcs 70 százalékos emelését javasló törvénymódosítással és bírósági keresettel reagált.
Tisztelt Szakértő ! Egy magánszemély tulajdonát képező ingatlant 3 kft. bérel (nem kapcsolt vállalkozások). A havi áramdíj teljes összege viszont az egyik kft.-re van kiszámlázva, amely megállapodás alapján az áramdíj 30-30 százalékát tovább számlázza a másik 2 kft.-re. Az ármszolgáltató számláján a 27 százalékos adókulcs mellett viszont AHK (adó hatályán kívüli) tétel is szerepel. Kérdésünk: A kft. az áramdíj 30-30 százalékos összegének továbbszámlázása során mindent 27 százalékos mértékkel kell, hogy továbbszámlázzon vagy az árámszolgáltató számláján szereplő AHK tétel 30-30 százalékát neki is adó nélkül kell továbbszámláznia? Válaszukat előre is köszönöm.
Számos ponton kedvezően változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályok. Ugyanakkor bővült a költségként le nem vonható adófizetési kötelezettségek köre – olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett tájékoztatóból.
Tavaly összesen négy kisebb-nagyobb adócsomagról határozott az Országgyűlés. A társasági adóról szóló törvény minden alkalommal módosult.
Jövőre egységesen – forgalomtól, mérettől függetlenül – kilenc százalékos lesz a társasági nyereségadó. Ez az elsőre egyszerűnek hangzó változás számos – elméleti és gyakorlati – kérdést vet fel a LeitnerLeitner tanácsadó cég szerint.
Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném kérni, hogy olyan cikkeket írjanak, amelyek megfelelnek a minimális ténybeliség követelményeknek. A kiva mértéke a törvény szerint 16 százalék 2017-ben is, Önök pedig rendszeresen 14 százalékról írnak. Milyen forrásból merítik az információt ? Javaslom a Magyar Közlönyt és nem egyebeket. Választ várva Üdvözlettel Bittner Ferenc
A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.
A kata és a kiva rendszerében is változások lesznek 2017. január 1-től. A módosítások kedvezően érintik a katás és kivás adóalanyokat, így érdemes azoknak is áttekinteni a változásokat, akik eddig nem voltak alanyai ezen adóknak, de jogosultak lennének rájuk – hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében Szmicsek Sándor, a Mazars partnere.
Megkezdte az Országgyűlés az adótörvény-módosítási csomag általános és részletes vitáját. A kormánypárti képviselők méltatták az áfa-, illetve szja-terhek mérséklésére irányuló lépéseket, az ellenzéki pártok pedig kevesellték azokat, többször is bírálva egyebek között a kastélyfelújításokhoz adandó adótámogatást.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték