130 találat a(z) adókötelezettség cimkére
Gépkocsi értékesítésének adója
Kérdés
Kedves Szakértő! Magánszemélyként a 3 éve 1 millió 500 ezer forintért vásárolt gépkocsimat 2 millió 500 ezer forintért el szeretném adni. Kell-e adóznom utána, és mennyit? Köszönöm a választ.
Termőföld
Kérdés
Szeretném értékesíteni 10 éve tulajdonomban lévő termőföldemet. Szeretném megkérdezni, hogy milyen adó- és illetékkötelezettségem van? Azt olvastam valahol, hogyha az értékesítéshez kiváltom az őstermelői igazolványomat, jobban járok.
Ingyenreklám
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Belföldi fuvarozó cég vagyunk. Multicég partnerünk utasított minket, hogy kamionjaink oldalán nagy méretben tüntessük fel a cég nevét, hogy lássák, nekik fuvarozunk, illetve ingyenreklámnak sem utolsó a nagy felületen való megjelenés. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen közterhe ezen "ingyenreklámnak"? Jobban járunk-e, ha kiszámlázzuk ezen megjelenési lehetőséget a multicégnek? Válaszukat köszönöm!
Ügynöki tevékenység
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérdésem a következő lenne: egy belföldi illetőségű kft. egy olasz független ügynököt szeretne megbízni vállalkozási szerződés keretében. Mit kell fizetnie a megbízónak a különböző költségek után (kiemelve: szállás, étkezés, utazás, internet, egyéb költségek), ha az ügynök a saját nevére kéri a számlát, és továbbszámlázza, és abban az esetben, amikor az ügynök a megbízó nevére kéri a számlát? Köszönettel: Kimmel Orsolya
Adószámos magánszemély
Kérdés
Kedves Szakértő! Heti 30 órás munkahelyem mellett alkalmanként sminkeléssel szeretnék foglalkozni, erre az adóhatóságnál megkaptam a 7-es adószámot. Kérem segítsen, hogy milyen teendőim, fizetendőim vannak a bevételeim után. Köszönöm!
Fizetés nélküli szabadság járulékvonzatai
Kérdés
Hat hónap fizetés nélküli szabadságra készül egyik hozzátartozóm. Milyen járulék- és adókötelezettségei lesznek fizetés nélküli szabadság esetén?
Megbízási díj közterhe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Német előadóművész (zenész) megbízással koncertet ad Budapesten. A számfejtésünk a következő lenne: a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint adóztatható a jövedelem a "másik államban", azaz nálunk. Ekho nem alkalmazható, mert a magánszemélynek nincs éves minimálbért elérő szja-s jövedelme, így a megbízási díjából szja-t vonnánk. A1-es igazolással rendelkezik, sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem vonunk az összegből. Ha jól olvastam, sem ehót, sem szochót nem kell fizetnünk. Így csak 16 % szja-t vonnánk a megbízási díjból. Jól gondolom? Üdvözlettel, CSK
Másik szervezetnek adott támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2013-ban egy állam által elismert egyháznak nyújtott támogatást. Kérdésem az lenne, hogy ez elismert költségnek minősül-e, vagy adólapot növelő tételként kell figyelembe venni, és van-e esetleg egyéb adófizetési kötelezettsége a kft.-nek? Válaszát köszönöm!
Kedvezmények közzététele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nagyon sok partnerrel áll üzleti kapcsolatban, ezek többsége bizonyos kedvezményeket ad a munkavállalóink számára, amennyiben igazolják, hogy nálunk dolgoznak. Jelenleg azon gondolkozunk, hogy ezeket a kedvezményeket összegyűjtjük és a belső hálózatunkon közzétesszük, hogy a munkavállalók értesüljenek ezekről a kedvezményekről. Más cégeknél is láttunk már ilyet, úgy gondoljuk, hogy ez nem probléma. Viszont a jogászok és az adószakértők szerint ez adózási kérdéseket is felvethet, mert reklámozásnak tűnhet a dolog. Kérdésem, hogy Ön szerint van-e bármilyen akadálya annak, hogy ezeket a kedvezményeket publikáljuk a belső elektronikus rendszerünkben a munkavállalók felé? Valóban keletkezhet-e adófizetési kötelezettség bármelyik félnél? Valóban reklámnak minősülne-e egy ilyen tevékenység? Várom válaszát
Adománygyűjtők, figyelem! Így kell elszámolni az ingyenes juttatásokkal
Cikk
Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani egy egyesület részére nyújtott adományt, és mikor minősül a támogatás valójában adománynak? Milyen adókötelezettségek merülhetnek fel a rászorulóknak juttatott javak átadásakor? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Életbiztosítás elszámolhatósága
Kérdés
Tisztelt Cím! A következő kérdéssel kapcsolatban kérem a tájékoztatásukat. Egy kft. ügyvezetője a következő módon kötött életbiztosításra szerződést. Unit-linked típusú életbiztosítást választott, amely kockázati elemeket nem tartalmaz. A kötvényen az szerepel, hogy a szerződő az ügyvezető magánszemély, kedvezményezettként az ügyvezető felesége van megjelölve, akinek 50 százalékos részesedése van a kft.-ben, de sem alkalmazottként nem dolgozik a cégben, sem tagként nem működik közre a cég tevékenységében. A kft. csak díjfizetőként van megjelölve a szerződésben, 2013. decemberben a kft. bankszámlájáról el is utalta az ügyvezető az éves biztosítási díjat a biztosító részére. A kötvényt azonban januári dátummal állította ki a biztosító. A kft.-ben kizárólag az ügyvezető végzi a tevékenységet, alkalmazott egyáltalán nincs a cégben. Azt szeretném kérdezni, hogy a cég elszámolhatja-e adómentesen jelen esetben a biztosítást? Ha igen, akkor mikor kell szerepeltetni a 08-as bevallásban a biztosítás értékét? Decemberi bevallásban vagy januári bevallásban? Amennyiben a kft. nem számolhatja el adómentesen, akkor milyen adókötelezettségei keletkeznek a biztosítási díj utalására vonatkozóan? Köszönettel:
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Egy kft.-nek 2 tulajdonosa van, a cég jegyzett tőkéje 500 ezer forint, saját tőkéje 3 millió 650 ezer forint. Az egyik tulajdonos el akarja adni az üzletrészét, mert ki akar szállni a cégből. A saját üzletrésze 250 ezer forint névértéken, és ezen az értéken is akarja eladni. Kérdésem, hogy ha a másik tulajdonosnak adja el az üzletrészt, akkor van-e valakinek valamilyen adófizetési kötelezettsége, vagy ha egy teljesen kívülálló magánszemélynek adja el az üzletrészét, akkor van-e valakinek valamilyen adófizetési kötelezettsége?
Módosultak az adókötelezettségi előírások
Cikk
Március 10-én fizetendő adókötelezettségük megállapítása során a bevallási nyomtatványba minap átvezetett új kedvezményeket vehetnek igénybe a hitelintézetek.
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításához kérném tájékoztatásukat: Magánszemély 2009-ben megörökölte 4217 m2 területű, belterületi lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan (259 hrsz.) 1/2-ed részének 1/3-ad (1/6-od) részét (közjegyzőnél készült jegyzőkönyv szerint az 1/2 rész értéke: 3 250 000 forint). 2010-ben megvásárolta a fenti ingatlan további 1/2-ed részét (tulajdoni hányada így 4/6-od lett). (Adásvétel szerződés szerinti érték: 2 000 000 forint, illeték: 90 000 forint, tulajdoni lap díja: 6 600 forint). 2011-ben telekhatár-rendezés és adásvétel következtében az ingatlanból értékesítettek 238 m2 nagyságú területet, a fennmaradó 3979 m2 terület két helyrajzi szám alá került: - 259/1 hrsz.-ú 2747 m2 területű, belterületi lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan - 259/2 hrsz.-ú 1232 m2 területű beépítetlen területű ingatlan. 2012-ben telekhatár-rendezés és adásvétel következtében a 259/1 hrsz-ú ingatlanhoz vásárolt a tulajdonostárs 236 m2 és 232 m2 nagyságú területet, így az ingatlan nagysága 3215 m2 lett. Ebben a szerződésben még rendelkeztek arról, hogy a 259/1 hrsz.-ú ingatlant kettéosztják: - 259/3 hrsz.-ú 1461 m2 területű, belterületi lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan, - 259/4 hrsz.-ú 1754 m2 területű beépítetlen területű ingatlan. 2012-ben 2012-ben telekhatár-rendezés és adásvétel következtében a 259/2 hrsz-ú ingatlanhoz vásárolt a tulajdonos 406 m2 nagyságú területet (vételár: 200 Ft/m2), így az ingatlan nagysága 1638 m2 lett. A tulajdonosok 2013-ban mindhárom ingatlant értékesítették. Kérem Önöket, hogy a fenti ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem meghatározásának módjáról véleményt alkotni szíveskedjenek. Köszönettel.
Munkaerő-közvetítés
Kérdés
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: belföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó társaság Dániába közvetít magyar (és más európai) munkavállalókat. Azok az alkalmas jelöltek, akiket a társaság kiválaszt, saját szervezésben Magyarországon tanfolyamon vesznek részt nyelvtanulás, illetve a helyi szoksáok elsajátítása végett. Ezek a jelöltek – tekintettel arra, hogy munkát ez idő alatt nem tudnak végezni –, jövedelmet nem tudnak elérni, a társaságtól fix összegű ellátást kapnak a fenti, kb. 2-3 hónapos időtartamra, melyből a megélhetésüket finanszírozni tudják. Kérdéseim a következők: biztosítási jogviszonynak minősül-e ez a viszony? Milyen adókat és járulékokat kell a jelöltektől levonni, és milyen adók terhelik a kifizető társaságot a kifizetett jövedelmek után, ha a jelölt magyar? Milyen adókat és járulékokat kell levonni és befizetni, és milyen kifizetői terhet merülnek fel, ha a jelölt nem magyar, hanem spanyol, és 3 hónapig tartózkodik Magyarországon a képzés, tanfolyam idejére. Szintén ide kapcsolódóan szeretném még kérdezni, hogy a fenti eljárás során milyen nyilatkozatokat kell a magyar és a nem magyar jelöltekkel kitöltetni? Utolsó kérdésem a témában, az lenne, hogy amennyiben a társaság Magyarországon lakást bérel a magyar vagy spanyol jelöltnek, ebben az esetben milyen adóterhek terhelik a társaságot a juttatásért?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
