Tisztelt Szakértő! Egy kft. a visszavásárolt üzletrészt térítés nélkül adná át a munkavállalójának. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállalót milyen adókötelezettség terheli a 15 százalékos szja-kötelezettségen felül?
Egy bt.-ben az egyik tag megegyezett a jövőbeli taggal részesedése eladásáról. A megállapodás szerint az átvevő 2019 decemberében előleget fizet, majd 2020. I. negyedben kerül sor a fennmaradt összeg kifizetésére, ekkor történik a társasági szerződés módosítása is. A szerződés tartalmazza, hogy amennyiben a vevő eláll az ügylettől, az eladó köteles visszafizetni az előleget, levonva a megállapodott bánatpénzt, illetve amennyiben az eladó áll el az ügylettől az előleg visszafizetése mellett bánatpénz fizetésére kötelezett. Kérdésem: helyesen értelmezzük-e a szja-törvényt, hogy a kilépő tag szja- és szocho-fizetési kötelezettsége a teljes összeg kifizetése után keletkezik?
Tisztelt Cím! Közhasznú alapítvány, melynek célja a lakosok egészséges élelmiszerekkel való ellátása, szeretne almát, almalevet adni a településrészen élő családok számára. Van-e erre lehetősége a civil szervezetnek adófizetési kötelezettség nélkül? Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a szervezetnek vagy a magánszemélynek?
Magánszemélyként kérdezem: volt munkáltatómtól az elmaradt munkabérem nagy részét váratlanul most sikerült behajtanom ingatlan-végrehajtás által. A munkabér a 2008-2009-re terjedő időszakra vonatkozik, 2008-ra még beadtam adóbevallást, mintha kaptam volna fizetést, 2009-re már nem. A szolgálati időm és nyugdíjalapom az ONYF-el történt adategyeztetés szerint rendben van. A munkáltatót 2012-ben kényszertörléssel megszüntették. Ezek után van-e adó- és járulékbefizetési kötelezettségem és ha igen, hogyan tudom teljesíteni azt 10 év elteltével?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk telket vásárol, melynek egy részét a beszerzéskor megfizetett négyzetméterárnál jóval olcsóbban továbbértékesít a vele munkaviszonyban álló ügyvezetőjének. Jelen esetben milyen adókötelezettség keletkezik a magánszemélynél, illetve a társaságnál? Válaszukban kérem valamennyi adónemre térjenek ki! Mi a helyzet akkor, ha a társaság tőle fühhetlen 3. félnek értékesít áron alul, veszteséggel? Ilyen esetben van bármilyen taoadóalap-módosítási kötelezettség a realizált veszteség miatt? Köszönettel Kamarás Zsuzsanna
Végelszámolás esetén elegendő-e a cég tulajdonában álló ingatlanról a vagyonfelosztás során rendelkezni? Vagy el kell hogy adja az ingatlanát a cég a tulajdonosnak a végelszámolás befejezése előtt? Egyszemélyes kft.-ről van szó. Ha a vagyonfelosztás során kerül a tulajdonoshoz az ingatlan, akkor kapcsolódik-e hozzá illeték-, illetve szja-kötelezettség? Ha igen, mi ezeknek az alapja? Mi alapján lehet az adókötelezettséget meghatározni?
Tisztelt dr. Császár Zoltán úr! https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_20_Koveteles_apport_vegelszamolas_so_dqb A válaszában feltett kérdésére következőt tudom válaszolni: én valójában nem találtam az adóalap-növelő jogcímek között e helyzetnek megfelelőt, a megszűnéshez kapcsolódó társaságiadó-bevallást még nem adtam be, a tőkeemelést a (külföldi) tagok határozatának megfelelően az Ön által is leírt módon le kellett könyvelnem, és az adóalap meghatározásánál a tőkeemelésnek megfelelő összeget mint "egyéb adóalap-növelő tételt" tettem be az adóalap-számításomba. Az Ön válaszából is azt olvastam ki, hogy a megszűnéskor nem javasolt a kötelezettség tőkeemelés útján történő megszüntetése. A tulajdonosok annak ellenére hoztak a tőkeemelésre vonatkozó határozatot, hogy én végelszámolóként felhívtam ennek adózási buktatójára a figyelmet, a végelszámolást segítő ügyvédi irodával együtt azt javasoltuk, hogy engedjék el követelésüket, ami lehetőséget nyújtott volna az adókötelezettség normál megállapítására. A megvalósult gazdasági esemény miatt szeretném az adóvizsgálat során történő átminősítést elkerülni, ezért választottam az adókötelezettség "önkéntes" megállapítását. Üdvözlettel Magó kálmánné végelszámoló
Tisztelt Szakértő! Feleségemnek van 10 db földingatlana, melyek besorolása: kivett zártkerti művelés alól kivett terület. Az ingatlanok több mint 5 éve a tulajdonában vannak. A települési önkormányzat döntött az ingatlanok belterületbe vonásáról. A belterületbe vonás feltétele, hogy a helyi rendeletben megállapított településfejlesztési hozzájárulást meg kell fizetni. Első lépésként a 10 db ingatlan egy ingatlanná lesz összevonva, egy db új helyrajzi számot kap. Az új ingatlan kialakulásakor a tulajdoni lapon szerepelni fog, hogy milyen helyrajzi számok összevonásával keletkezett az új ingatlan, a folytonosság követhető lesz. A terület egy részét nejem térítésmentesen átadja az önkormányzatnak útszélesítéshez, közpark kialakításához. A megmaradó területet belterületbe fogják csatolni, besorolása ezután beépítetlen terület lesz, később lakótelkeket lehet belőle kialakítani. Lényegében a jelenlegi 10 ingatlan helyett 1 kisebb területű, belterületi ingatlan jön létre. Kérdésem, hogy ha ezt az új helyrajzi számot kapott, belterületbe csatolt ingatlant nejem a belterületbe vonást követően másnap eladja, akkor keletkezik-e szjabevallási, -fizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm!
Az aratás megkezdésével teljesedésbe mennek a korábban megkötött felesbérleti szerződések is, ezek keretében a megtermelt terményt a bérlő átadja a tulajdonosnak.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A cég által kötött biztosítás megfelelt eddig az szja-törvény 1. sz. melléklet 6.9-es pontjának. De ez a pont hatályát veszti 2018-tól. Kérdés, hogy a korábbi években megkötött szerződésre is vonatkozik innentől az adókötelezettség? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Orvosi praxis megvásárlásához önkormányzati támogatással jut hozzá egy önálló praxisjoggal nem rendelkező orvos. Kérdésem, hogy a praxisjog megszerzésekor keletkezik-e adókötelezettsége az orvosnak a támogatás összege után, ha a praxis értéke megegyezik a támogatás összegével, valamint milyen adókötelezettség terheli a támogatás nyújtó önkormányzatot ?
Tisztelt Szakértő! Tudományos konferencián felkérték előadónak az egyik központi költségvetési szerv alkalmazottját. A központi költségvetési szerv mint közhatalmi szerv nem áfaalany. Az előadó kiosztja az előadása jegyzetét, amelynek előállítási értéke – központi költségvetési szerv állította elő – meghaladja a csekély összegű ajándék értékét. Keletkezik-e a központi költségvetési szervnél bármilyen adófizetési kötelezettség? Köszönettel.
Érdemes időről időre ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen elmaradásuk azoknak az adózóknak, akik folyamatosan szerepelni szeretnének a köztartozásmentes adózói adatbázisban (koma). Ehhez ugyanis mindig időben teljesíteni kell a kötelezettségeket – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
Milyen adókötelezettség terhelné a kft.-t, ha tagi kölcsönből emelné meg a saját tőkéjét? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték