Tisztelt Szakértő! Tudományos konferencián felkérték előadónak az egyik központi költségvetési szerv alkalmazottját. A központi költségvetési szerv mint közhatalmi szerv nem áfaalany. Az előadó kiosztja az előadása jegyzetét, amelynek előállítási értéke – központi költségvetési szerv állította elő – meghaladja a csekély összegű ajándék értékét. Keletkezik-e a központi költségvetési szervnél bármilyen adófizetési kötelezettség? Köszönettel.
Érdemes időről időre ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen elmaradásuk azoknak az adózóknak, akik folyamatosan szerepelni szeretnének a köztartozásmentes adózói adatbázisban (koma). Ehhez ugyanis mindig időben teljesíteni kell a kötelezettségeket – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
Milyen adókötelezettség terhelné a kft.-t, ha tagi kölcsönből emelné meg a saját tőkéjét? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Horgászcikkboltunkban – a vásárlás értékétől függően – kedvezménykupont adunk vevőinknek, melyet éttermünkben érvényesíthetnek. A lehetőséget a helyszínen és a honlapunkon tesszük közzé. A cél éttermünk megismertetése és a forgalomgenerálás. Az szja-törvény 8.14. pontja és az áfatörvény 71. § (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény kritériumainak a rendszer véleményünk szerint megfelel. Kérdésem, hogy a társasági adóban keletkeztet-e adókötelezettséget, akár korrekciós tétel formájában? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! 2009-ben kötöttem egy befektetéssel kombinált életbiztosítást, amit most szeretnék teljes körűen felmondani. A szerződés visszavásárlási értéke kevesebb lesz, mint az általam az elmúlt években befizetett biztosítási díjak összege. 2009-ben a befizetés után 30 százalékos adókedvezményt érvényesítettem a befizetett biztosítási díj után. Kérdésem az lenne, hogy terheli-e a mostani visszavásárlási értéket bármiféle adókötelezettség? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy kft. három tulajdonosa eladná 100 százalékos üzletrészét egy másik magánszemélynek. A jegyzett tőke 32 140 ezer forint. A saját tőke 108 000 ezer forint. Az eladási értéke az üzletrésznek 500 000 ezer forint. A társaság 100 000 ezer forint értéken nyilvántartott ingatlannal rendelkezik. A kérdésem, hogy ebben az esetben az eladóknak milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik? Illetve az ingatlantulajdon miatt valamilyen másik kötelezettség jelentkezik-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. whole life biztosítást köt. Szerződő a cég, biztosított a kft. személyesen közreműködő tagja, ügyvezetője. A biztosítási díjat évente, egy összegben fizeti a cég, 2015-2016-2017. években 3-szor 2 millió, azaz összesen 6 millió forintot. A 2018-as évben szerződőváltás történik, a biztosított lép a szerződő helyébe, így mind a biztosított, mind a szerződő a cég személyesen közreműködő magánszemély tulajdonosa, tagja lesz. A szerződőváltás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget a cég, illetve a magánszemély biztosított esetében? A cég az eltelt 3 évben befizetett biztosítási összegeket költségként elszámolja. A 2018-as évben, szerződőváltás után a biztosítás tartamát is határozott időtartamra, 5 évre módosítják. A tartammódosítás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget a cég, illetve a magánszemély esetében? Az 5 év letelte után a biztosított magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a biztosító szolgáltatása esetén? Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! A Duális Képzési Tanács határozata alapján egész évben a teljes képzési időre vonatkozóan, az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás illeti, melyet a fogadó vállalat fizet. Mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A duális képzés szabályzatának megfelelően 22 hét vállalati időszakot kell kialakítani, ez azt jelenti, hogy a hallgató például egész nyáron a fogadó cégnél dolgozik, ugyanakkor az őszi hónapokban a felsőoktatási intézményben tanul, tehát egyáltalán nem jelenik meg a gyakorlóhelyen. Kérdés: az őszi hónapokban kifizetendő hallgatói díj – 63 ezer forint/hó – hogyan adózik?
Tisztelt Szakértő! Egy cég néhány munkavállalójának és családtagjának kifizette az egyhetes belföldi üdülését jutalomképpen a jól végzett munkájáért (nem cafetéria). A szállásadó (panzió) számlája a cég nevére szól, szerepelnek rajta a dolgozók, valamint a családtagjaik adatai. A dolgozók semmilyen összeget nem térítettek, sem a szállásadó, sem a munkaadó felé. Kérdésem, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót? (Nem szeretnénk a munkavállalóra terhelni semmit.) A szállásadó számlájában feltüntetett áfa (18 százalék) levonható-e? A társasági adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni? Köszönöm válaszát.
Növekedett a nyereséges vállalkozások száma, csökkent a veszteségeseké, ugyanakkor a cég adóterhelése is emelkedett 2014-ben az előző évihez képest – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb adataiból.
Nappali tagozatos egyetemi tanuló adószámos magánszemélyként végez idegenvezetést, amire számla ellenében havonta kap bizonyos összegeket, ezek meghaladják a minimálbér 30 százalékát. Kérdésem, hogy neki milyen járulékokat és adót kell fizetnie? Köszönettel: Miklós
Hogyan halasztható az adófizetési kötelezettség, és különböző esetekben miként kell kiszámolni? Példákkal illusztráljuk az írt és íratlan szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Tévedésből több tagi kölcsön lett egy kft. tulajdonosának visszafizetve, mint amennyi tagikölcsön-befizetése volt. Kérdésem, hogy ennek a kifizetésnek van-e valamilyen adóvonzata arra az időre, amíg a tulajdonosnál volt? Segítségét köszönöm Ildi
Kedves Kollegák! Kérem segítségüket egy társaság adókötelezettségének megítéléséről egy nem szokványos jogi, adójogi helyzetben. A szóbanforgó betéti társaság adószámát 2010. márciusban törölték. A törlést a cégkivonat is tartalmazza a mai napig, de a cégkivonat szerint a cég nem áll kényszertörlés alatt. A társaságnak nincsen adótartozása, bevallási és mérlegkészítési, közzétételi kötelezettségének 2012. év végéig tartó időszakra eleget tett. A bevallások egy részének pótlása az adószám törlése után történt meg, de a NAV feldolgozta a törölt adószámra érkezett bevallásokat. A társaság 2013. évtől nem nyújtja be bevallásait, mert a NAV-nál azt az információt kapta, hogy adószám hiányában adóköteles tevékenység nem folytatható, ezért semmilyen adókötelezettség nem terheli a céget. 2015. évben a társaság beltagjának munkaviszonya megszűnik. Kérdéseim: - milyen jogszabályhely alapján tudhatjuk egyértelműen, hogy nincs a cégnek semmilyen adókötelezettsége az adószám törlése után, a cég törléséig, illetve - milyen adókötelezettsége van a cégnek ebben az időszakban, - létrejön-e a kötelező biztosítási jogviszony 2015-ben a munkaviszonnyal már nem rendelkező beltag és a társaság között? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel:
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm szépen a 2015. 05. 08-ai válaszát. Jól értelmezem a levezetését, hogy az 1,19-es szorzó nem számít bele a 200 000 forintos korlátba? Illetve csináltam egy másik levezetést, amikor a dolgozó, önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem éri el a minimálbér 50 százalékát. Jól csináltam? Önkéntes nyugdípénztári befizetés: 30 702 forint/hónap; Erzsébet-utalvány: 14 000 forint/hónap. A levezetésem a következő: január-május hónapokra: 5x(30 702 + 8 000) =193 510 forint béren kívüli juttatás (14%); 6 000 forint Erzsébet-utalvány pedig egyes meghatározott juttatásként adózik (27%). A júniusi juttatás: 6x(30 702 + 8 000) = 232 212 forintból 200 000 - 93 510 = 6 490 forint béren kívüli juttatásnak minősül (14%), azaz 1 081 forintot kell befizetni. 232 212 – 200 000 =32 212 forint + 6 000 forint =38 212 forint egyes meghatározott juttatásként adózik (27%), azaz 12 278 forintot kell befizetni. Július hónaptól pedig a teljes összeg (30 702 + 14 000 = 44 702) egyes meghatározott juttatásként adózik (27%). Köszönöm szépen a segítségét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték