137 találat a(z) adókötelezettség cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Horgászcikkboltunkban – a vásárlás értékétől függően – kedvezménykupont adunk vevőinknek, melyet éttermünkben érvényesíthetnek. A lehetőséget a helyszínen és a honlapunkon tesszük közzé. A cél éttermünk megismertetése és a forgalomgenerálás. Az szja-törvény 8.14. pontja és az áfatörvény 71. § (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény kritériumainak a rendszer véleményünk szerint megfelel. Kérdésem, hogy a társasági adóban keletkeztet-e adókötelezettséget, akár korrekciós tétel formájában? Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2009-ben kötöttem egy befektetéssel kombinált életbiztosítást, amit most szeretnék teljes körűen felmondani. A szerződés visszavásárlási értéke kevesebb lesz, mint az általam az elmúlt években befizetett biztosítási díjak összege. 2009-ben a befizetés után 30 százalékos adókedvezményt érvényesítettem a befizetett biztosítási díj után. Kérdésem az lenne, hogy terheli-e a mostani visszavásárlási értéket bármiféle adókötelezettség? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. három tulajdonosa eladná 100 százalékos üzletrészét egy másik magánszemélynek. A jegyzett tőke 32 140 ezer forint. A saját tőke 108 000 ezer forint. Az eladási értéke az üzletrésznek 500 000 ezer forint. A társaság 100 000 ezer forint értéken nyilvántartott ingatlannal rendelkezik. A kérdésem, hogy ebben az esetben az eladóknak milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik? Illetve az ingatlantulajdon miatt valamilyen másik kötelezettség jelentkezik-e? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. whole life biztosítást köt. Szerződő a cég, biztosított a kft. személyesen közreműködő tagja, ügyvezetője. A biztosítási díjat évente, egy összegben fizeti a cég, 2015-2016-2017. években 3-szor 2 millió, azaz összesen 6 millió forintot. A 2018-as évben szerződőváltás történik, a biztosított lép a szerződő helyébe, így mind a biztosított, mind a szerződő a cég személyesen közreműködő magánszemély tulajdonosa, tagja lesz. A szerződőváltás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget a cég, illetve a magánszemély biztosított esetében? A cég az eltelt 3 évben befizetett biztosítási összegeket költségként elszámolja. A 2018-as évben, szerződőváltás után a biztosítás tartamát is határozott időtartamra, 5 évre módosítják. A tartammódosítás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget a cég, illetve a magánszemély esetében? Az 5 év letelte után a biztosított magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a biztosító szolgáltatása esetén? Köszönettel: Reményi Győzőné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Duális Képzési Tanács határozata alapján egész évben a teljes képzési időre vonatkozóan, az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás illeti, melyet a fogadó vállalat fizet. Mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A duális képzés szabályzatának megfelelően 22 hét vállalati időszakot kell kialakítani, ez azt jelenti, hogy a hallgató például egész nyáron a fogadó cégnél dolgozik, ugyanakkor az őszi hónapokban a felsőoktatási intézményben tanul, tehát egyáltalán nem jelenik meg a gyakorlóhelyen. Kérdés: az őszi hónapokban kifizetendő hallgatói díj – 63 ezer forint/hó – hogyan adózik?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég néhány munkavállalójának és családtagjának kifizette az egyhetes belföldi üdülését jutalomképpen a jól végzett munkájáért (nem cafetéria). A szállásadó (panzió) számlája a cég nevére szól, szerepelnek rajta a dolgozók, valamint a családtagjaik adatai. A dolgozók semmilyen összeget nem térítettek, sem a szállásadó, sem a munkaadó felé. Kérdésem, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót? (Nem szeretnénk a munkavállalóra terhelni semmit.) A szállásadó számlájában feltüntetett áfa (18 százalék) levonható-e? A társasági adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Nappali tagozatos egyetemi tanuló adószámos magánszemélyként végez idegenvezetést, amire számla ellenében havonta kap bizonyos összegeket, ezek meghaladják a minimálbér 30 százalékát. Kérdésem, hogy neki milyen járulékokat és adót kell fizetnie? Köszönettel: Miklós

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tévedésből több tagi kölcsön lett egy kft. tulajdonosának visszafizetve, mint amennyi tagikölcsön-befizetése volt. Kérdésem, hogy ennek a kifizetésnek van-e valamilyen adóvonzata arra az időre, amíg a tulajdonosnál volt? Segítségét köszönöm Ildi

Kérdés

Kedves Kollegák! Kérem segítségüket egy társaság adókötelezettségének megítéléséről egy nem szokványos jogi, adójogi helyzetben. A szóbanforgó betéti társaság adószámát 2010. márciusban törölték. A törlést a cégkivonat is tartalmazza a mai napig, de a cégkivonat szerint a cég nem áll kényszertörlés alatt. A társaságnak nincsen adótartozása, bevallási és mérlegkészítési, közzétételi kötelezettségének 2012. év végéig tartó időszakra eleget tett. A bevallások egy részének pótlása az adószám törlése után történt meg, de a NAV feldolgozta a törölt adószámra érkezett bevallásokat. A társaság 2013. évtől nem nyújtja be bevallásait, mert a NAV-nál azt az információt kapta, hogy adószám hiányában adóköteles tevékenység nem folytatható, ezért semmilyen adókötelezettség nem terheli a céget. 2015. évben a társaság beltagjának munkaviszonya megszűnik. Kérdéseim: - milyen jogszabályhely alapján tudhatjuk egyértelműen, hogy nincs a cégnek semmilyen adókötelezettsége az adószám törlése után, a cég törléséig, illetve - milyen adókötelezettsége van a cégnek ebben az időszakban, - létrejön-e a kötelező biztosítási jogviszony 2015-ben a munkaviszonnyal már nem rendelkező beltag és a társaság között? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel:

Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm szépen a 2015. 05. 08-ai válaszát. Jól értelmezem a levezetését, hogy az 1,19-es szorzó nem számít bele a 200 000 forintos korlátba? Illetve csináltam egy másik levezetést, amikor a dolgozó, önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem éri el a minimálbér 50 százalékát. Jól csináltam? Önkéntes nyugdípénztári befizetés: 30 702 forint/hónap; Erzsébet-utalvány: 14 000 forint/hónap. A levezetésem a következő: január-május hónapokra: 5x(30 702 + 8 000) =193 510 forint béren kívüli juttatás (14%); 6 000 forint Erzsébet-utalvány pedig egyes meghatározott juttatásként adózik (27%). A júniusi juttatás: 6x(30 702 + 8 000) = 232 212 forintból 200 000 - 93 510 = 6 490 forint béren kívüli juttatásnak minősül (14%), azaz 1 081 forintot kell befizetni. 232 212 – 200 000 =32 212 forint + 6 000 forint =38 212 forint egyes meghatározott juttatásként adózik (27%), azaz 12 278 forintot kell befizetni. Július hónaptól pedig a teljes összeg (30 702 + 14 000 = 44 702) egyes meghatározott juttatásként adózik (27%). Köszönöm szépen a segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy nyújthat-e támogatást vállalkozás egy másik vállalkozásnak például beruházáshoz? Ebben a konkrét esetben kapcsolt vállalkozásról van szó, ezért, ha ez lényeges, kérem, válaszában legyen szíves erre is kitérni. Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatosan valamilyen adó-, vagy illetékkötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély az Egyesült Arab Emírségekben értékpapír-befektetéssel rendelkezik. Havonta az árfolyamnyereséget átutalják a számlájára, igazolást nem kap róla. Kérdésem, hogy milyen adó, illetve járulék terheli a jövedelmet?

Kérdés

Mint minden bölcsőde, óvoda és iskola mellett a gimnáziumunk támogatására is létrejött több éve egy alapítvány, amely közhasznúsági minősítéssel is rendelkezik. Magánszemély hozta létre, bevételeit a gimnázium tanulói szüleinek csekély adományaiból, az szja-bevallásokban nyilatkozott 1 százalékokból és jó esetben pályázat útján elnyert állami és önkormányzati támogatásokból szerzi. Célja a tehetséggondozás lehetőségeinek támogatása, széles körű felkarolása és még sok minden, ami az oktatás színvonalának és a diákok szellemi fejlődésének elősegítését szolgálja, valamint a szociálisan rászorulókat is támogatja anyagilag. Az iskola év végén, valamint ballagáskor és esetleg egy-egy tantárgyverseny után szeretné fejenként 10-15 000 forintal megjutalmazni a kiváló tanulókat, verseny esetén a helyezetteket, esetleg egy-egy könyvjutalmat adni az alapítvány által beszerzett darabonként 4-5 000 forint értékű könyvekből, vagy könyvüzletben az alapítvány által megvásárolt vásárlási utalványt adni (esetleg a könyvüzlet által forgalmazott feltölthető elektronikus kártyát 4-5 000 forinttal feltöltve). Kérdésem az, hogy az alapítvány a jutalmazás ezen módját megteheti-e szja- és járulékmentesen? Ha csak részben, akkor melyik jutalmat, milyen terhek terhelik, az alapítvány részéről is és a jutalmazott részéről is? A jutalmazottak általában 18 év alatti diákok, és fejenként évente általában egyszer kapnak jutalmat. A szociálisan rászorulónak pénzben, természetben adott támogatás is adózik, járulékozik?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink