Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    137 találat a(z) adókötelezettség cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk nagyon sok partnerrel áll üzleti kapcsolatban, ezek többsége bizonyos kedvezményeket ad a munkavállalóink számára, amennyiben igazolják, hogy nálunk dolgoznak. Jelenleg azon gondolkozunk, hogy ezeket a kedvezményeket összegyűjtjük és a belső hálózatunkon közzétesszük, hogy a munkavállalók értesüljenek ezekről a kedvezményekről. Más cégeknél is láttunk már ilyet, úgy gondoljuk, hogy ez nem probléma. Viszont a jogászok és az adószakértők szerint ez adózási kérdéseket is felvethet, mert reklámozásnak tűnhet a dolog. Kérdésem, hogy Ön szerint van-e bármilyen akadálya annak, hogy ezeket a kedvezményeket publikáljuk a belső elektronikus rendszerünkben a munkavállalók felé? Valóban keletkezhet-e adófizetési kötelezettség bármelyik félnél? Valóban reklámnak minősülne-e egy ilyen tevékenység? Várom válaszát

    Kérdés

    Tisztelt Cím! A következő kérdéssel kapcsolatban kérem a tájékoztatásukat. Egy kft. ügyvezetője a következő módon kötött életbiztosításra szerződést. Unit-linked típusú életbiztosítást választott, amely kockázati elemeket nem tartalmaz. A kötvényen az szerepel, hogy a szerződő az ügyvezető magánszemély, kedvezményezettként az ügyvezető felesége van megjelölve, akinek 50 százalékos részesedése van a kft.-ben, de sem alkalmazottként nem dolgozik a cégben, sem tagként nem működik közre a cég tevékenységében. A kft. csak díjfizetőként van megjelölve a szerződésben, 2013. decemberben a kft. bankszámlájáról el is utalta az ügyvezető az éves biztosítási díjat a biztosító részére. A kötvényt azonban januári dátummal állította ki a biztosító. A kft.-ben kizárólag az ügyvezető végzi a tevékenységet, alkalmazott egyáltalán nincs a cégben. Azt szeretném kérdezni, hogy a cég elszámolhatja-e adómentesen jelen esetben a biztosítást? Ha igen, akkor mikor kell szerepeltetni a 08-as bevallásban a biztosítás értékét? Decemberi bevallásban vagy januári bevallásban? Amennyiben a kft. nem számolhatja el adómentesen, akkor milyen adókötelezettségei keletkeznek a biztosítási díj utalására vonatkozóan? Köszönettel:

    Kérdés

    Egy kft.-nek 2 tulajdonosa van, a cég jegyzett tőkéje 500 ezer forint, saját tőkéje 3 millió 650 ezer forint. Az egyik tulajdonos el akarja adni az üzletrészét, mert ki akar szállni a cégből. A saját üzletrésze 250 ezer forint névértéken, és ezen az értéken is akarja eladni. Kérdésem, hogy ha a másik tulajdonosnak adja el az üzletrészt, akkor van-e valakinek valamilyen adófizetési kötelezettsége, vagy ha egy teljesen kívülálló magánszemélynek adja el az üzletrészét, akkor van-e valakinek valamilyen adófizetési kötelezettsége?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításához kérném tájékoztatásukat: Magánszemély 2009-ben megörökölte 4217 m2 területű, belterületi lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan (259 hrsz.) 1/2-ed részének 1/3-ad (1/6-od) részét (közjegyzőnél készült jegyzőkönyv szerint az 1/2 rész értéke: 3 250 000 forint). 2010-ben megvásárolta a fenti ingatlan további 1/2-ed részét (tulajdoni hányada így 4/6-od lett). (Adásvétel szerződés szerinti érték: 2 000 000 forint, illeték: 90 000 forint, tulajdoni lap díja: 6 600 forint). 2011-ben telekhatár-rendezés és adásvétel következtében az ingatlanból értékesítettek 238 m2 nagyságú területet, a fennmaradó 3979 m2 terület két helyrajzi szám alá került: - 259/1 hrsz.-ú 2747 m2 területű, belterületi lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan - 259/2 hrsz.-ú 1232 m2 területű beépítetlen területű ingatlan. 2012-ben telekhatár-rendezés és adásvétel következtében a 259/1 hrsz-ú ingatlanhoz vásárolt a tulajdonostárs 236 m2 és 232 m2 nagyságú területet, így az ingatlan nagysága 3215 m2 lett. Ebben a szerződésben még rendelkeztek arról, hogy a 259/1 hrsz.-ú ingatlant kettéosztják: - 259/3 hrsz.-ú 1461 m2 területű, belterületi lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan, - 259/4 hrsz.-ú 1754 m2 területű beépítetlen területű ingatlan. 2012-ben 2012-ben telekhatár-rendezés és adásvétel következtében a 259/2 hrsz-ú ingatlanhoz vásárolt a tulajdonos 406 m2 nagyságú területet (vételár: 200 Ft/m2), így az ingatlan nagysága 1638 m2 lett. A tulajdonosok 2013-ban mindhárom ingatlant értékesítették. Kérem Önöket, hogy a fenti ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem meghatározásának módjáról véleményt alkotni szíveskedjenek. Köszönettel.

    Kérdés

    A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: belföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó társaság Dániába közvetít magyar (és más európai) munkavállalókat. Azok az alkalmas jelöltek, akiket a társaság kiválaszt, saját szervezésben Magyarországon tanfolyamon vesznek részt nyelvtanulás, illetve a helyi szoksáok elsajátítása végett. Ezek a jelöltek – tekintettel arra, hogy munkát ez idő alatt nem tudnak végezni –, jövedelmet nem tudnak elérni, a társaságtól fix összegű ellátást kapnak a fenti, kb. 2-3 hónapos időtartamra, melyből a megélhetésüket finanszírozni tudják. Kérdéseim a következők: biztosítási jogviszonynak minősül-e ez a viszony? Milyen adókat és járulékokat kell a jelöltektől levonni, és milyen adók terhelik a kifizető társaságot a kifizetett jövedelmek után, ha a jelölt magyar? Milyen adókat és járulékokat kell levonni és befizetni, és milyen kifizetői terhet merülnek fel, ha a jelölt nem magyar, hanem spanyol, és 3 hónapig tartózkodik Magyarországon a képzés, tanfolyam idejére. Szintén ide kapcsolódóan szeretném még kérdezni, hogy a fenti eljárás során milyen nyilatkozatokat kell a magyar és a nem magyar jelöltekkel kitöltetni? Utolsó kérdésem a témában, az lenne, hogy amennyiben a társaság Magyarországon lakást bérel a magyar vagy spanyol jelöltnek, ebben az esetben milyen adóterhek terhelik a társaságot a juttatásért?

    Kérdés

    Egy artista csoport (4fő) Kínában és Marokkóban lépett fel. Egy monacói ügynök szervezte. A költségeket az ügynök fizette, a fellépési díjat az egyik artista számlájára utalja át. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen kötelezettségük az artistáknak?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy zeneszerző (magánszemély) kiadói szerződést köt egy egyesülettel, melynek keretében az egyesület vállalja a szerző albumának sokszorosítását és kiadását. A sokszorosított CD-k az egyesület tulajdonát képezik, a sokszorosításért az egyesület nem kér ellenszolgáltatást a szerzőtől. A kiadó egyesület vállalja, hogy a zeneszerző részére az eladott példányszámok után darabonként tiszteletdíjat fizet, amelyet havonta számol el a zeneszerzővel. Kérdéseim a következők lennének: 1. Be kell-e jelentenie az egyesületnek a zeneszerzőt a 14T1041-es nyomtatványon biztosítottként? 2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel a zeneszerző és az egyesület oldalán? 3. Milyen bevallási kötelezettség terheli az egyesületet és a zeneszerzőt? Köszönettel: VTM

    Kérdés

    Egy kft. a tulajdonosa és egyben munkaviszonyban álló tagjának adna 1,5 millió forint kölcsönt egy évre. A kft.-nek kettő tagja van. Jól értelmezem a tv-t, hogy a jegybanki alapkamat és 5 százalékkal megnövelve visszafizeti (jegybanki alapkamat 3,6% + 5% azaz 129 ezer forint a kamat), akkor egyik félnek sem keletkezik adófizetési kötelezettsége?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő!Társasági adó hatálya alá tartozó bt 2013.május 1-től katára tér át .Mi a törtidőszaki 1371EVa bevallás benyújtásának határideje?Április 30-tól számitott 30 nap vagy az attól számitott ötödik hónap utolsó napja?Gondolom,beszámolót is kell készitenie a törtidőszakra,ezt is közzé kell tennie?Mi ennek a határideje?Üdvözlettel várom szives válaszukat.

    Szakértői Kommentár

    Mielőtt a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó kedvezményes adózás hatályba lépett, a tartós megtakarítások ösztönzésére már érvényben volt a nyugdíj-előtakarékossági konstrukció. Ennek lényege, hogy a hozzáfűzött kedvezmények csak a nyugdíjas kor elérésével válnak véglegessé, sőt kemény szankciókkal jár, ha valaki korábban veszi fel az ilyen megtakarítását. Amióta azonban lehetőség van tartós befektetési szerződések kötésére, arra is van mód, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők e megtakarításukat tartós befektetéssé alakítsák, és ezzel már három, illetve öt év után elnyerjék a kedvezményeket.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Telefonszámla továbbszámlázása

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Különbözeti áfa – használt gépjármű

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media