150 találat a(z) adófizetési kötelezettség cimkére

Kérdés

Egy társaság 1997. évben több munkavállalója részére kötött életbiztosítást (alapbiztosítás), rokkantsági kiegészítő biztosítással, a szerződésekben évente visszavásárlási értékek kerültek meghatározásra, az életbiztosítás halál esetére vagy 20 éves elérési időtartamra szól. A szerződő fél a társaság, az életbiztosítási díjfizetés havonta rendszeresen megtörtént, a kedvezményezett a munkavállaló. Az életbiztosítás lejárata (20. év vége): 2016. év vége. A társaság ezt a biztosítást követelésként tartotta nyilván, és nem számolta el költségként. Kérdésünk az életbiztosítás adóelszámolására vonatkozóan az alábbi: a./ Az életbiztosítás lejártakor milyen adóvonzattal kell kifizetni azt a munkavállaló részére, továbbá ilyenkor a biztosító vagy a társaság fogja (visszavásárlási érték került meghatározásra) kifizetni a munkavállaló részére, és mindez milyen adókötelezettség (szja, eho, kamatadó) levonásával számolódik el? c./ Ha időközben egy munkavállaló munkaviszonya megszűnik az életbiztosítás lejárata előtt, és a társaság felmondja az életbiztosítás további fizetését, akkor mindezt milyen adóvonzattal kell kifizetni, mint lejárat előtti életbiztosítási jövedelem összegét, figyelemmel a visszavásárlási érték meghatározására? b./ Továbbá, ha a társaság és a dolgozó megállapodnak, hogy az életbiztosítás lejárata előtt a kedvezményezett magánszemély nevére kerüljön át az életbiztosítás , akkor a társaságnak milyen adólevonási kötelezettsége keletkezik?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: Kft 500 ezer forint jegyzett tőkéjű, egyszemélyes. 1. Eladó felemeli a törzstőkéjét eredménytartalékból 3 millió forintra, és elajándékozza az üzletrészét a lányának. 2. Eladó elajándékozza az 500 ezer forint jegyzett tőkéjű üzletrészét a lányának, és ő kis idő múlva az eredménytartalékból emelné meg a jegyzett tőkét. A fenti esetekben milyen adófizetési és egyéb fizetési, bejelentési kötelezettsége keletkezik mindkét félnek? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy olyan magánszemélyről kérdeznék, aki írt egy könyvet. Az írói-költői tevékenységre semmilyen vállalkozása nincs, nem adószámos magánszemély, munkahelye nincs, csak a könyvírással foglalkozik. Külföldön szeretné lefordíttatni a könyvét, és ebből külföldi ügynökségeken keresztül – elektronikus és könyv formában külföldön megjelenő minden darab könyv után – a Magyarországon meglévő bankszámlájára kap bizonyos százaléknyi jutalékot. Milyen járulék- és adófizetési kötelezettségei vannak Magyarországon, esetleg külföldön? Köszönettel: Nick

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 6 millió forint, melyből az apport értéke 2 millió, ami egy telek. A telek a kft. alapításakor került apportként a társas vállalkozásba 1998-ban. A társaság tagja a telket ki szeretné venni a társaságból. Erre milyen lehetősége van, és ez milyen adókötelezettséggel járna a részére, és milyen adókötelezettség állna fenn a társaság oldaláról?Válaszukat megköszönve, tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk Magyarországon tartózkodó ukrán magánszemélytől kíván egy általa elkészített tárgyi eszközt (egyedi prototípust) megvásárolni. A magánszemélynek nincs adóregisztációja Magyarországon. Kérdésünk az, hogy a kifizetés okán cégünket, mint vásárlót terheli-e adólevonási kötelezettség? Kell-e az ügylet kapcsán adószámot kérnie az ukrán magánszemélynek? Köszönettel.

Kérdés

Kft.-tagok egymás között üzletrészt értékesítenek névértéken. Milyen adókötelezettsége van az eladónak, a vevőnek, a társaságnak? A kft. saját vagyona meghaladja a törzstőkét, eredménytartalék van.

Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Kórházi alapítvány a kórház dolgozóinak tanfolyamait, kongresszusi részévételét fizeti ki. A számlában vagy az van feltüntetve, hogy rendezvényszervezés (egy összeg), van ahol tanfolyami díj (például 20 ezer forint plusz ellátás 6 ezer forint). Van-e az alapítványnak adófizetési kötelezettsége, és ha igen, milyen? Köszönettel: Czinege Jánosné

Kérdés

X Kft. 40 millió forint elmaradt bevételt és 5 millió forint felmerült költséget követel Y Kft.-től, mint kártérítést. Ezt Y Kft. nem ismerte el. X Kft. követelését, melyet könyveiben nem szerepeltetett, 10 millió forintért két magánszemélyre engedményezte. A magánszemélyek választott bírósághoz fordultak, és egyezséget ajánlottak Y Kft.-nek, hogy elállnak a pertől, ha a kft. fizet 35 millió forintot. Y Kft. hajlandó 25 milliót fizetni, amit a magánszemélyek elfogadtak. Kérdések: 1.) Ha Y Kft. fizet a magánszemélyeknek, akkor – mint kifizetőt – terheli-e adóelőleg-levonási kötelezettség, kell-e tudnia, hogy mennyiért vásárolták a követelést? 2. Terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos eho megfizetése? 3. Egyáltalán ez milyen jövedelemnek számít a magánszemélyeknél? Köszönöm. bertháné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy alapítvány (nem közhasznú és nem kiemelten közhasznú) támogatásban részesít egy magánszemélyt vagy céget az alapítványi tevékenységével összhangban, akkor kell-e fizetni bármilyen járulékot vagy adót akár az adományozó alapítványnak, akár a fogadó félnek? Van-e a válaszukban különbség a tekintetben, hogy az adomány milyen módon került az alapítványhoz (adományként vagy alapítói befizetésként, esetleg máshogy)?

Kérdés

Ügyfélkapcsolati munkakörben dolgozó munkavállalók a feladatuk ellátásához BKK-bérletet kapnak, melyhez a bérletet minden esetben a munkavállalók vásárolják meg a társaság nevére szóló számlával. Belső szabályzat írja elő, hogy az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a feladat ellátásához BKK-bérletet biztosít a munkáltató. A szabályzat alapján a munkavállaló minden nap végén leadja a bérletet, másnap reggel pedig felveszi. A bérlet alkalmazásával jelentős taxi, cégautó, parkolási költség kerül megtakarításra. Kérdéseink: 1. Tekintettel arra, hogy a bérletet csak munkaidőben tudják használni a munkavállalók, tekinthető-e ez utazási költségtérítésnek, az igénybe vett szolgáltatások között könyvelve? 2. Kapcsolódik-e bármilyen adó- vagy járulékfizetés a bérlet biztosításához, felmerül-e a partner részéről a bérlet, mint béren kívüli juttatás? 3. A bérletek áfatartalma levonásba helyezhető-e, mint a tevékenység ellátása során felmerült utazási költség? 4. Szükséges-e bármilyen napi nyilvántartást vezetni a bérletek nap eleji felvételéről, illetve nap végi leadásáról, vagy elég, ha a szabályzatban ez rögzítésre kerül, és hó végén adják vissza a bérletet? 5. Változik-e a fenti 1-4. kérdések megítélése, ha a társaság veszi meg közvetlenül a BKK-bérleteket? 6. Feltétele-e az adómentes elszámolásnak a bérletek napi leadása és felvétele, vagy abban az esetben, ha a munkavállalók nem adják le a bérletet csak hó végén (lejáratkor), akkor az már adóköteles juttatásnak minősül?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos egyetemi hallgató vagyok, de az egyetem mellett – attól teljesen független – internetes munkákból (amelyek mind külföldi dolgokkal kapcsolatosak) lett jövedelmem az elmúlt hónapban. Ezen munkák keretében nekem mind bevételem, mind költségem keletkezett. Magánszemély vagyok, se adószámom, se cégem, se katám nincs. Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell az így szerzett jövedelem után adózni? Elég az szja-t befizetni, vagy egyéb dolgokra is figyelni kell? Köszönöm a választ!

Kérdés

Magyar kft. osztalékot fizet külföldi illetőségű román állampolgárnak (illetőség-igazolás nincs, itthon csak kézbesítési megbízottja van), a tag 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Milyen adót, járulékot kell vonni az osztalékból? Köszönettel.

Kérdés

Állami tulajdonú, kutatással foglalkozó nonprofit gazdasági társaság felsőfokú oktatásban részt vevő egyetemisták részére tanulmányaik végzése mellett ösztöndíjat szeretne fizetni. A 2004. évi CXXIII. törvény a már végzett hallgatók ösztöndíjas foglalkoztatását szabályozza, a mi esetünkben azonban még nem végzett hallgatókról van szó. Fizethetünk-e részükre tanulmányi ösztöndíjat (nálunk is a tanulmányaikkal kapcsolatos feladatokkal foglalkozhatnak), és ennek milyen adó- és járulékvonzatai vannak a mi, illetve az ösztöndíjban részesülő részéről? (Nem doktori és nem posztdoktori ösztöndíjról van szó.) Válaszukat előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megvásárolt üzletrész árfolyama

Nagy Norbert

adószakértő

Fejlesztési tartalék felhasználása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Üzletrész-ajándékozás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink