Tisztelt Hölgyem/Uram! Véleményük szerint lehetséges-e, hogy egy belföldi gazdasági társaság beolvad egy svájci társaságba? Milyen lépések szükségesek a beolvasztáshoz, ezeknek mi az időigénye és költsége? Beolvasztható-e a belföldi cég egy svájci cégbe úgy, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik (akár a tulajdonosokra nézve, akár a cégekre nézve), vagy ez a folyamat von maga után valamilyen adófizetési kötelezettséget? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonosa részére vissza tudja fizetni a korábban a tulajdonos által a lekötött tartalékra (pénzben) teljesített pótbefizetés összegét úgy, hogy a visszafizetés után a saját tőke összege a hatályos jogszabályi feltételeknek továbbra is megfelel. A pénzben történő visszafizetés semelyik fél számára nem jár adó, illetve illetékfizetési kötelezettséggel. Ha a tulajdonos nem pénzben, hanem a befizetett összeggel azonos értékű ingatlan formájában kapja vissza a pótbefizetést a kft.-től, akkor keletkezik-e bármilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek vagy a tulajdonosnak? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos állami tulajdonú társaságtól magánszemély ingatlant bérelt. A bérleti szerzés lejártakor a szerződő felek elszámolnak egymással. A bérbeadó a bérlő részére a szerződés lejártakor a bérlő által elvégzett beruházások miatti értéknövekményt köteles megtéríteni. A beruházás építésiengedély-köteles ingatlanbővítésnek minősült. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek fizetendő értéknövekmény összege a magánszemélynél milyen jövedelemnek minősül, és a kifizető társaságnak milyen adó- és járulékfizetési keletkezik, a magánszemélytől milyen adót, járulékot kell levonni? Válaszukat előre is köszönöm: Bácsi Ferencné
Egy társaság 1997. évben több munkavállalója részére kötött életbiztosítást (alapbiztosítás), rokkantsági kiegészítő biztosítással, a szerződésekben évente visszavásárlási értékek kerültek meghatározásra, az életbiztosítás halál esetére vagy 20 éves elérési időtartamra szól. A szerződő fél a társaság, az életbiztosítási díjfizetés havonta rendszeresen megtörtént, a kedvezményezett a munkavállaló. Az életbiztosítás lejárata (20. év vége): 2016. év vége. A társaság ezt a biztosítást követelésként tartotta nyilván, és nem számolta el költségként. Kérdésünk az életbiztosítás adóelszámolására vonatkozóan az alábbi: a./ Az életbiztosítás lejártakor milyen adóvonzattal kell kifizetni azt a munkavállaló részére, továbbá ilyenkor a biztosító vagy a társaság fogja (visszavásárlási érték került meghatározásra) kifizetni a munkavállaló részére, és mindez milyen adókötelezettség (szja, eho, kamatadó) levonásával számolódik el? c./ Ha időközben egy munkavállaló munkaviszonya megszűnik az életbiztosítás lejárata előtt, és a társaság felmondja az életbiztosítás további fizetését, akkor mindezt milyen adóvonzattal kell kifizetni, mint lejárat előtti életbiztosítási jövedelem összegét, figyelemmel a visszavásárlási érték meghatározására? b./ Továbbá, ha a társaság és a dolgozó megállapodnak, hogy az életbiztosítás lejárata előtt a kedvezményezett magánszemély nevére kerüljön át az életbiztosítás , akkor a társaságnak milyen adólevonási kötelezettsége keletkezik?
Egy szépségszalon bizonyos időtartamig, akció keretében egyes vállalkozások munkavállalói számára szeretne térítés nélkül szolgáltatást nyújtani. Olvasónk ennek adókövetkezményeiről érdeklődött. A kérdésre adott válaszból cikket közölt az Adózóna.hu; az ahhoz érkezett hozzászólás alapján tovább boncolgatom a kérdést.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: Kft 500 ezer forint jegyzett tőkéjű, egyszemélyes. 1. Eladó felemeli a törzstőkéjét eredménytartalékból 3 millió forintra, és elajándékozza az üzletrészét a lányának. 2. Eladó elajándékozza az 500 ezer forint jegyzett tőkéjű üzletrészét a lányának, és ő kis idő múlva az eredménytartalékból emelné meg a jegyzett tőkét. A fenti esetekben milyen adófizetési és egyéb fizetési, bejelentési kötelezettsége keletkezik mindkét félnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy olyan magánszemélyről kérdeznék, aki írt egy könyvet. Az írói-költői tevékenységre semmilyen vállalkozása nincs, nem adószámos magánszemély, munkahelye nincs, csak a könyvírással foglalkozik. Külföldön szeretné lefordíttatni a könyvét, és ebből külföldi ügynökségeken keresztül – elektronikus és könyv formában külföldön megjelenő minden darab könyv után – a Magyarországon meglévő bankszámlájára kap bizonyos százaléknyi jutalékot. Milyen járulék- és adófizetési kötelezettségei vannak Magyarországon, esetleg külföldön? Köszönettel: Nick
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 6 millió forint, melyből az apport értéke 2 millió, ami egy telek. A telek a kft. alapításakor került apportként a társas vállalkozásba 1998-ban. A társaság tagja a telket ki szeretné venni a társaságból. Erre milyen lehetősége van, és ez milyen adókötelezettséggel járna a részére, és milyen adókötelezettség állna fenn a társaság oldaláról?Válaszukat megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Magyarországon tartózkodó ukrán magánszemélytől kíván egy általa elkészített tárgyi eszközt (egyedi prototípust) megvásárolni. A magánszemélynek nincs adóregisztációja Magyarországon. Kérdésünk az, hogy a kifizetés okán cégünket, mint vásárlót terheli-e adólevonási kötelezettség? Kell-e az ügylet kapcsán adószámot kérnie az ukrán magánszemélynek? Köszönettel.
Milyen adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak azokra a nyári szakmai gyakorlaton foglalkoztatott diákokra, akik nem hazai, hanem valamely EGT-tagállamban található felsőoktatási intézmény hallgatói?
Kft.-tagok egymás között üzletrészt értékesítenek névértéken. Milyen adókötelezettsége van az eladónak, a vevőnek, a társaságnak? A kft. saját vagyona meghaladja a törzstőkét, eredménytartalék van.
Tisztelt Tanácsadó! Kórházi alapítvány a kórház dolgozóinak tanfolyamait, kongresszusi részévételét fizeti ki. A számlában vagy az van feltüntetve, hogy rendezvényszervezés (egy összeg), van ahol tanfolyami díj (például 20 ezer forint plusz ellátás 6 ezer forint). Van-e az alapítványnak adófizetési kötelezettsége, és ha igen, milyen? Köszönettel: Czinege Jánosné
X Kft. 40 millió forint elmaradt bevételt és 5 millió forint felmerült költséget követel Y Kft.-től, mint kártérítést. Ezt Y Kft. nem ismerte el. X Kft. követelését, melyet könyveiben nem szerepeltetett, 10 millió forintért két magánszemélyre engedményezte. A magánszemélyek választott bírósághoz fordultak, és egyezséget ajánlottak Y Kft.-nek, hogy elállnak a pertől, ha a kft. fizet 35 millió forintot. Y Kft. hajlandó 25 milliót fizetni, amit a magánszemélyek elfogadtak. Kérdések: 1.) Ha Y Kft. fizet a magánszemélyeknek, akkor – mint kifizetőt – terheli-e adóelőleg-levonási kötelezettség, kell-e tudnia, hogy mennyiért vásárolták a követelést? 2. Terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos eho megfizetése? 3. Egyáltalán ez milyen jövedelemnek számít a magánszemélyeknél? Köszönöm. bertháné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy alapítvány (nem közhasznú és nem kiemelten közhasznú) támogatásban részesít egy magánszemélyt vagy céget az alapítványi tevékenységével összhangban, akkor kell-e fizetni bármilyen járulékot vagy adót akár az adományozó alapítványnak, akár a fogadó félnek? Van-e a válaszukban különbség a tekintetben, hogy az adomány milyen módon került az alapítványhoz (adományként vagy alapítói befizetésként, esetleg máshogy)?
Ügyfélkapcsolati munkakörben dolgozó munkavállalók a feladatuk ellátásához BKK-bérletet kapnak, melyhez a bérletet minden esetben a munkavállalók vásárolják meg a társaság nevére szóló számlával. Belső szabályzat írja elő, hogy az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a feladat ellátásához BKK-bérletet biztosít a munkáltató. A szabályzat alapján a munkavállaló minden nap végén leadja a bérletet, másnap reggel pedig felveszi. A bérlet alkalmazásával jelentős taxi, cégautó, parkolási költség kerül megtakarításra. Kérdéseink: 1. Tekintettel arra, hogy a bérletet csak munkaidőben tudják használni a munkavállalók, tekinthető-e ez utazási költségtérítésnek, az igénybe vett szolgáltatások között könyvelve? 2. Kapcsolódik-e bármilyen adó- vagy járulékfizetés a bérlet biztosításához, felmerül-e a partner részéről a bérlet, mint béren kívüli juttatás? 3. A bérletek áfatartalma levonásba helyezhető-e, mint a tevékenység ellátása során felmerült utazási költség? 4. Szükséges-e bármilyen napi nyilvántartást vezetni a bérletek nap eleji felvételéről, illetve nap végi leadásáról, vagy elég, ha a szabályzatban ez rögzítésre kerül, és hó végén adják vissza a bérletet? 5. Változik-e a fenti 1-4. kérdések megítélése, ha a társaság veszi meg közvetlenül a BKK-bérleteket? 6. Feltétele-e az adómentes elszámolásnak a bérletek napi leadása és felvétele, vagy abban az esetben, ha a munkavállalók nem adják le a bérletet csak hó végén (lejáratkor), akkor az már adóköteles juttatásnak minősül?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték