A 2017. július 1-jén hatályba lépő jövedéki adóról szóló 2016- évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján megváltoznak a jövedéki adó adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adómentességre és adó-visszaigénylésre vonatkozó fizetési kötelezettség alóli mentesülés szabályai.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Véleményük szerint lehetséges-e, hogy egy belföldi gazdasági társaság beolvad egy svájci társaságba? Milyen lépések szükségesek a beolvasztáshoz, ezeknek mi az időigénye és költsége? Beolvasztható-e a belföldi cég egy svájci cégbe úgy, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik (akár a tulajdonosokra nézve, akár a cégekre nézve), vagy ez a folyamat von maga után valamilyen adófizetési kötelezettséget? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonosa részére vissza tudja fizetni a korábban a tulajdonos által a lekötött tartalékra (pénzben) teljesített pótbefizetés összegét úgy, hogy a visszafizetés után a saját tőke összege a hatályos jogszabályi feltételeknek továbbra is megfelel. A pénzben történő visszafizetés semelyik fél számára nem jár adó, illetve illetékfizetési kötelezettséggel. Ha a tulajdonos nem pénzben, hanem a befizetett összeggel azonos értékű ingatlan formájában kapja vissza a pótbefizetést a kft.-től, akkor keletkezik-e bármilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek vagy a tulajdonosnak? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos állami tulajdonú társaságtól magánszemély ingatlant bérelt. A bérleti szerzés lejártakor a szerződő felek elszámolnak egymással. A bérbeadó a bérlő részére a szerződés lejártakor a bérlő által elvégzett beruházások miatti értéknövekményt köteles megtéríteni. A beruházás építésiengedély-köteles ingatlanbővítésnek minősült. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek fizetendő értéknövekmény összege a magánszemélynél milyen jövedelemnek minősül, és a kifizető társaságnak milyen adó- és járulékfizetési keletkezik, a magánszemélytől milyen adót, járulékot kell levonni? Válaszukat előre is köszönöm: Bácsi Ferencné
Egy társaság 1997. évben több munkavállalója részére kötött életbiztosítást (alapbiztosítás), rokkantsági kiegészítő biztosítással, a szerződésekben évente visszavásárlási értékek kerültek meghatározásra, az életbiztosítás halál esetére vagy 20 éves elérési időtartamra szól. A szerződő fél a társaság, az életbiztosítási díjfizetés havonta rendszeresen megtörtént, a kedvezményezett a munkavállaló. Az életbiztosítás lejárata (20. év vége): 2016. év vége. A társaság ezt a biztosítást követelésként tartotta nyilván, és nem számolta el költségként. Kérdésünk az életbiztosítás adóelszámolására vonatkozóan az alábbi: a./ Az életbiztosítás lejártakor milyen adóvonzattal kell kifizetni azt a munkavállaló részére, továbbá ilyenkor a biztosító vagy a társaság fogja (visszavásárlási érték került meghatározásra) kifizetni a munkavállaló részére, és mindez milyen adókötelezettség (szja, eho, kamatadó) levonásával számolódik el? c./ Ha időközben egy munkavállaló munkaviszonya megszűnik az életbiztosítás lejárata előtt, és a társaság felmondja az életbiztosítás további fizetését, akkor mindezt milyen adóvonzattal kell kifizetni, mint lejárat előtti életbiztosítási jövedelem összegét, figyelemmel a visszavásárlási érték meghatározására? b./ Továbbá, ha a társaság és a dolgozó megállapodnak, hogy az életbiztosítás lejárata előtt a kedvezményezett magánszemély nevére kerüljön át az életbiztosítás , akkor a társaságnak milyen adólevonási kötelezettsége keletkezik?
Egy szépségszalon bizonyos időtartamig, akció keretében egyes vállalkozások munkavállalói számára szeretne térítés nélkül szolgáltatást nyújtani. Olvasónk ennek adókövetkezményeiről érdeklődött. A kérdésre adott válaszból cikket közölt az Adózóna.hu; az ahhoz érkezett hozzászólás alapján tovább boncolgatom a kérdést.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: Kft 500 ezer forint jegyzett tőkéjű, egyszemélyes. 1. Eladó felemeli a törzstőkéjét eredménytartalékból 3 millió forintra, és elajándékozza az üzletrészét a lányának. 2. Eladó elajándékozza az 500 ezer forint jegyzett tőkéjű üzletrészét a lányának, és ő kis idő múlva az eredménytartalékból emelné meg a jegyzett tőkét. A fenti esetekben milyen adófizetési és egyéb fizetési, bejelentési kötelezettsége keletkezik mindkét félnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy olyan magánszemélyről kérdeznék, aki írt egy könyvet. Az írói-költői tevékenységre semmilyen vállalkozása nincs, nem adószámos magánszemély, munkahelye nincs, csak a könyvírással foglalkozik. Külföldön szeretné lefordíttatni a könyvét, és ebből külföldi ügynökségeken keresztül – elektronikus és könyv formában külföldön megjelenő minden darab könyv után – a Magyarországon meglévő bankszámlájára kap bizonyos százaléknyi jutalékot. Milyen járulék- és adófizetési kötelezettségei vannak Magyarországon, esetleg külföldön? Köszönettel: Nick
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 6 millió forint, melyből az apport értéke 2 millió, ami egy telek. A telek a kft. alapításakor került apportként a társas vállalkozásba 1998-ban. A társaság tagja a telket ki szeretné venni a társaságból. Erre milyen lehetősége van, és ez milyen adókötelezettséggel járna a részére, és milyen adókötelezettség állna fenn a társaság oldaláról?Válaszukat megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Magyarországon tartózkodó ukrán magánszemélytől kíván egy általa elkészített tárgyi eszközt (egyedi prototípust) megvásárolni. A magánszemélynek nincs adóregisztációja Magyarországon. Kérdésünk az, hogy a kifizetés okán cégünket, mint vásárlót terheli-e adólevonási kötelezettség? Kell-e az ügylet kapcsán adószámot kérnie az ukrán magánszemélynek? Köszönettel.
Milyen adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak azokra a nyári szakmai gyakorlaton foglalkoztatott diákokra, akik nem hazai, hanem valamely EGT-tagállamban található felsőoktatási intézmény hallgatói?
Kft.-tagok egymás között üzletrészt értékesítenek névértéken. Milyen adókötelezettsége van az eladónak, a vevőnek, a társaságnak? A kft. saját vagyona meghaladja a törzstőkét, eredménytartalék van.
Tisztelt Tanácsadó! Kórházi alapítvány a kórház dolgozóinak tanfolyamait, kongresszusi részévételét fizeti ki. A számlában vagy az van feltüntetve, hogy rendezvényszervezés (egy összeg), van ahol tanfolyami díj (például 20 ezer forint plusz ellátás 6 ezer forint). Van-e az alapítványnak adófizetési kötelezettsége, és ha igen, milyen? Köszönettel: Czinege Jánosné
X Kft. 40 millió forint elmaradt bevételt és 5 millió forint felmerült költséget követel Y Kft.-től, mint kártérítést. Ezt Y Kft. nem ismerte el. X Kft. követelését, melyet könyveiben nem szerepeltetett, 10 millió forintért két magánszemélyre engedményezte. A magánszemélyek választott bírósághoz fordultak, és egyezséget ajánlottak Y Kft.-nek, hogy elállnak a pertől, ha a kft. fizet 35 millió forintot. Y Kft. hajlandó 25 milliót fizetni, amit a magánszemélyek elfogadtak. Kérdések: 1.) Ha Y Kft. fizet a magánszemélyeknek, akkor – mint kifizetőt – terheli-e adóelőleg-levonási kötelezettség, kell-e tudnia, hogy mennyiért vásárolták a követelést? 2. Terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos eho megfizetése? 3. Egyáltalán ez milyen jövedelemnek számít a magánszemélyeknél? Köszönöm. bertháné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy alapítvány (nem közhasznú és nem kiemelten közhasznú) támogatásban részesít egy magánszemélyt vagy céget az alapítványi tevékenységével összhangban, akkor kell-e fizetni bármilyen járulékot vagy adót akár az adományozó alapítványnak, akár a fogadó félnek? Van-e a válaszukban különbség a tekintetben, hogy az adomány milyen módon került az alapítványhoz (adományként vagy alapítói befizetésként, esetleg máshogy)?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték