145 találat a(z) adófizetési kötelezettség cimkére
Adóköteles biztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék választ kapni: Amennyiben a munkáltató az alkalmazott munkavállalójára köt 10 éves tartamú vegyes életbiztosítást, melynek éves díja körülbelül 230 ezer forint, és a lejárati kedvezményezett a munkáltató, haláleseti kedvezményezett a munkavállaló családtagja, a befizetett díj után kell-e közterhet fizetni a munkáltatónak, és hogyan könyvelheti le a díjat? (Költség, biztosítóval szembeni követelés, stb... ) Amennyiben a lejárat előtt a munkavállaló a szerződő helyébe lép, a szerződés "átvételekor" milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettsége keletkezik a biztosítottnak és a szerződőnek? Köszönettel.
Munkáltatói részvényopció adózása, bevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltatóm külföldi tőzsdén jegyzett anyavállalata biztosított számomra úgynevezett stock option-t, azaz lehívható részvényopciót, ami azzal jár, hogy részvény nem kerül a tulajdonomba, csak a kedvezményes lehívás és az aktuális piaci eladási ár különbözete jövedelemként. Az egyik kérdésem, hogy amikor lehívom az opciót, milyen adó-, járulékfizetési kötelezettségem lesz (16 százalék szja, plusz 27 százalék eho plafon nélkül)? Kapcsolódó kérdésem, hogy a bevallása a vonatkozó adónak, illetve az adóelőleg megfizetése hogyan történik, milyen igazolással, bizonylattal kell rendelkeznem? Ilyen jellegű jövedelmem még nem volt, nem tudom, hogy az adóbevallásban például milyen címszónál, milyen jövedelemtípusnál kell majd bevallani, illetve az adóelőleg befizetésekor vagy máskor kell-e valamilyen igazolást benyújtanom? Az adóelőleg befizetése milyen határidővel, és hogyan történik?
Unios cég részére fizetett osztalék adókötelezettsége
Kérdés
Azzal a Kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy száz százalékban ausztriai cég tulajdonában álló magyar kft. milyen adófizetési kötelezettség mellett fizethet osztalékot az ausztriai cégtulajdonos (GmbH) részére? Kell-e egyáltalán adózni Magyarországon a kifzetett osztalék után?
Felhasználási szerződés: így kell adót és járulékot fizetni
Cikk
Gyakran felvetődik a kérdés, milyen adózási szabályok vonatkoznak a felhasználási szerződésekre. A válasz azért sem egyszerű, mert nem egyértelműek az erre vonatkozó törvényi rendelkezések. Cikkünkben a Nemzetgazdasági Minisztérium által képviselt álláspontot mutatjuk be.
Készfizető kezesség megváltása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft. 49 százalékban tulajdonosa egy zrt.-nek. A zrt. által felvett 94 millió forintos bankhitelhez a kft. készfizető kezességet vállalt. A zrt. hiteltartozása lejárt, és nem tudta kifizetni a tartozását. A hitelező bank és a készfizető kezes kft. megállapodott egymással, hogy a kft. 56 millió forintot átutal a banknak a készfizető kezesi kötelezettsége megváltása fejében. A kft. egyúttal lemondott azon jogáról, hogy a kezesi teljesítése miatt adós zrt.-vel szemben keletkezett követelését érvényesítse. Kérdésünk, hogy miként kell könyvelni a kft. és a zrt. könyveiben az 56 millió forint kezességmegváltást? A könyvelésen túl azt is szeretnénk tudni, milyen adó- vagy illetékvonzata van a tranzakciónak? Válaszukat előre is köszönjük.
Kamatkedvezményből származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság kölcsönt nyújt egy független magánszemélynek. Jól gondoljuk-e, hogy abban az esetben nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a magánszemélynél, ha a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékben állapítják meg a kamatot?! Mi lenne a helyzet akkor, ha a rögzített kamat kevesebb lenne, mint a jegybanki kamat plusz 5 százalék? Ez esetben a kifizetőnek kell az adót megállapítani, bevallani és megfizetni? Mivel független magánszemélyről van szó, ezért a jövedelem 1,19-szerese után 16 százalék szja és 27 százalék eho lenne az adó? Köszönettel.
Kamat, mint jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra irányul, hogy ha egy magánszemély (nincs semmilyen kapcsolatban a céggel) kölcsönt ad egy gazdasági társaságnak (kft.), amit "kamattal" kap vissza, milyen adófizetési, illetve ehofizetési kötelezettsége keletkezik a "kamatra", és milyen jogcímen? Köszönöm.
Megbízás vagy nyeremény?
Kérdés
Egy kft. feladat elvégzésére vonatkozó pályázatot hirdetett meg. A jelöltek kiválasztása közönségszavazat és zsűri bevonásával történik, egyetlen kiválasztott lesz a végén. A nyertes feladata, hogy megadott időszakban végigjárja hétvégente a családjával a megjelölt szálláshelyeket, majd az útjukról, az ott töltött idejükről blogbejegyzést írjon, illetve videót készítsen. Gyakorlatilag megbízási szerződést kötne a kft. a magánszeméllyel. A díjazás a szálláshelyeken biztosított szállás és ellátás lenne. A szálloda számláját a kft. fizeti. Kérdésem, hogy milyen adó- illetve járulék terheli a kft.-t és a magánszemélyt?
Know-how apportja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély know-how-t apportál egy kft.-be. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek terhelik a magánszemélyt? Tisztelettel: Pópity István
Nyeremény személygépkocsi értékesítése
Kérdés
Ha újság által meghirdetett nyereményjátékon személygépkocsit nyer valaki (a tárgynyeremény után az adót a juttató megfizette), és azt az átvétel után értékesíti, be kell-e vallania, és kell-e adót fizetnie?
Ingyenes képzés nem munkavállalónak
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy cég kétéves ingyenes szakmai és nyelvi képzésben részesít magánszemélyeket. Az ingyenesség feltétele, hogy sikeres vizsga után fél éven belül két évre munkát vállaljanak a kifizető cég által kijelölt helyen. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül a magánszemélynek felróható okból (nem tud levizsgázni, vagy nem áll munkába), a cég a képzésről számlát állít ki. Kérdés, hogy a magánszemélynek (amennyiben a feltételeket teljesíti) az ingyenes oktatás után mikor, és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? A magánszemély nem áll munkaviszonyban a céggel, és nincs semmilyen jövedelme, amiből a cég adót vonhatna le. A kifizető cégnek mikor, és milyen adófizetése keletkezik (szja, eho, tao)? Amennyiben akár a magánszemélynek, akár a cégnek keletkezik adófizetési kötelezettsége, ki, és mikor ad be erről bevallást? Válaszukat előre is köszönöm! Fix Kft.
Üzletrészvásárlás piaci ár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja egy másik kft. üzletrészét egy magánszemélytől. A vételár alacsonyabb az üzletrész piaci értékénél. Kérdésünk, hogy a vevő kft.-nél a piaci ár alatt történő vásárlásnak van-e adó- vagy illetékvonzata? Válaszukat köszönjük.
Ingyenes szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi termékek forgalmazásával és gyártásával foglalkozó vállalkozás bejelentett és engedélyezett orvosi rendelőiben ellenérték nélküli vizsgálatot végez leendő ügyfeleinek. A magánszemélyek – amennyiben az orvosi vizsgálat alapján arra szükségük van – általában a társaságtól veszik igénybe a további szolgáltatásokat. A magánszemélyek egy körének nincs további szolgáltatásokra igénye az orvosi szűrés alapján, míg más magánszemélyek esetlegesen a további szolgáltatásokat más társaságtól fogják igénybe venni. Kérdésem az, hogy keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget az ellenérték nélküli orvosi vizsgálat a társaságnál vagy a magánszemélynél abban az esetben, ha a további szükséges szolgáltatásokat a magánszemély a társaságtól veszi igénybe? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szűrés alapján nincs a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igénye, illetve más magánszemély a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat másik vállalkozástól fogja igénybe venni? Köszönöm a segítségüket.
Kft. saját üzletrészének átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy korábbi tulajdonosától megvette annak üzletrészét. A saját üzletrészt át kívánja adni a jelenlegi két tulajdonosnak. Az egyik tulajdonos munkaviszonyban is áll a céggel, a másik nem. Milyen adózási és illetékfizetési vonzata van a következő eseteknek? 1. A cég térítés nélkül adja át az üzletrészt a tagoknak. 2. A cég kedvezményes áron értékesíti az üzletrészt a tagoknak. 3. A cég csak a nem munkavállaló tagnak értékesíti kedvezményes áron a saját üzletrészt. Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 4 tagból áll, 1 beltag és 3 kültag (családi vállalkozás). A bt. tulajdonában van két nagy értékű ingatlan. Ebből az egyiket el szeretnénk adni úgy, hogy a vételárat a társaságból ki szeretnénk venni, és – már mint magánemberek – lakás építésére, -vételére szeretnénk felhasználni a pénzt. A szóban forgó ingatlant jelenleg bérbeadással hasznosítjuk, és az áfás elszámolást választottuk rá. Tudomásom szerint a következő értékesítési formák lehetségesek: 1. A tulajdonos bt. értékesíti az ingatlant. 2. Ha a társaság szétválna, és az egyik társaságban csak a szóban forgó ingatlan szerepelne, a tulajdoni hányad eladása az új társaságnál lehetséges-e? 3. Egyéb értékesítési forma is van? Milyen adóterhek terhelik a bt.-t az egyes értékesítési formáknál? A kérdésem lényege, hogy mikor, milyen értékesítési formánál marad meg több bevétel a tulajdonosoknak, valamint milyen adóterhek terhelik az egyes értékesítési formánál a vevőt? Köszönettel: Zsuzsa
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
